Navracsics Tibor (mikrofonnal) hangsúlyozta, az egyetemek Európa vívmányai, és mindig szerves részei voltak az adott térségnek, az termelte ki őket
Fotó: Haáz Vince
Az egyetem ma már nem csupán elméleti kutatóközpont, nem a tudás elefántcsonttornya, hanem olyan intézmény, amelynek egyre inkább be kell kapcsolódnia az adott térség gazdasági, tudományos és kulturális életébe – mondta Magyarország területfejlesztési minisztere csütörtökön Tusnádfürdőn.
2023. július 20., 20:102023. július 20., 20:10
2023. július 20., 20:142023. július 20., 20:14
Navracsics Tibor Az egyetemek szerepe a területfejlesztésben című pódiumbeszélgetésen rámutatott: az általa vezetett tárca stratégiai partnerségeket köt az egyetemekkel a különböző térségek fejlesztésére. Elmondta: az egyetemeknek az adott térségre vonatkozóan specifikus tudással kell rendelkezniük, így gyakorlati szempontból hasznosak tudnak lenni a befektetők számára, és a stratégiakészítésben is segíteni tudnak. A miniszter a moderátori szerepet betöltő Pató Viktória Lilla kutató kérdésére válaszolva emlékeztetett, hogy 2010-től közigazgatási és igazságügyi miniszterként kiépítette a stratégiai partnerségi hálózatot az egyetemekkel, ami jól működött, most ez zajlik a területfejlesztés terén.
Navracsics Tibor az MTI szerint hangsúlyozta, hogy az egyetemek Európa vívmányai, és mindig szerves részei voltak az adott térségnek, az termelte ki őket. Azt is fontosnak tartotta, hogy ne vonják meg tőlük az uniós támogatást, hiszen Európa versenyképességéhez járulnak hozzá.
Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár közölte: az együttműködés lényege, hogy az egyetemek legyen a térség része, összekapcsolják azt a gazdasági szereplőkkel, a társadalom más szereplőivel, és ehhez ki kell alakítani a kompetenciákat. Hozzátette, lényeges szempont, hogy átalakították az egyetemek finanszírozását, így jövőre „minden második forint” meghatározott eredmények alapján jár. Az államtitkár arra is kitért: fontos, hogy a magyarországi egyetemek csak hiánypótló képzéseket indítsanak határon túl, melyek nem teremtenek konkurenciát a külhoni egyetemeknek. „A magyar identitású egyetemeket kell erősíteni, nem csak a diáklétszám, hanem oktatói-képzési szinten is” – idézte a távirati iroda Hankó Balázst.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja rámutatott: az egyetemeket azért hozza létre az állam, hogy legfelsőbb szinten leképezzék egy adott régió igényeit. „A munka világára képezünk fiatal szakembereket, ezt pedig csak akkor lehet jól csinálni, hogyha a területi igényeket be tudjuk gyűjteni” – mondta. Hozzáfűzte: a teljesítményindikátor azt méri, hogy az egyetem jól végzi-e az adott régióban a dolgát, be tud-e vonzani gazdasági szereplőket. Szerinte ez a modellváltás legnagyobb előnye, és már materializálódik. Arra is kitért, hogy a különböző egyetemekre más-más szempontrendszer van, hiszen „nem klónokat gyárt az állam”, hanem a régiók konkrét igényeit képezi le az egyetemeken keresztül.
Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora emlékeztetett: az erdélyi magyar magánegyetem alapításakor vita tárgya volt, hogy csak Kolozsváron vagy más városokban is létesüljenek karok, de Marosvásárhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy bevonása jó ötletnek bizonyult. Elmondta, a Székelyföldön van egy masszív elvándorlás Erdély és a világ más régióiba, amit az egyetemmel sikerült csökkenteni. Tonk Márton rávilágított: a Sapientiának egyformán kell figyelnie a Románia-szintű, „makró” célokra, illetve a magyar közösség céljaira, ami „egy mindennapi kötéltánc”, hiszen ezek sokszor ellentétesek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A várható erős szél és zivatarok miatt sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetéseket adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Egyelőre nem tudni, mikor kezdhetik meg a munkát a fúrópajzsok a kolozsvári metró építőtelepén – derült ki a napokban.
Medve sebesített meg két férfit hétfőn a Hargita megyei Kászonújfaluban. Mindkét áldozat több sérülést szenvedett, de nincsenek életveszélyben – számolt be az Agerpres hírügynökség.
A Hunyad megyei környezetvédelem friss adatai szerint a térségben több mint 1000 barnamedve él, miközben a Román Akadémia szerint a megyében az ideális állomány 250 példány lenne.
A Magyar Talajtani Társaság Év Talaja versenyének történetében először neveztek erdélyi talajszelvényt a megmérettetésre. A bálványosfürdői Apor-lányok feredőjénél feltárt különleges mintára június 16-án déli 12 óráig szavazhat a közönség.
A budapesti Csodák Palotájához hasonló, még annál is nagyobb szabású tudományos játszóházat alakítanak ki Sepsiszentgyörgyön.
„Egyre gyorsabban épülnek az A1-es autópálya Lugos–Déva szakaszán kivételezés alatt álló alagutak” – tudatta Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára egy Facebook-bejegyzésében.
Országszerte különösen meleg lesz a következő napokban, de záporokra, zivatarokra is gyakran lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat június 15. és 28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Hanyagsággal vádolta meg Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt Dorin Toma tartalékos tábornok, a NATO Délkeleti Többnemzetiségű Hadosztály Parancsnokságának 2022 és 2025 közötti volt parancsnoka.
A Maros megyei Mezőszengye község lakosságának több mint fele, azaz 52,2 százalék igennel szavazott a település polgármesterének, Vasile Grecnek a leváltásáról szóló népszavazáson, míg 47,8 százalék nem értett egyet a polgármester távozásával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!