Az új magyar–román autóút-összeköttetés még csak papíron létezik, de már viszontagságos múltja van
Fotó: Cristian Pistol/Facebook
Nemrég még úgy tűnt, Magyarország hamarabb elvégezheti a maga feladatát a Romániával létesítendő új gyorsforgalmi összeköttetés megvalósítása során, a Méhkerék–Nagyszalonta térségében építendő autóúton. Azonban most kiderült, hogy az M44-es meghosszabbítása Békéscsabától a határig ebben a kormányzati ciklusban csak a tervezés lezárásáig juthat. Közben a román oldalon is sokat „hintáztatják” a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi utat. Amely nagy előnnyel indult, ám az évek során így is folyamatosan billegett, ki áll nyerésre a magyar M44-es és a romániai DEx16-os fura, egyelőre csak papíron vívott autóútversenyében.
2026. szeptember 09., 18:502026. szeptember 09., 18:50
A bukaresti kormány 2022 decemberében hagyta jóvá egy új gyorsforgalmi összeköttetés létesítését Románia és Magyarország között, amely a Magyarországon Békéscsabától Méhkerék felé tovább épülő M44-es autóút, illetve a romániai oldalon Nagyszalonta és a határ között építendő gyorsforgalmi utat kapcsolná össze. Utóbbi a Nagyvárad és Arad között létesítendő autóút (DEx16) határ felé vezető elágazása lesz.
Szijjártó Péter akkori magyar külgazdasági és külügyminiszter üdvözölte a bukaresti döntést, jelezve: a magyar hatóságok már elkészítették a térség fejlesztési tervét, és „mindent megtesznek a lehető leggyorsabb megvalósítás érdekében”.
A magyar Építési és Közlekedési Minisztérium beruházási portálja 2024 júliusában adott hírt az M44 gyorsforgalmi út (Békéscsaba)–országhatár (Nagyszalonta) közötti szakasz előkészítéséről. A tájékoztatás szerint a 2x2 sávos közúti összeköttetés nyomvonalának hossza nagyságrendileg 43 km, a kiviteli terv szintig történő előkészítés határidejét 2028 júniusára tették (maga az építkezés ezután kezdődhetett volna).
hiszen a térség autóútját, a DEx16 jelzésű gyorsforgalmit már 2020 óta tervezik (amikor is együttműködést kötött a közúti infrastruktúrát kezelő társaság Arad város és megye, illetve Nagyvárad és Bihar megye önkormányzatával). 2022 nyarán módosításokat végeztek a terveken, hogy a három szakaszra bontott autóutat összekössék a határig érő M44-essel.
A közbeszerzési eljárások a romániai viszonyokhoz képest – az itt is tapasztalt akadályok ellenére – gyorsan zajlottak: 2025-ben sorra hirdettek kivitelezőket a három szakaszra. Bár évekkel korábban, a magyarországi útépítési lendület és a romániai botladozások ismeretében a legtöbben arra fogadtak volna, hogy az M44-es hamarabb elér a határig, mint a DEX16-os bekötőútja,
Hogy aztán a romániai megszorító intézkedések közepette kiderüljön: hiába egy-egy szakasz közbeszerzési eljárásának lezárása, az építési rajtot leghamarabb 2027 tavaszára halasztják. Ekkor megint padlóféket nyomott a romániai projekt.
A DEx16-os autóút és a magyarországi új összeköttetés kék színnel
Fotó: Környezetvédelmi minisztérium
Közben 2026 januárjában az utolsó szakasz kivitelezési szerződését is aláírták. A rajtkésleltetés miatt egyre erőteljesebb közfelháborodás azonban lépéskényszerbe hozta a hatóságokat, amelyek a gyorsforgalmi projektjét átadták egy másik lebonyolítónak, az Országos Közúti Beruházási Társaságnak (CNIR), amely idén májusban ambiciózusabb tervekkel állt elő: képviselői már nyári rajtról beszéltek.
Hiszen a Nagyvárad–Nagyszalonta, Nagyszalonta–Kisjenő, illetve Kisjenő–Arad szakaszok szerződése egyaránt 24 hónapos kivitelezési határidőt tartalmaz, így 2028-ra el kell(ene) készülniük, miközben az M44-es esetében addigra legjobb esetben is csak a terv lett volna meg.
A kiszámíthatatlan romániai viszonyok azonban bármikor bármit felülírhatnak. A nyár eltelt, Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pedig augusztusban Nagyváradon ismét azt a döntést próbálta alátámasztani, miért kellett jövőre halasztani a Várad–Arad gyorsforgalmi építési rajtját. A kormányfő szerint az állam túlvállalta magát, előbb az országos helyreállítási terv (PNRR) szigorú határidős projektjeit kellett letudják, a más uniós forrásokra támaszkodó, önrészt is feltételező nagyberuházások – mint a DEx16-os – pedig a sorukra kell várjanak, illetve költségvetési pénzre.
