
Fotó: Biró István
A 81. életévétmárcius 26-án betöltő Kallós Zoltánnéprajzkutató – akit az avatóünnepségen81 szál szegfűvel köszöntöttek fel –1992-ben hozta létre az alapítványt, amely1999-ben, huszonöt évi szünet utánújraindította a magyar nyelvű oktatástVálaszúton, 2001-ben pedig az ApáczaiKözalapítvány, az Illyés Közalapítvány,valamint a Magyar Oktatási Minisztérium támogatásávalúj szórványkollégium felépítésétkezdeményezte.
A válaszútiKallós-birtokon ma 68 gyermek tanul, közülük45-en bentlakók. Erről az építőmunkárólmondta el az avatón a megszűnőben levő ApáczaiKözalapítvány elnöke, Stark Ferenc, hogy aKárpát-medencében létrejött aszórványkollégiumok úgy védik amagyarságot, miként a tizenhatodik századi törökháborúk idején tették a végvárak.A hasonlattal élve Stark emlékeztetett: akkoriban iselőfordult, hogy az udvari kamara nem küldte idejében avégvárakon őrködőknek sem a zsoldot, sem aposztót. Stark kifejtette: reméli, hogy a SzülőföldAlapból jut majd a következőkben a válaszútihozhasonló szórványkollégiumokfenntartására.
Kötő József olyanvégvárnak nevezte a szombaton felavatott válaszútiszórványkollégiumot, ahol a katonákat atudás fegyverével vértezik fel. SzépGyula, az RMDSZ művelődési, oktatási ésvallásügyi ügyvezető alelnöke szerint ez amegvalósítás évszázadokrajelenthet biztatást a környékbeli magyarságszámára, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, LászlóAttila pedig remélte, hogy „a vándorbotok múzeumitárgyak maradnak”.
Csete Örs, az ApáczaiKözalapítvány igazgatója közölte:az alapítvány az elmúlt nyolc év alattközel hatmilliárd forinttal támogatta aKárpát-medencében több mint negyvenúgynevezett padláskollégium létrejöttét:ezekben a létesítményekben a tetőtérbenhálóhelyeket, a földszinten pedig tanulószobákatalakítottak ki. Csete külön méltatta a tényt,miszerint Kallós Zoltán saját földjétadományozta a kollégium létrehozására.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.