Fotó: Kiss Gábor
Pénteken hirdetnek ítéletet a verespataki aranybányaprojekt meghiúsulása miatt Románia ellen indított perben – jelentette be csütörtökön Marcel Boloș pénzügyminiszter.
2024. március 07., 11:582024. március 07., 11:58
A tárcavezető kifejtette, a tárgyalási stratégiát az ítélet ismeretében dolgozzák ki.
„Úgy értesültünk, hogy a nemzetközi választottbíróság pénteken hirdet ítéletet. Várjuk, hogy mi lesz a döntés, és ezután fogjuk kidolgozni a tárgyalási stratégiánkat, és e tárgyalási stratégia koordinátáitól függően fogjuk megtenni a szükséges lépéseket, hogy konszenzusra jussunk a döntés kedvezményezettjeivel” – hangsúlyozta Marcel Boloș.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e még a rendkívüli fellebbezés, a pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy igen, de csekély az esélye a döntés megváltoztatásának.
„Lehetséges, de a folyamat meglehetősen gyorsan zajlik. Ez a nemzetközi választottbíróságok szokása, és a pénteken meghozandó döntés megváltoztatásának esélye – az ügyvédekkel folytatott megbeszéléseket követően – meglehetősen kicsi” – mutatott rá Marcel Bolos.
Mihai Constantin kormányszóvivő néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) által
Mint arról beszámoltunk, a román kormány már jó ideje arra a forgatókönyvre készül, hogy Románia elveszíti a pert, ezért forgatókönyveken dolgozik a kártérítés kifizetésének módozataira.
A kanadai vállalat, a Roșia Montană Gold Corporation többségi részvényese 2017 júniusában a Világbank bírósága elé citálta Romániát, ahol több milliárd dolláros veszteség megtérítését követelte, miután a bukaresti kormány úgy döntött, hogy nem hagyja jóvá a verespataki aranykészlet kitermelését.
A Gabriel Resources szerint a lelőhelyről 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst nyerhető ki. Ezek értékét 2013-ban több mint 16 milliárd dollárra becsülték.
A nemesfémek cianid felhasználásával történő kitermelése ellen azonban jelentős tiltakozási hullám indult.
Környezetvédelmi szervezetek szerint az eljárás káros a környezetre és a helyi lakosokra is.
Arra is figyelmeztettek, hogy a bányabővítés a régi római kori tárnák egy részét és négy hegycsúcsot is elpusztítana. Az UNESCO Kulturális Örökség Bizottsága 2021 júliusában úgy döntött, hogy a verespataki helyszínt felveszi az emberiség szellemi kulturális örökségének és a veszélyeztetett világörökségnek a listájára, ami a bányaprojekt leállítását jelenti.
Amint arról korábban írtunk,
Az államok közötti beruházási viták megoldására alakult önálló, pártatlan nemzetközi intézménynek – mely a felek közötti jogi viták megoldását biztosítja kiegyezés vagy bírósági eljárás útján – 120 nap áll a rendelkezésére, hogy ítéletet hirdessen a több mint 25 évvel ezelőtt beindított, ám végül, sok-sok év elteltével a román állam által „lefújt” verespataki bányaprojekt ügyében. A határidő különleges esetben 60 nappal meghosszabbítható.
A Gabriel Resources még 2015-ben kezdeményezett nemzetközi rendezést arra hivatkozva, hogy
A csoportosulás 2017-ben bejelentette, kártérítési követelést nyújt be a Világbank által alapított washingtoni kereskedelmi bíróságon. A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a beruházást. Akkor azt állították, hogy ezáltal – kamatokkal – 4,4 milliárd dollár kár érte őket, amit peres úton hajtanának be a román államon. Azóta követelésük egyes hírek szerint 6,5 milliárd dollárra duzzadhatott.
Mint ismeretes, a Gabriel Resources az Erdélyi-érchegységben, a Fehér megyei Verespatakon akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A kanadai cég a Roşia Montană Gold Corporationon keresztül vásárolta meg 2000-ben a bányalicencet, majd csaknem 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével.
A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy 2013-ban nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen.
A ciántechnológiás bányaberuházást civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte. A 2021-ben a világörökség részévé vált településen a ciános kitermeléssel járó bányanyitás kérdése meghatározatlan időre lekerült napirendről.
A faluban működő civil szervezetek egységes frontot alkotva a turizmus megerősödésében látják a jövőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!