
„Szimbólumainkat szívünkbe zártuk, nem lehet sem államigazgatási, sem közigazgatási vagy jogi intézkedésekkel onnan kiűzni”
Fotó: Bíró Blanka
Az előző évek botrányai után idén március 15-én szív alakú piros-fehér-zöld lobogókkal díszítik fel Sepsiszentgyörgyöt.
2019. március 07., 20:432019. március 07., 20:43
2019. március 07., 21:302019. március 07., 21:30
„Nem lehet minket megfélemlíteni sem büntetéssel, sem más intézkedésekkel. Idén is arra törekszünk, hogy ünnepi hangulat legyen a városban március 15-én” – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere bejelentette, hogy idén az oszlopokra szív alakú piros-fehér-zöld lobogókat helyeznek ki,
Az elöljáró emlékeztetett: tavaly két, egyenként ötezer lejes bírságot szabott ki Sebastian Cucu prefektus a piros-fehér-zöld nemzeti szalagok miatt, a büntető jegyzőkönyveket megfellebbezték, ezeket a bíróság alapfokon megsemmisítette. „Ez is visszaigazolja, hogy megfélemlítési akció volt a büntetés a prefektus részéről, a gyűlöletkeltésről, a magyarellenességről szólt, függetlenül attól, hogy rendelésre vagy saját kezdeményezésre cselekedett” – fogalmazta meg Antal Árpád.
A sajtótájékoztatón Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke felidézte, tavaly minden felszólítás nélkül Kézdivásárhely polgármesterét is kétszer ötezer lejre bírságolta a prefektus a város fellobogózása miatt. Azt a fellebbezést még tárgyalja a bíróság, és abban bíznak, hogy a sepsiszentgyörgyihez hasonlóan ez esetben is a polgármesternek adnak igazat.
A két székelyföldi politikus ugyanakkor arról is beszélt, hogy a nemrég lezajlott RMDSZ-kongresszuson nem hangzott el annak indoklása, miért kellett elfogadni a romániai magyar közösség szimbólumaiként a magyar nemzet zászlóját, a székely zászlót, a magyar és a székely himnuszt. Mint hangsúlyozták: erre azért volt szükség, mert
„Az RMDSZ azért döntött így, hogy csökkentse a vegzálások számát. Normális jogállamban nem kellett volna eljutnunk idáig, Európában még sehol nem találkoztunk hasonló aberrációval, hogy egy nemzeti közösség nem használhatja a szimbólumait” – emelte ki Tamás Sándor. A tanácselnök arra buzdítja az erdélyi magyarokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a március 15-ei rendezvénysorozatokon, így mutatva meg, hogy a közösséget nem lehet megfélemlíteni, „nem tudnak annyi bírságot kiszabni, amennyien ünnepelni tudunk”.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
szóljon hozzá!