Mindezek ismeretében az ember azt gondolhatta, akkor így biztosan Magyarország lesz a befutó, ahol idén februárban ismertették az M44-es magyar–román határig húzódó szakaszának nyomvonalát, részleteit.
Csakhogy a tavaszi kormányváltás itt is éreztette hatását. A gyorsforgalmi-építések folytatását övező bizonytalanságokat Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter igyekezett tisztázni. Ugyanis mivel úgy fogalmazott, hogy a közlekedéspolitika várhatóan teljesen eltolódik majd a vasútfejlesztések és közösségi közlekedés irányába, ezt úgy is lehetett értelmezni, hogy ez egyet jelent az autópálya- és gyorsforgalmi utak építésének visszaszorulásával.
Hétfőn Takács Árpád, a Fidesz országgyűlési képviselője parlamenti interpellációjában konkrétan rákérdezett az M44-es keleti továbbépítésének sorsára, hangsúlyozva:
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Vg.hu által idézett válaszában egyértelművé tette, hogy az M44 fejlesztése nem áll le. A kecskeméti csomópont építése jelenleg is zajlik, a kormány biztosítja a befejezéshez szükséges forrást, és a munkálatok még 2026-ban lezárulhatnak.
A román határig vezető szakasznál azonban már jóval óvatosabb a kormányzati menetrend. A Békéscsaba és az országhatár közötti rész esetében ebben a ciklusban a tervezés tekinthető reális célnak.
– írja a Világgazdaság. Tehát az M44 építése-tervezése folytatódik, de a teljes, Romániáig tartó kapcsolat megvalósítása egyelőre nem közeli beruházás.
Autóút-mutató. A magyar M44-es meghosszabbítása a határig egy korábbi térképen
Fotó: Beruhazas.gov.hu
A DEx16-os autóút Nagyvárad és Arad közötti, mintegy 120 kilométer hosszú részét három szakaszra bontották, mindegyik kivitelezésére külön közbeszerzési eljárást írtak ki:
A DEx16-os Várad és Arad közötti része északi végén a már 2024-ben megnyitott, a megyeszékhelyt az A3-as észak-erdélyi autópályával összekapcsoló gyorsforgalmival folytatódik, délen pedig a 2012 óta járható, Aradot az A1-es dél-erdélyi sztrádával összekötő 3,5 kilométeres szakaszt is ide sorolják.
Az építési munkálatok 2016-ban kezdődtek, azóta pedig összesen mintegy 125 kilométernyi gyorsforgalmi út épült meg. Az M44-es autóút Kecskemét – Nagykőrös – Kunszentmárton – Szarvas – Békéscsaba útvonalon haladva jelenti Békés vármegye és részben Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kapcsolatát az ország gyorsforgalmi úthálózatával. Az autóút kiindulópontja az M5-ös autópálya Kecskemét-Észak csomópont átépítésével kialakítandó csomópontban lesz.
A tervek között szerepel az autóút meghosszabbítása Méhkerék irányában a román határig. Az M44-es Békéscsaba és magyar–román határ közötti szakasza 43 kilométer lenne, továbbépítése Békéscsaba, Doboz, Sarkad és Méhkerék közigazgatási területeit érintené. A szakaszon 110 kilométer/órával lehet majd közlekedni, ha megvalósul.
A harmadik átkelő várhatóan Csenger (HU) és Óvári (RO) térségében épül meg, és Szatmárnémeti körgyűrűjét kapcsolja majd össze az M3-as autópályából leágazó, épülő M49-es autóúttal. Az összeköttetés helyzetével hamarosan külön cikkben foglalkozunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
Továbbra is rossz hírek érkeznek a gépjárművezetők számára a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) területéről.
A TollRo útdíjfizetési platformon átmeneti működési zavarok léptek fel, és a műszaki csapatok a problémák kijavításán dolgoznak – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR).
A román gazdaság teljesítménye stagnált 2026 második negyedévében az előző három hónaphoz képest, az első félévben pedig 0,6 százalékkal csökkent éves összevetésben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.
Első alkalommal indították be tesztüzemben az új marosnémeti hőerőmű első gázturbináját – jelentette be Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Országos ellenőrzéssorozatot indított a román adóhatóság a használtautó-kereskedelemben: az ATOM fedőnevű akció első szakaszában 35 gazdasági szereplő kerül górcső alá, amelyeknél több mint 38 millió euró értékű autókészletet azonosítottak.
Nem drágul a fűtés a küszöbön álló télen azoknak a háztartásoknak, amelyek fali gázkazánnal vagy távhővel fűtenek – ígéri Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár. A villamos energia ára viszont várhatóan körülbelül 20–22 százalékkal fog emelkedni.
A szeszes italok jövedéki adója túl magas, ez egy sikertelen kísérlet volt, amelynek következtében a feketepiac a fogyasztás több mint 40 százalékára nőtt – irányította rá a figyelmet a Spirits Románia.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!