
Navracsics Tibor (mikrofonnal) hangsúlyozta, az egyetemek Európa vívmányai, és mindig szerves részei voltak az adott térségnek, az termelte ki őket
Fotó: Haáz Vince
Az egyetem ma már nem csupán elméleti kutatóközpont, nem a tudás elefántcsonttornya, hanem olyan intézmény, amelynek egyre inkább be kell kapcsolódnia az adott térség gazdasági, tudományos és kulturális életébe – mondta Magyarország területfejlesztési minisztere csütörtökön Tusnádfürdőn.
2023. július 20., 20:102023. július 20., 20:10
2023. július 20., 20:142023. július 20., 20:14
Navracsics Tibor Az egyetemek szerepe a területfejlesztésben című pódiumbeszélgetésen rámutatott: az általa vezetett tárca stratégiai partnerségeket köt az egyetemekkel a különböző térségek fejlesztésére. Elmondta: az egyetemeknek az adott térségre vonatkozóan specifikus tudással kell rendelkezniük, így gyakorlati szempontból hasznosak tudnak lenni a befektetők számára, és a stratégiakészítésben is segíteni tudnak. A miniszter a moderátori szerepet betöltő Pató Viktória Lilla kutató kérdésére válaszolva emlékeztetett, hogy 2010-től közigazgatási és igazságügyi miniszterként kiépítette a stratégiai partnerségi hálózatot az egyetemekkel, ami jól működött, most ez zajlik a területfejlesztés terén.
Navracsics Tibor az MTI szerint hangsúlyozta, hogy az egyetemek Európa vívmányai, és mindig szerves részei voltak az adott térségnek, az termelte ki őket. Azt is fontosnak tartotta, hogy ne vonják meg tőlük az uniós támogatást, hiszen Európa versenyképességéhez járulnak hozzá.
Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár közölte: az együttműködés lényege, hogy az egyetemek legyen a térség része, összekapcsolják azt a gazdasági szereplőkkel, a társadalom más szereplőivel, és ehhez ki kell alakítani a kompetenciákat. Hozzátette, lényeges szempont, hogy átalakították az egyetemek finanszírozását, így jövőre „minden második forint” meghatározott eredmények alapján jár. Az államtitkár arra is kitért: fontos, hogy a magyarországi egyetemek csak hiánypótló képzéseket indítsanak határon túl, melyek nem teremtenek konkurenciát a külhoni egyetemeknek. „A magyar identitású egyetemeket kell erősíteni, nem csak a diáklétszám, hanem oktatói-képzési szinten is” – idézte a távirati iroda Hankó Balázst.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja rámutatott: az egyetemeket azért hozza létre az állam, hogy legfelsőbb szinten leképezzék egy adott régió igényeit. „A munka világára képezünk fiatal szakembereket, ezt pedig csak akkor lehet jól csinálni, hogyha a területi igényeket be tudjuk gyűjteni” – mondta. Hozzáfűzte: a teljesítményindikátor azt méri, hogy az egyetem jól végzi-e az adott régióban a dolgát, be tud-e vonzani gazdasági szereplőket. Szerinte ez a modellváltás legnagyobb előnye, és már materializálódik. Arra is kitért, hogy a különböző egyetemekre más-más szempontrendszer van, hiszen „nem klónokat gyárt az állam”, hanem a régiók konkrét igényeit képezi le az egyetemeken keresztül.
Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora emlékeztetett: az erdélyi magyar magánegyetem alapításakor vita tárgya volt, hogy csak Kolozsváron vagy más városokban is létesüljenek karok, de Marosvásárhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy bevonása jó ötletnek bizonyult. Elmondta, a Székelyföldön van egy masszív elvándorlás Erdély és a világ más régióiba, amit az egyetemmel sikerült csökkenteni. Tonk Márton rávilágított: a Sapientiának egyformán kell figyelnie a Románia-szintű, „makró” célokra, illetve a magyar közösség céljaira, ami „egy mindennapi kötéltánc”, hiszen ezek sokszor ellentétesek.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!