
„Szimbólumainkat szívünkbe zártuk, nem lehet sem államigazgatási, sem közigazgatási vagy jogi intézkedésekkel onnan kiűzni”
Fotó: Bíró Blanka
Az előző évek botrányai után idén március 15-én szív alakú piros-fehér-zöld lobogókkal díszítik fel Sepsiszentgyörgyöt.
2019. március 07., 20:432019. március 07., 20:43
2019. március 07., 21:302019. március 07., 21:30
„Nem lehet minket megfélemlíteni sem büntetéssel, sem más intézkedésekkel. Idén is arra törekszünk, hogy ünnepi hangulat legyen a városban március 15-én” – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere bejelentette, hogy idén az oszlopokra szív alakú piros-fehér-zöld lobogókat helyeznek ki,
Az elöljáró emlékeztetett: tavaly két, egyenként ötezer lejes bírságot szabott ki Sebastian Cucu prefektus a piros-fehér-zöld nemzeti szalagok miatt, a büntető jegyzőkönyveket megfellebbezték, ezeket a bíróság alapfokon megsemmisítette. „Ez is visszaigazolja, hogy megfélemlítési akció volt a büntetés a prefektus részéről, a gyűlöletkeltésről, a magyarellenességről szólt, függetlenül attól, hogy rendelésre vagy saját kezdeményezésre cselekedett” – fogalmazta meg Antal Árpád.
A sajtótájékoztatón Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke felidézte, tavaly minden felszólítás nélkül Kézdivásárhely polgármesterét is kétszer ötezer lejre bírságolta a prefektus a város fellobogózása miatt. Azt a fellebbezést még tárgyalja a bíróság, és abban bíznak, hogy a sepsiszentgyörgyihez hasonlóan ez esetben is a polgármesternek adnak igazat.
A két székelyföldi politikus ugyanakkor arról is beszélt, hogy a nemrég lezajlott RMDSZ-kongresszuson nem hangzott el annak indoklása, miért kellett elfogadni a romániai magyar közösség szimbólumaiként a magyar nemzet zászlóját, a székely zászlót, a magyar és a székely himnuszt. Mint hangsúlyozták: erre azért volt szükség, mert
„Az RMDSZ azért döntött így, hogy csökkentse a vegzálások számát. Normális jogállamban nem kellett volna eljutnunk idáig, Európában még sehol nem találkoztunk hasonló aberrációval, hogy egy nemzeti közösség nem használhatja a szimbólumait” – emelte ki Tamás Sándor. A tanácselnök arra buzdítja az erdélyi magyarokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a március 15-ei rendezvénysorozatokon, így mutatva meg, hogy a közösséget nem lehet megfélemlíteni, „nem tudnak annyi bírságot kiszabni, amennyien ünnepelni tudunk”.
Szóbeli tárgyalás megtartását kéri európai polgári kezdeményezésének ügyében az Európai Bizottság ellen indított perben a felperes SZNT, mely hétfőn benyújtotta az erre vonatkozó kérelmét az Európai Unió Törvényszékéhez.
Túlmutat a helyi közösség erősítésének szándékán a Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklata, amelyet immár harmadik alkalommal szervez meg a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház.
Kulturális és közlekedési kedvezményeket vezetnek be a nagycsaládok számára – jelentette be kedden Kolozs Megye Tanácsa.
Hosszú évek óta tudomásuk volt a hatóságoknak a rászorulókat ellátó Bihar megyei humanitárius szervezet illegális tevékenységéről, ennek ellenére zavartalanul működhetett. Dragoș Pîslaru munkaügyi miniszter szerint már tíz évvel ezelőtt tudott az ügyről.
Lemondott tisztségéről Sorin Ciurariu aradi főépítész, miután a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy törvénytelen módon állították ki az engedélyt az egykori Andrényi-terményraktár lakóépületté történő átalakítására.
Felújítják a késő barokk építészet egyik kiemelkedő alkotását, a Teleki-palotát Kolozsváron, miután a Kolozs megyei önkormányzat jóváhagyta a beruházás műszaki-gazdasági mutatóit.
Egy magát humanitárius szervezetnek kiadó, Jóságos szamaritánus nevű, a rászorulókat kihasználó, a nekik szánt adományokat saját célokra költő egyesület tagjaira csapott le kedden a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) Bihar megyében.
Kilőttek egy, a városban bejáró medvét Brassóban hétfőn este – közölte kedden az önkormányzat.
Valóban román belügy-e Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatása? – többek között erről is kérdezték a képviselők a Tisza-kormány képviselőit a magyar Országgyűlés hétfői ülésén.
A népszámlálási adatok szerint a romániai lakások mindössze 16,4 százalékában van légkondicionáló – de ez az átlagszám, hatalmas különbségek mutatkoznak az egyes régiók – például Románia déli része és a Székelyföld – között.
szóljon hozzá!