Torockó közelsége Nagyenyedhez, Tordához, Aranyosgyéreshez és Kolozsvárhoz mindig is kedvezett az egynapos kirándulásoknak
Fotó: Facebook/Casa Botár Vendégház
Rövidebb időre foglalnak szállást, kevesebbet költenek, az éttermi ebéd helyett pedig egyre többen az otthonról hozott elemózsiát választják – számoltak be tapasztalataikról a Krónikának torockói és hargitafürdői turisztikai vállalkozók. Miközben a kisebb panziók a költségek emelkedésével és a belföldi vendégek elmaradásával küszködnek, a romániai vendéglátóipar tízpontos sürgősségi csomagot kér a kormánytól, egyebek mellett a 9 százalékos áfa és a nagyobb értékű üdülési utalványok visszaállítását.
Júliusban ugyan élénkült a romániai turizmus, az év első hét hónapjának összképe már sokkal kevésbé biztató. Kevesebb turista érkezett az országba, még nagyobb arányban csökkent a vendégéjszakák száma, az átlagos tartózkodási idő pedig alig haladta meg a két napot.
A vendéglátóipar eközben sürgős kormányzati beavatkozást kér.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szeptember 4-én közzétett adatai szerint júliusban 6,2 százalékkal több turista érkezett a romániai szálláshelyekre, mint egy évvel korábban, a vendégéjszakák száma pedig 6,1 százalékkal nőtt. Ez a nyári élénkülés azonban nem tudta ellensúlyozni az év korábbi hónapjainak visszaesését. Január és július között 7,487 millió turista szállt meg hivatalosan bejegyzett szálláshelyen, 1,6 százalékkal kevesebb, mint 2025 azonos időszakában. A vendégéjszakák száma ennél is nagyobb mértékben, 3,1 százalékkal, 15,543 millióra csökkent.
A számok mögötti folyamatokat az általunk megkérdezett erdélyi turisztikai vállalkozók nap mint nap érzékelik.
A kirándulási, nyaralási kedv nem feltétlenül tűnt el, az emberek azonban jóval alaposabban meggondolják, mire és mennyit költenek.
Botár Norbert, a torockói Botár Vendégház tulajdonosa és vezetője szerint az elmúlt években érzékelhetően átalakult a turistaszezon és a vendégkör is.
Visszaesést is tapasztalnak, ez azonban kevésbé a július–augusztusi főszezonban mutatkozik meg. „Júliusban és augusztusban még megvagyunk. A visszaesés inkább a főszezon előtti és utáni időszakban, tavasszal és ősszel érződik. Korábban ilyenkor is sok vendég érkezett, most viszont jóval kisebb a forgalom” – fogalmazott a Krónika megkeresésére.
Torockó Europa Nostra-díjas település
Fotó: Facebook/Casa Botár Vendégház
A változás a turisták költekezési szokásain is egyértelműen látszik.
A kirándulási kedv szerinte nem tűnt el, az emberek viszont sokkal megfontoltabban költekeznek.
– mutatott rá.
A vendégházak helyzetét közben az is nehezíti, hogy szinte valamennyi működési költség emelkedett. A torockói vállalkozó a béreket, az élelmiszerek és az energia árát egyaránt említette. Mint mondta, vidéken megfelelő munkaerőt csak tisztességes fizetéssel lehet megtartani, miközben sok fiatal a városokban vagy külföldön vállal munkát. További terhet jelentett a szálláshely- és vendéglátóipart (HoReCa) érintő áfa 9-ről 11 százalékra emelése.
A kiskereskedelmi forgalom és a turizmus alakulása egyaránt arra utal, hogy gyengült a belföldi kereslet Romániában. Az első félévben visszaesett a bolti forgalom, és a szálláshelyek is kevesebb vendéget fogadtak, mint 2025 azonos időszakában.
A problémát ugyanakkor nem egyetlen költségtétel jelenti, hanem ezek együttes hatása, az emelkedést ugyanis nem lehet teljes egészében áthárítani a vendégekre.
– összegezte a Botár Vendégház vezetője.
Botár Norbert a vendéglátóipar által szorgalmazott intézkedések közül az áfa 9 százalékra történő visszacsökkentését és az üdülési utalványok rendszerének megerősítését is hasznosnak tartaná, bár eltérő módon segítenék a vállalkozásokat.
„Nem oldana meg minden problémát, de amikor ennyire kevés a mozgástér, minden százalék számít” – jegyezte meg.
Egy Torockón működő vendégház számára ugyanakkor szerinte az üdülési utalványok akár ennél is nagyobb segítséget jelenthetnének, hiszen azokat belföldi turizmusra fordítják.
„Ez ma már egy rendes családi ottalvásra nem elég. Ha visszaemelnék az értékét, kiszámíthatóvá tennék, és szélesebb körnek adnák, az tényleg vendéget hozna a szobákba, nem csak a könyvelést könnyítené” – fejtette ki. Hozzátette, az ágazatnak nem „alamizsnára”, hanem stabil, előre látható szabályozási környezetre lenne szüksége, mert az adózási szabályok folyamatos változtatása megnehezíti a hosszú távú tervezést.
Míg egy nagyobb szálloda forgalma könnyebben ellensúlyozhatja a növekvő terheket, egy néhány szobás vendégház jóval kiszolgáltatottabb. Botár Norbert nem tart attól, hogy Torockó elveszítené vonzerejét, hiszen – mint fogalmazott – a Székelykő lábánál fekvő Europa Nostra-díjas település szépségének köszönhetően mindig lesznek látogatói.
