Bio-műtrágya: Nyugaton már terjed az új trend, Romániában még csak bontogatja szárnyait

A szakportál elemzése rámutat: a hagyományos Haber–Bosch-eljárással előállított nitrogénműtrágyák rendkívül energiaigényesek, ezért a földgázpiac ingadozásai közvetlenül befolyásolják az ammónium-nitrát, a karbamid és a mészammon-salétrom árát. A gazdálkodók számára ez komoly tervezési kockázatot jelent, hiszen a műtrágya a szántóföldi növénytermesztés egyik legnagyobb költségtétele.

Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban egyre többen váltják ki a szintetikus nitrogén egy részét szerves eredetű tápanyagokkal. A pelletált baromfitrágya, a komposztált szerves trágyák és a növényi melléktermékekből készült készítmények nemcsak nitrogént, foszfort és káliumot biztosítanak, hanem jelentős mennyiségű szerves anyagot is visszajuttatnak a talajba. A folyékony bio-műtrágyák és mikrobiológiai készítmények pedig a lombtrágyázásban és a célzott tápanyag-kijuttatásban kínálnak alternatívát.

A cikk szerint a biológiai megoldások térnyerését nem csupán a magas műtrágyaárak ösztönzik. A regeneratív gazdálkodási szemlélet egyre fontosabb szerepet kap, mivel a szerves eredetű készítmények javítják a talajszerkezetet, növelik a vízmegtartó képességet, serkentik a talaj mikrobiológiai életét, és mérséklik a nitrogén kimosódását. A piaci előrejelzések alapján a bio-műtrágyák globális piaca évente 11–13 százalékos növekedést érhet el, miközben a nagy műtrágyagyártók is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek biológiai és hibrid termékcsaládok fejlesztésére.

Jóval kevesebb műtrágyát használunk, mint Nyugat-Európában

Románia továbbra is jóval kevesebb műtrágyát használ hektáronként, mint a nyugat-európai intenzív mezőgazdasággal rendelkező országok. Tudományos összehasonlítások szerint a romániai átlagos műtrágya-felhasználás mintegy 46 kilogramm hatóanyag hektáronként, ami lényegesen alacsonyabb a nyugat-európai országok – például Németország, Franciaország vagy Hollandia – jellemző szintjénél. Ez részben a gazdaságok szerkezetével, részben a kisebb befektetéssel magyarázható.

Az Eurostat adatai szerint 2024-ben az ország már az unió legnagyobb foszforműtrágya-felhasználói között szerepelt, ami elsősorban nagy mezőgazdasági területének tudható be.

Lassan növekszik a bio-műtrágyák romániai részesedése

Romániában egyelőre nem áll rendelkezésre átfogó, hivatalos statisztika arról, hogy mekkora a bio-műtrágyák, biostimulátorok vagy mikrobiológiai készítmények tényleges piaci részesedése. A szakmai szervezetek és a forgalmazók ugyanakkor arról számolnak be, hogy az elmúlt néhány évben ezeknek a készítményeknek a használata folyamatosan növekszik, különösen:

• a nagy szántóföldi gazdaságokban;

• a zöldség- és gyümölcstermesztésben;

• valamint a regeneratív gazdálkodási technológiákat alkalmazó üzemekben.

A növekedést az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzései, a műtrágyaárak ingadozása és a talajok szervesanyag-tartalmának romlása egyaránt ösztönzi. Ennek ellenére Románia jelenleg még messze elmarad a nyugat-európai országoktól a biológiai tápanyag-utánpótlás elterjedtségében, így ezen a területen a következő években jelentős fejlődési potenciál mutatkozik.

korábban írtuk

Elszálltak a műtrágyaárak: Romániában a legsúlyosabb a helyzet az EU-ban

Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.