„Szimbólumainkat szívünkbe zártuk, nem lehet sem államigazgatási, sem közigazgatási vagy jogi intézkedésekkel onnan kiűzni”
Fotó: Bíró Blanka
Az előző évek botrányai után idén március 15-én szív alakú piros-fehér-zöld lobogókkal díszítik fel Sepsiszentgyörgyöt.
2019. március 07., 20:432019. március 07., 20:43
2019. március 07., 21:302019. március 07., 21:30
„Nem lehet minket megfélemlíteni sem büntetéssel, sem más intézkedésekkel. Idén is arra törekszünk, hogy ünnepi hangulat legyen a városban március 15-én” – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere bejelentette, hogy idén az oszlopokra szív alakú piros-fehér-zöld lobogókat helyeznek ki,
Az elöljáró emlékeztetett: tavaly két, egyenként ötezer lejes bírságot szabott ki Sebastian Cucu prefektus a piros-fehér-zöld nemzeti szalagok miatt, a büntető jegyzőkönyveket megfellebbezték, ezeket a bíróság alapfokon megsemmisítette. „Ez is visszaigazolja, hogy megfélemlítési akció volt a büntetés a prefektus részéről, a gyűlöletkeltésről, a magyarellenességről szólt, függetlenül attól, hogy rendelésre vagy saját kezdeményezésre cselekedett” – fogalmazta meg Antal Árpád.
A sajtótájékoztatón Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke felidézte, tavaly minden felszólítás nélkül Kézdivásárhely polgármesterét is kétszer ötezer lejre bírságolta a prefektus a város fellobogózása miatt. Azt a fellebbezést még tárgyalja a bíróság, és abban bíznak, hogy a sepsiszentgyörgyihez hasonlóan ez esetben is a polgármesternek adnak igazat.
A két székelyföldi politikus ugyanakkor arról is beszélt, hogy a nemrég lezajlott RMDSZ-kongresszuson nem hangzott el annak indoklása, miért kellett elfogadni a romániai magyar közösség szimbólumaiként a magyar nemzet zászlóját, a székely zászlót, a magyar és a székely himnuszt. Mint hangsúlyozták: erre azért volt szükség, mert
„Az RMDSZ azért döntött így, hogy csökkentse a vegzálások számát. Normális jogállamban nem kellett volna eljutnunk idáig, Európában még sehol nem találkoztunk hasonló aberrációval, hogy egy nemzeti közösség nem használhatja a szimbólumait” – emelte ki Tamás Sándor. A tanácselnök arra buzdítja az erdélyi magyarokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a március 15-ei rendezvénysorozatokon, így mutatva meg, hogy a közösséget nem lehet megfélemlíteni, „nem tudnak annyi bírságot kiszabni, amennyien ünnepelni tudunk”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemcsak a turistáknak kínál új lehetőségeket, hanem a székelyjói közösség számára is jelentős előnyökkel járhat a Vlegyásza-hegységben fekvő településen épülő kalandpark. A közel 10 millió euróból megvalósuló létesítmény bob- és sípályát is kínál majd.
Erdély megyei önkormányzatai több szempontból is megmutatják Románia más térségeinek, hogyan kell okosan gazdálkodni. A Kolozs Megyei Tanács messze élen jár azzal, hogy költségvetésének kétharmada saját bevételből származik.
Befejeződtek a Máramaros megyei Szinérváralja patinás zsinagógájának felújítási munkálatai, ami mérföldkövet jelent a helyi zsidó emlékezet, a város kulturális örökségének védelmében – közölte az Asociația Maramureș Heritage egyesület.
Adócsalás gyanújával indított büntetőeljárást a rendőrség egy 35 éves avasújfalusi férfi ellen, aki a gyanú szerint külföldről behozott használt autók értékesítéséből származó bevételeit eltitkolta az adóhatóságok elől.
Új szerkezetű, kettős, magyar nyelvű alapképzéses szakokra lehet jelentkezni a július 13-án kezdődő nyári felvételin.
Barátaikhoz, támogatóikhoz intézett felhívást közösségi oldalán a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája, amely az erdei iskolai tevékenységek számára megvásárolt szilágysági házikó végső munkálatainak megvalósításához kér segítséget.
Az április 14-én megszabott 30 napos határidő lejártával újra számítani lehet a végrehajtó megérkezésére Nagyváradon a premontrei rendházban, hogy kilakoltassa az önkormányzat által sajátjának tekintett ingatlanból Fejes Rudolf Anzelm apátot.
Kiállítás nyílt Gyulafehérváron a 130 éve született Márton Áron püspök lelki örökségéről.
Az erdélyi magyarság alkalmazkodási stratégiái a központi témája az Erdélyi magyarság a 20. században című kisebbségtörténeti konferenciának, melyet május 15–16-án tartanak Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban.
UNESCO-várományos lett a Bihar-hegységben található Cigány-barlang, amelyet Czárán Gyula tárt fel. A kizárólag kutatók által látogatható üreg több tízezer éves barlangrajzokat őriz, Kelet-Európa legfontosabb őskőkorszaki leletei között tartják számon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!