Annál valószínűbbnek látja azonban, hogy egyes vállalkozások fokozatosan visszafogják működésüket: bezárják a konyhát, csak hétvégén fogadnak vendégeket, csökkentik alkalmazottaik számát, és olyanok is lehetnek, akik végleg felhagynak a tevékenységgel. „Engem az tart itt, hogy ez az otthonom, és ez a munka fontos a falunak. De nem fogom szépíteni, hogy könnyű, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem nézem idegesebben a számokat, mint öt éve” – fogalmazott lapunknak Botár Norbert.
Hargitafürdőn és környékén az egynapos turistákból is kevesebb van, mint korábban
Fotó: Borbély Fanni
Hargitafürdőn ugyancsak jelentős visszaesésről számolt be Deme László panziótulajdonos. Mint a Krónikának elmondta, az üdülési utalványok értékének csökkentése és a jogosultak körének szűkítése óta látványosan megfogyatkoztak a romániai vendégek.
Tapasztalatai szerint nem csupán a többnapos foglalások száma csökkent: Hargitafürdőn és környékén az egynapos turistákból is kevesebb van, mint korábban. Ennek okát nem kizárólag a lakosság szűkülő anyagi lehetőségeiben látja.
Különösen érzékenyen érinti a szállásadókat, ha a téli vonzerőt jelentő szolgáltatások nem indulnak el időben. Deme László szerint az elmúlt években többnyire volt elegendő hó december elejétől márciusig, a sípályák azonban nem mindig nyitottak ki akkor, amikor az időjárás ezt lehetővé tette volna. Ha nincs működő sípálya és hozzá kapcsolódó programkínálat, a vendégnek kevés oka marad arra, hogy több napot töltsön a településen.
Egyetlen panzió azonban nem tud önállóan felépíteni és külföldön népszerűsíteni egy ilyen turisztikai terméket: ehhez közös stratégia és szervezett támogatás kellene.
Deme László magyarországi egészségügyi szolgáltatókkal kezdett együttműködni, amelyek már küldenek hozzá gyógyulási vagy rehabilitációs céllal érkező vendégeket. Ez szerinte azt mutatja, hogy lenne kereslet a gyógyturizmusra, ha megfelelő szolgáltatásokat és kiszámítható programokat kínálnának hozzá.
Szekelyföld gyógyvizei és moffetái gyengén kihasznált kincsek
Fotó: Borbély Fanni
A jelenlegi helyzetben azonban a működés fenntartása is nehéz.
A magyarországi vendégeknek köszönhetően ezt egyelőre sikerült elérnie, a téli idényt illetően azonban bizonytalan: abban az időszakban jellemzően belföldi turistákra támaszkodnak, akiknek a száma már az előző télen is visszaesett.
Ha pedig nem működtetik, a tulajdonosoknak akkor is fizetniük kell az adókat és az egyéb állandó kiadásokat. Emiatt sokan úgy érzik, saját vállalkozásuk csapdájába kerültek.
A Krónikának nyilatkozó turisztikai vállalkozók tapasztalatai egybevágnak a Romániai Vendéglátóipari Munkáltatók Szövetségének (FPIOR) helyzetértékelésével.
Becsléseik alapján a megszűnt állások miatt havonta körülbelül 7,5 millió, évente pedig 90 millió eurónyi adó és társadalombiztosítási járulék nem folyik be az állami költségvetésbe.
A FPIOR ezért tíz intézkedésből álló, 2026–2029-re szóló csomagot terjesztett a Bolojan-kormány elé.
A munkáltatói szövetség egyik legfontosabb követelése, hogy a vendéglátóipari áfát a jelenlegi 11-ről ismét 9 százalékra csökkentsék, és ezt az adókulcsot legalább három évre törvényben rögzítsék. A kedvezmény feltétele lenne a bevételek teljes bevallása, a munkahelyek megőrzése és az adótartozások rendezése.
Az októbertől májusig tartó időszakban elköltött utalványokhoz 20 százalékos többletet biztosítanának, hogy a vendégforgalom egy része a nyári csúcsidőszak helyett a gyengébb őszi, téli és tavaszi hónapokra jusson.
A FPIOR szerint az üdülési utalvány nem pusztán alkalmazotti juttatás, hanem a belföldi gazdaságot élénkítő eszköz.
A tízpontos csomagban szerepel továbbá:
A szövetség állami támogatást kérne az új munkavállalók szakmai képzéséhez is: a tervek szerint az állam egy meghatározott összeghatárig átvállalná a képzési költségek felét. A program elsősorban szakácsok, szakácssegédek, pincérek, bárosok, recepciósok, szobalányok, valamint étterem- és szállodavezetők képzését segítené.
A FPIOR emellett 2026–2029-re szóló adóügyi megállapodást kötne a kormánnyal. Ennek értelmében az áfát, a munkát terhelő adókat, a nyereségadót, az ágazati terheket vagy az üdülési utalványokat érintő jelentősebb változásokat legalább hat hónappal a hatálybalépésük előtt be kellene jelenteni. A nagyobb szerkezeti módosításokra legalább egyéves felkészülési időt kérnek. A szövetség szerint ugyanis nemcsak az adók mértéke okoz gondot, hanem a szabályok állandó változtatása is.
Az elmúlt nyarak során sorra megdőltek a melegrekordok kontinensünkön, főként Dél-Európában: turisták rekedtek Görögországban erdőtüzek miatt, Szicíliában 45 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, Spanyolországban estefelé is 35 fok körüli melegeket mértek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!