Tudós püspökökre emlékeztek

A várat népszerűsítő rendezvénysorozat péntek délután Mihaela Tătulescu és Radu Târnoveanu képzőművész Múzsák vára című kiállításának megnyitójával kezdődött a bejárat melletti, felújított várrészben berendezett multifunkcionális teremben. Ugyanitt mutatták be Ioan Ciorba Az erdélyi nagy éhség című könyvét is. A szombati események egyik fénypontja a vártemplom 46 püspökének állított emléktábla felavatása volt: a réztáblára azon római katolikus egyházfők neve került fel, akik a város és a vár virágzása idején – 1102 és 1556 között – tevékenykedtek Nagyváradon.

„A monda szerint az első püspök Könyves Kálmán volt, de ennek nem találtuk írásos bizonyítékát. Így a táblán az első név Sixtus püspöké, az őt követő egyházfőkről már vannak írásos bizonyítékaink” – fejtette ki lapunknak Jakabbfy László vártörténész. A várban 1342–1370 között épült a gótikus katedrális, amelyet később négyszer építettek újjá. A katedrálisnak 1401-ben IX. Bonifác pápa búcsúengedélyt adott. „A 15. században élt Vitéz János és Berényi Miklós tudós püspök, akik Közép-Kelet-Európa kultúrközpontjává emelték Nagyváradot. Vitéz János idejében csillagvizsgáló is működött a várudvarban, itt dolgozták ki a ma is használt nap- és holdfogyatkozást mutató Tabula Varadienses táblázatokat. Emellett a két püspöknek hadserege is volt” – magyarázta Jakabbfy. Az emléktábla 1556-ig követi a római katolikus egyház történelmét, akkor ugyanis a reformáció „elseperte” a történelmi püspökséget.

Az ünnepségen az emléktáblával együtt a templomot is újraszentelték; a szentélyt Tempfli József megyés püspökön kívül a református és az ortodox egyház képviselői is megáldották. Tempfli lapunknak elmondta, a rendszerváltást követően szokatlan körülmények között sikerült visszaszerezni a vártemplomot. A szentélyt 1989-ig a Szekuritáté lőszerraktárnak használta, felújításával azonban nem törődtek. A rendszerváltás után a szekusok kiköltöztek a templomból, amelyet egy vállalkozónak akartak bérbe adni. „Megkeresett egy román nemzetiségű hölgy, aki elmondta: bérbe adták neki a templomot, hogy gabonaraktárt és pékséget rendezzen be ott. Ám ő előbb megkérdezte, mit szól mindehhez a katolikus egyház – idézte fel a püspök. – Együtt elmentünk a városházára, én elvettem a kulcsokat, és kijelentettem, hogy a templomból nem lesz pékség.” A romjaiban álló épületet átvették a katolikusok, ám hosszú évtizedekbe telt, amíg sikerült felújítaniuk – az orgonát például a német evangélikus egyház kivándorló képviselőitől sikerült beszerezniük. A szentély értékét emeli, hogy a keresztút stációit Morvay László képzőművész tűzzománcai ábrázolják. „A vár és a templom több magyar király temetkezési helye. A táblaavatás csak a kezdet, mert rövidesen királyainknak is emléket kell állítanunk – hangsúlyozta Tempfli.

Szombaton délelőtt a várudvarban a gyermekeket kézműves-foglalkozások várták, a korongozást, a gyöngyfűzést, a szövést és a mézeskalács készítését is ki lehetett próbálni a mesterek irányításával. A várudvarban a Medgyesi Lovagrend bemutatója, tánciskola és korhű zene idézte fel a középkor hangulatát. Míg szombaton este a Mirage, a Sarmalele Reci, a Flame Out és a svédországi Evergrey, vasárnap a Manticora, a Timpuri Noi és a Vama együttesek koncerteztek.