A Babeș–Bolyai Tudományegyetem végzős hallgatóit a munkavállalási lehetőségeikről faggattuk. Képünk illusztráció
Fotó: Tuchiluș Alex
Hogyan tovább, egyetemisták? Erdélyben vagy külföldön, diplomájuk szerinti szakmájukban vagy azon kívül képzelik el a közeljövőjüket, munkavállalásukat – ezt kérdeztük a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem néhány végzős hallgatójától. Megfogalmazták aggodalmaikat és reményeiket is, de azt sem rejtették véka alá, hogy hátrányuk származhat román nyelvtudásuk hiányosságai miatt.
2026. június 06., 15:592026. június 06., 15:59
Korántsem biztosak abban, hogy diplomázás után sikeresek lesznek az erdélyi munkaerőpiacon a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) végzős hallgatói közül azok, akiket arról faggattunk, miként látják a jövőjüket.
Mások úgy látják, hogy itthon, Erdélyben szeretnének maradni és fő motivációjuk, hogy közel maradjanak a családjukhoz, barátaikhoz. Különféle szakterületen tanuló hallgatókat kérdeztünk meg, hogy árnyaltabban láthassuk a jövőképüket: biológia, kommunikáció, gazdasági informatika és újságírás szakos végzősök nyilatkoztak.
A végzősök aggodalmaikat és reményeiket is megfogalmazták a közeljövőjükkel kapcsolatban
Fotó: Tuchiluș Alex
Azért is voltunk kíváncsiak kolozsvári magyar egyetemisták véleményére, mert a friss statisztikák szerint a romániai fiatalok helyzete egyre rosszabbodik a munkanélküliségi ráta szempontjából. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) májusi adatai szerint a 15–24 év közötti korosztály 28,3%-a munkanélküli: ez az arány azokat a pályakezdőket jelöli, akik már nem tanulnak, de még nem aktív szereplői a munkaerőpiacnak. Bár ez a szám negyedévente változik, rendszerint megközelíti a harminc százalékot.
A gyergyószentmiklósi, biológia szakos Györgydeák Szidónia célja a tanári pályán való elhelyezkedés
Fotó: Györgydeák Szidónia archívuma
A romániai munkáltatók inkább a megüresedett pozíciók betöltésére törekszenek,
Tudják ezt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem általunk megkérdezett végzős hallgatói is, akik megosztották terveiket, félelmeiket és arról is beszéltek, aggasztja őket, hogy hátrányban érzik magukat román nyelvtudásuk hiányosságai miatt.
Nehéz valami újat és igazán egyedit megmutatni
Arról, hogy mik a tervei a diploma megszerzése után, a gyergyószentmiklósi, biológia szakos Györgydeák Szidónia azt mondta, célja a tanári pályán való elhelyezkedés, ezért döntött a pedagógia modul elvégzése mellett. Ugyanakkor számára a legnagyobb kérdőjelet a betölthető tanári helyek számának csökkenése jelenti: reméli, hogy a versenyvizsga letétele után lesz számára szabad állás valahol Erdélyben. Mint mondta, tervei között szerepel a továbbtanulás és a mesteri diploma megszerzése is.
A gyergyói Gencsi Zoltán gazdasági informatika szakon végez, az alapképzés befejezése után nem szeretné abbahagyni a tanulmányait
Fotó: Gencsi Zoltán archívuma
A nagyváradi Szabó Fanni Viktória kommunikáció szakos diák a közösségi média és a közönségkapcsolati szakma világában szeretne maradni – ugyanis jelenleg is munkálkodik ezen a területen, ez áll hozzá a legközelebb.
emberekkel kommunikálni. Szívesen dolgoznék marketingügynökségnél vagy akár televíziós csatornánál is háttérmunkában, ugyanakkor nem riaszt el a szereplés lehetősége, a nyilvános kommunikáció” – fogalmazott Szabó Fanni Viktória. A gyergyói Gencsi Zoltán
A nagyszalontai Herdeló Patrik újságírás szakos végzős a diploma megszerzése után mindenképp hasznosítani szeretné az egyetemen tanultakat, és az újságíró szakmában képzeli el a jövőjét.
