Apró hal, súlyos következmények: az inváziós ezüstkárász a kutatók szerint alapjaiban alakította át a Szent Anna-tó élővilágát
Fotó: Máthé István
Közel másfél évtizedes kutatás eredményei derítettek fényt arra, mi áll a Szent Anna-tó ökológiai állapotának romlása mögött. A szakemberek szerint a háttérben nemcsak a korábbi emberi terhelés, hanem egy hívatlan inváziós halfaj is meghatározó szerepet játszik – a Szent Anna-tó helyreállításának kulcsa pedig éppen ennek az állománynak a teljes felszámolása lehet.
2026. augusztus 03., 17:412026. augusztus 03., 17:41
A Szent Anna-tó Közép- és Kelet-Európa egyetlen épségben fennmaradt vulkáni krátertava. Különlegessége, hogy a többi fürdésre is használt tóval ellentétben (például a Medve-tóval, a zeteváraljai víztározóval vagy a Bessenyei-tóval) nincs sem befolyása, sem kifolyása: vizét kizárólag a csapadék (eső, hó) táplálja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tó rendkívül érzékeny a szennyeződésekre (ami egyszer bekerül a vizébe, az ott is marad) és az időjárás változásaira. Tartós szárazság idején a fokozott párolgás miatt jelentős vízszintcsökkenés következhet be.
A 2026 júliusában lehullott csapadékoknak és a mérsékeltebb nyári hőmérsékleteknek köszönhetően a Szent Anna-tó vízszintje jelenleg (2026. augusztus 3-án) megfelelő. Ezzel szemben 2012 májusa és 2013 augusztusa között a tartós szárazság és a meleg nyaraknak köszönhetően a tó vízszintje látványosan, 63 centiméterrel csökkent.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói 2012 óta rendszeresen vizsgálják a tó vízminőségét. A közel 15 éves monitoring során legalább 65 különböző hónapban végeztünk helyszíni méréseket és mintavételeket, amelyek eredményeként több ezer mérési adat áll rendelkezésre. Ezek alapján egyértelműen kirajzolódott, hogy a tó ökológiai állapota az elmúlt másfél évtizedben jelentősen megváltozott.
A Mohos-tőzegláppal szomszédos Szent Anna-tó Közép- és Kelet-Európa egyetlen épségben fennmaradt vulkáni krátertava
Fotó: Pinti Attila
Az első időszak vizsgálatainak egyik legfontosabb következtetése az volt, hogy a Szent Anna-tó algaközössége több mint 70 éven keresztül gyakorlatilag változatlan maradt. Már Hortobágyi Tibor botanikus 1941-es kutatásai kimutatták, hogy nyáron a tó algavilágának közel 97%-át egyetlen páncélos ostoros algafaj alkotta, a sárgásbarnás színű Parvodinium (Peridinium) inconspicuum nevű faj. Amikor 2012 nyarán ismét megvizsgáltuk a tó nyílt vizét, ugyanez a faj még mindig az algák biomasszájának 95%-át tette ki.
Ez a hosszú időn át fennálló ökológiai egyensúly azonban néhány év alatt teljesen felborult. Először egy Cosmocladium nevű zöldalgafaj kezdett el tömegesen szaporodni, majd további zöldalgafajok (Stichococcus, Chlorella) is megjelentek, amelyek kiszorították a hét évtizedig egyeduralkodó páncélos ostoros algát. Ez a jelenség 2016-ra szemmel láthatóvá vált:
2012 tavaszán a tó vizének átlátszósága (ún. Secchi-koronggal mérve) 6,3 méter volt, azaz gyakorlatilag a fenékig átlátszó volt a víz. 2019 tavaszán ez az átlátszóság már csak 1,4 méter volt.
A zöldalgák tömeges elszaporodása a tó vízminőségének romlásához vezetett. A túlzott mértékben elszaporodó algák
A 2010-es évek előtti szakirodalom a Szent Anna-tavat tiszta vizű, szervesanyagban és algában szegény, úgynevezett szűken-közepesen termő (oligo-mezotróf) tónak írja le. Napjainkban azonban a tó vize az átlagos klorofill-tartalom alapján már kevésbé tiszta (ún. eutróf vagy bőventermő), meleg nyári időszakokban pedig időnként algában és szerves anyagban túlzottan gazdag (hipertróf vagy túltermő).
2018 előtt a tavat évente felkereső mintegy százezer turista révén, a fürdőzés, piknikezés és a hiányos, illetve nem megfelelően használt illemhely-infrastruktúra következtében jelentős mennyiségű tápanyag (elsősorban többlet foszfor és a nitrogén) került a tóba, amely kedvezett az algák tömeges elszaporodásának.
