Fotó: Kiss Gábor
Pénteken hirdetnek ítéletet a verespataki aranybányaprojekt meghiúsulása miatt Románia ellen indított perben – jelentette be csütörtökön Marcel Boloș pénzügyminiszter.
2024. március 07., 11:582024. március 07., 11:58
A tárcavezető kifejtette, a tárgyalási stratégiát az ítélet ismeretében dolgozzák ki.
„Úgy értesültünk, hogy a nemzetközi választottbíróság pénteken hirdet ítéletet. Várjuk, hogy mi lesz a döntés, és ezután fogjuk kidolgozni a tárgyalási stratégiánkat, és e tárgyalási stratégia koordinátáitól függően fogjuk megtenni a szükséges lépéseket, hogy konszenzusra jussunk a döntés kedvezményezettjeivel” – hangsúlyozta Marcel Boloș.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e még a rendkívüli fellebbezés, a pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy igen, de csekély az esélye a döntés megváltoztatásának.
„Lehetséges, de a folyamat meglehetősen gyorsan zajlik. Ez a nemzetközi választottbíróságok szokása, és a pénteken meghozandó döntés megváltoztatásának esélye – az ügyvédekkel folytatott megbeszéléseket követően – meglehetősen kicsi” – mutatott rá Marcel Bolos.
Mihai Constantin kormányszóvivő néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) által
Mint arról beszámoltunk, a román kormány már jó ideje arra a forgatókönyvre készül, hogy Románia elveszíti a pert, ezért forgatókönyveken dolgozik a kártérítés kifizetésének módozataira.
A kanadai vállalat, a Roșia Montană Gold Corporation többségi részvényese 2017 júniusában a Világbank bírósága elé citálta Romániát, ahol több milliárd dolláros veszteség megtérítését követelte, miután a bukaresti kormány úgy döntött, hogy nem hagyja jóvá a verespataki aranykészlet kitermelését.
A Gabriel Resources szerint a lelőhelyről 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst nyerhető ki. Ezek értékét 2013-ban több mint 16 milliárd dollárra becsülték.
A nemesfémek cianid felhasználásával történő kitermelése ellen azonban jelentős tiltakozási hullám indult.
Környezetvédelmi szervezetek szerint az eljárás káros a környezetre és a helyi lakosokra is.
Arra is figyelmeztettek, hogy a bányabővítés a régi római kori tárnák egy részét és négy hegycsúcsot is elpusztítana. Az UNESCO Kulturális Örökség Bizottsága 2021 júliusában úgy döntött, hogy a verespataki helyszínt felveszi az emberiség szellemi kulturális örökségének és a veszélyeztetett világörökségnek a listájára, ami a bányaprojekt leállítását jelenti.
Amint arról korábban írtunk,
Az államok közötti beruházási viták megoldására alakult önálló, pártatlan nemzetközi intézménynek – mely a felek közötti jogi viták megoldását biztosítja kiegyezés vagy bírósági eljárás útján – 120 nap áll a rendelkezésére, hogy ítéletet hirdessen a több mint 25 évvel ezelőtt beindított, ám végül, sok-sok év elteltével a román állam által „lefújt” verespataki bányaprojekt ügyében. A határidő különleges esetben 60 nappal meghosszabbítható.
A Gabriel Resources még 2015-ben kezdeményezett nemzetközi rendezést arra hivatkozva, hogy
A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon. A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást. Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon. Azóta követelésük egyes hírek szerint 6,5 milliárd dollárra duzzadhatott.
Mint ismeretes, a Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben, a Fehér megyei Verespatakon akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével.
A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy 2013-ban nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen.
A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte. A 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről.
A faluban működő civil szervezetek egységes frontot alkotva a turizmus megerősödésében látják a jövőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!