Az egyetem elvégzése után egyesek Erdélyben szeretnének maradni, mások szerencsét próbálnának külföldön
Fotó: Tuchiluș Alex
Természetesen arról is beszélgettünk, hogy mi tölti el aggodalommal leginkább őket jövőjükkel kapcsolatban. Györgydeák Szidónia elmondta, leginkább a szabad állások hiánya nyugtalanítja. Úgy látja, hogy az oktatásban egyre rosszabb a helyzet a kevés betöltetlen állás és a megnövelt óraszámok miatt, ugyanakkor sok iskolában már nem is szaktanárok tartják a biológiaórákat.
Szabó Fanni Viktóriát az tölti el aggodalommal, hogy ma már nagyon sok a tartalomgyártó és rengetegen próbálnak érvényesülni a közösségi médiával kapcsolatos munkákban. „Temérdek a platform és a lehetőség, pontosan emiatt nehéz újat és igazán egyedit mutatni az embereknek tartalomgyártás terén” – hangsúlyozta. Mint mondta, nemcsak egy bármilyen munkahelyet szeretne, hanem olyant, ahol jól érzi magát, kibontakoztathatja kreativitását, önmagát adhatja, de nyilván tudatában van annak, hogy mindezt nem könnyű megtalálni.
A romániai magyar egyetemisták mindennapjait lakhatási és megélhetési gondok, anyagi kiszolgáltatottság és magas stressz jellemzi, ugyanakkor többségük elkötelezett a diplomaszerzés és az Erdélyben maradás mellett – derül ki az OMDSZ felméréséből.
Pályakezdőként tart attól, hogy a piaci környezet mennyire lesz támogató, amikor eljön a munkába állás ideje. Herdeló Patrik is bizonytalannak látja a közeljövőt és az elhelyezkedési lehetőségeket. „Megrémiszt a gondolat, hogy nem lesz stabil munkahely, ami hosszasan az életem része lenne. Mert a munka nem olyan, mint a tanulás, nem olyan, mint a diákmunka, hanem állandónak kellene lennie egy idő után” – mondta Patrik.
A nagyváradi Szabó Fanni Viktória kommunikáció szakos diák a közösségi média és a közönségkapcsolati szakma világában szeretne maradni
Fotó: Szabó Fanni Viktória archívuma
Akad, aki már kipróbálta magát külföldön
Arról, hogy itthon vagy külföldön képzelik-e el a továbbiakat, megoszlik a véleményük. Györgydeák Szidónia azt mondja: itthon akar maradni, szereti a szülőföldjét és a családjához, valamint a barátaihoz közel akar lenni. „Kipróbáltam már a külföldi munkát, a német-osztrák-svájci hármas határnál fekvő Lindauban, ahol almát szedtem, nem volt nehéz, de ott sincs kolbászból a kerítés. Nagyon sokat kellett spórolnom ahhoz, hogy megérje. Emellett az idegennyelv elsajátítása is fontos volt, ami nélkül nem tudtam érvényesülni. Szeretem, hogy itthon anyanyelvemen beszélhetek, tanulhatok, remélem, a közeljövőben majd Székelyföldön taníthatok magyarul, ahogyan én is tanultam az iskolában” – mondta a biológia szakos végzős. Szabó Fanni Viktória szintén Romániában képzeli el az életét, mert itthon érzi magát, de nem zárja ki a Magyarországon való munkavállalást, úgy gondolja, könnyebb dolga lenne az anyanyelvén gyártani tartalmakat.