A 2012-es és 2016-os higiéniai vizsgálataink kimutatták, hogy a tó fürdőzónájában jelentős volt az emberi vizeletből származó urea mennyisége (18–60 milligramm/liter), és megnőtt a mikrobák, többek között a fekális eredetű baktériumok csíraszáma (fekálkóli vagy Escherichia coli, fekális Enterococcus). A vízminőség általános romlása miatt 2018-tól betiltották a fürdőzést és a piknikezést.
Fejes domolykó a Szent Anna-tóból
Fotó: Máthé István
A vízminőségromlás második fő oka, hogy a 2010-es évek elején megjelent a Szent Anna-tóban egy tájidegen, agresszíven szaporodó (invazív) halfaj, az ezüstkárász (Carassius gibelio), amely néhány éven belül az egész tavat benépesítette. Mivel a tóból néhány nagyobb méretű fejes domolykó, valamint egy fél méternél nagyobb fogassüllő elpusztult egyede is előkerült,
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet 2024-ben végzett béltartalom-vizsgálatai kimutatták, hogy az ezüstkárász táplálékának jelentős részét (több mint 50%-át) a tó fenekének iszapja alkotja. Ez azt is jelenti, hogy táplálkozásuk révén visszajuttatják a vízbe a tó üledékében korábban felhalmozódott („eltemetett”) tápanyagokat (elsősorban a foszfort, de a nitrogént is), ami kedvez az algák szaporodásának.
Ugyanakkor azt is kimutattuk, hogy a fiatal ezüstkárász-ivadékok kieszik a vízből az algafogyasztó állatkákat, így például a kis rákfajokat, kerekesférgeket (egyedszámuk ma százszor kevesebb, mint 10–20 éve), így ragadozóik hiányában jobban szaporodhatnak az algák.
A tó ökológiai állapotának romlása miatt 2018-ban betiltották a fürdőzést és a piknikezést a Szent Anna-tónál
Fotó: Pinti Attila
Összegzésképpen megállapítható, hogy napjainkra egy önfenntartó folyamat alakult ki a tóban: az algák tömeges elszaporodása jelentősen rontja a vízminőséget, miközben az inváziós ezüstkárász-állomány folyamatosan biztosítja az algák növekedéséhez szükséges tápanyag-utánpótlást, ráadásul kifalják az algákkal táplálkozó apró vízi élőlényeket (zooplanktont), azaz az algák ragadozóit.
Vízminőség-javulás csak akkor várható, ha sikerül jelentősen csökkenteni az algák szaporodását elősegítő tápanyagterhelést. Ebben fontos előrelépést jelentett, hogy 2018-ban megszűnt a fürdőzés és a piknikező turizmus, így jelentősen csökkent az emberi tevékenységből származó külső tápanyagterhelés.
Ugyanakkor az úgynevezett belső tápanyagterhelés továbbra is jelentős, ugyanis az ezüstkárászok táplálkozásuk során a tó üledékében korábban felhalmozódott tápanyagokat (elsősorban foszfort és nitrogént) visszajuttatják a vízbe.
A jelenlegi tudományos eredmények és rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatok alapján a román vízügyi hatóságok felügyelete alá tartozó Szent Anna-tó vízminőségének javítása érdekében az inváziós ezüstkárász teljes eltávolítása (eradikálása) jelentheti az egyetlen hatékony megoldást.
Máthé István (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem)
Vörös Lajos (HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet)
Tovább csökken a turisták száma a Szent Anna‑tónál – közölte a Pro Szent Anna Egyesület. A természetvédelmi terület üzemeltetői szerint a visszaesés hátterében elsősorban gazdasági okok állnak. A Szent Anna-tó európai szinten is egyedülálló látványosság. korábban írtuk
Majdnem harmadával visszaesett a Szent Anna‑tó látogatottsága a múlt évhez képest
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Elhunyt Deák Bill Gyula, a magyar blues kiemelkedő alakja. Halálhírét a zenész Facebook-oldalán közölték csütörtökön.
Szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, a Krónika pedig ennek apropóján egy vadonatúj, pörgős kihívással készül. Itt a Nyelvvadász – a kvíz, amelyből kiderül, mennyire mozogsz otthonosan a kontinensünk nyelvi útvesztőjében!
Nyolcéves gyerek és 78 éves sakkozó is asztalhoz ült már azokon a sakkdélutánokon, amelyeket egy nagykárolyi testvérpár hívott életre. A fiúk azért kezdték szervezni a találkozókat, mert szerettek volna új ellenfelekkel játszani és tanulni.
A szőlőről szinte mindenkinek elsőre a borospohár jut eszébe, pedig évezredeken át sokkal inkább a tányér volt az „otthona”.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!