A nagyszalontai Herdeló Patrik újságírás szakos végzős a diploma megszerzése után mindenképp hasznosítani szeretné az egyetemen tanultakat
Fotó: Herdeló Patrik archívuma
Gencsi Zoltán megfogalmazta, hogy
„Azért is szeretnék itthon maradni, mert szeretem az erdőket és hegyeket, amik között felnőhettem és nem szeretnék azok közé tartozni, akik esélyt sem adva az itthon maradásnak egyből külföldre költöznek” – fejtette ki Gencsi Zoltán. Herdeló Patrik nem zárkózik el a külföldön való elhelyezkedéstől, de ebben a tekintetben főleg az anyagiak vonzzák. Leginkább Magyarországon tudná elképzelni az életét, a nyelvismeret miatt nem tekinti külföldnek.
Kisebbségi komplexusok, hátulütők
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a végzősök érezték-e már hátrányát annak, hogy nem tökéletes a románnyelv-tudásuk. Györgydeák Szidónia azt mondta, nem érezte magát kimondottan hátrányban a nyelvtudása miatt, hiszen sikerült elsajátítania a románt annyira, hogy bárhol megértesse magát. Azonban volt már olyan helyzetben, hogy a magyarsága miatt megkülönböztetés érte ügyintézés közben, ez pedig felháborította. Szabó Fanni Viktória is került már előnytelen helyzetbe a romántudás hiánya miatt, főleg hivatalos helyeken vagy olyan szituációkban, ahol nagyon magabiztos nyelvhasználatra lett volna szüksége, ilyenkor bizonytalannak érezte magát. „Talán emiatt is vonz jobban a magyarországi munkavállalás gondolata, mert ott természetesebben tudnám kifejezni magam” – mondta a kommunikáció szakos végzős. Gencsi Zoltán úgy gondolja, hogy
„Ez nem feltétlen jelentkezik minden esetben, viszont mindig fennáll a lehetősége. Velem is előfordult néha, hogy kellemetlenség ért a román tudásom elégtelensége miatt” – mondta a gyergyói végzős. Herdeló Patrik is hasonlóképpen gondolja, emiatt nem idegenkedik a magyarországi munkavállalás gondolatától. „Nagyon sok mindent adott nekem Erdély és Kolozsvár is, de a kisebbségi komplexust, amit érzek, nem tudom levakarni magáról, akármennyire is szeretek Erdélyben élni. Számomra szorongást okozott nem egyszer a román nyelv használata, tulajdonképpen zavar a kisebbségi lét” – fejtette ki Patrik.
És mi ad reményt a végzősöknek?
Nemcsak a végzősök által megfogalmazott aggodalmakra, hanem reményeikre is rákérdeztünk. Györgydeák Szidónia bizakodó: pedagógusként a gyerekeket arra szeretné nevelni, hogy nyitott szemmel járjanak a környezetükben, tudatosabbak lássák a természet szépségeit. Reménykedik abban is, hogy többletet tud majd adni a diákoknak, aminek hasznát is veszik.
„Számomra a reményt leginkább az adja, hogy határozott embernek tartom magam, úgy érzem, pontosan tudom, mit szeretnék elérni a jövőben. Minden nap próbálok tenni a céljaimért, fejlődni és közelebb kerülni ahhoz az élethez, amit elképzeltem magamnak, ez ad kitartást és céltudatosságot a jövőre nézve” – fejtette ki Szabó Fanni Viktória. Gencsi Zoltánt az a gondolat motiválja, hogy
és ahol olyan tevékenységeket végezhet, amelyekben örömét leli. Herdeló Patrik úgy fogalmazott, hogy a jövő szempontjából fontos az egészség is, ő pedig örül annak, hogy fiatal és minden lehetősége megvan arra, hogy biztonságos jövőt teremthessen magának.
Győrgyike Noémi Csilla
A szerző a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem újságírás szakának másodéves hallgatója.
A vizsgaidőszak alatt, a tanulási folyamatban is erőteljesen „támaszkodnak” az egyetemi hallgatók a mesterséges intelligencia (AI, MI) nyújtotta segítségre – mondták el megkeresésünkre Kolozsváron tanuló diákok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!