Több tízezer éves barlangrajzok láthatóak a Bihari-hegységben található Cigány-barlang falán
Fotó: Institutul Național al Patrimoniului / Facebook
UNESCO-világörökségi várományos lett a Bihar-hegység mélyén található Semsey-, régi nevén Cigány-barlang, amelyet még Czárán Gyula, a magyar turizmus atyjaként számontartott partiumi természetjáró tárt fel. A kizárólag kutatók számára hozzáférhető barlang falain több tízezer éves őskori rajzok maradtak fenn, amelyek a szakemberek szerint Kelet-Európa legjelentősebb paleolitikus leletei közé tartoznak.
2026. május 13., 20:122026. május 13., 20:12
Felkerült Románia UNESCO-világörökségi várományosi listájára a Bihar-hegységben található Coliboaia-barlang, magyar nevén Semsey-barlang, régebbi nevén Cigány-barlang. A román kulturális minisztérium által benyújtott jelölést április közepén iktatta az UNESCO Világörökségi Központja, miután a Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és az nagyváradi Körösvidéki Múzeum elkészítette a helyszín tudományos dokumentációját.
A Szegyesd-völgyében, a József főherceg-barlang közelében található üregnek magyar vonatkozása is van.
A 19. század végén ő kezdte rendszeresen feltérképezni a Bihar-hegység szurdokait, vízeséseit és barlangjait, turistautakat alakított ki, és ő tette ismertté a hegységet a természetjárók előtt. A barlang később Semsey Andor akadémikusról, a magyar tudományos élet egyik legjelentősebb mecénásáról kapta a nevét.
Mérnöknek készült, jogásznak tanult, tehetséges muzsikus volt, de élete értelmét a Bihar-hegységben találta meg. Mikor a természetjárást sokan hóbortnak tartották, megszállottan kutatta a hegyeket: barlangokat tárt fel és turistautakat épített.
A Vasaskőfalvához (Pietroasa) tartozó Biharmagura (Măgura) falu közelében, a Szegyesd-völgyében található Semsey-, régi nevén Cigány-barlang sokáig nem számított különösebben látványos turistacélpontnak. A bejárati szakaszban alig találhatók cseppkőképződmények, a járatok egy részét aktív vízfolyás alakítja, a mélyebb részeket pedig szifonok, omlások és agyagos termek teszik nehezen megközelíthetővé. Éppen ez az elszigeteltség és a barlang sajátos mikroklímája járult hozzá ahhoz, hogy a belső járatok szinte érintetlenül őrizzék meg a paleolitikus ember nyomait.
Fotó: Institutul Național al Patrimoniului / Facebook
A fordulat 2009 szeptemberében következett be, amikor Tudor Rus, Mihai Besesek, Valentin Alexandru Radu, Laura Roxana Ţociu és Kenesz Marius barlangászok faszénnel készült rajzokra bukkantak a barlang egyik belső szakaszán. A felfedezés hírére rövid időn belül nemzetközi szakértők érkeztek Biharba, köztük Jean Clottes francia ősrégész, a paleolitikus barlangrajzok legismertebb kutatója, aki a Chauvet-barlang feltárásában is részt vett.
A Franciaországban elvégzett radiokarbonos vizsgálatok szerint a rajzok több mint harmincezer évesek, egyes faszénminták pedig 35–36 ezer évesnek bizonyultak. Az UNESCO-nak benyújtott dokumentáció szerint a Cigány-barlang Kelet-Európa legrégebbi ismert aurignaci, vagyis Homo sapienshez köthető művészeti emlékeit őrzi.
A Rajzok Galériájának nevezett szakaszon tíz figuratív ábrázolást azonosítottak:
A kutatók szerint az őskori alkotók tudatosan használták fel a barlangfal természetes repedéseit és domborulatait az állatok formáinak kialakításához. A lelőhely különlegességét továbbá az adja, hogy a falakon ma is láthatók az őskori fáklyák koromnyomai, a földön pedig barlangi medvék csontjai és karmolásai maradtak fenn.
Fotó: Institutul Național al Patrimoniului / Facebook
Az UNESCO-jelölés indoklása szerint a barlang jelentősége túlmutat a régészeti értéken. A szakemberek úgy vélik, a Cigány-barlang új megvilágításba helyezheti a felső paleolitikum emberi vándorlásait és kulturális kapcsolatait. A Bihar megyei rajzok ugyanis több szempontból is hasonlítanak a franciaországi Chauvet-barlang több tízezer éves ábrázolásaihoz, ami arra utalhat, hogy Európa különböző térségei között már akkor kulturális kapcsolatok léteztek.
A világörökségi címhez ugyanakkor még hosszú út vezet. A várományosi listára kerülés az első kötelező lépés, ezt követi a részletes kezelési terv és a teljes jelölési dokumentáció elkészítése. A dossziét ezután az ICOMOS nemzetközi szakértői testülete értékeli.
A rajzokat rejtő barlangszakasz várhatóan a jövőben sem lesz látogatható. A nehezen járható, vízzel részben elárasztott folyosók mellett a szakemberek attól tartanak, hogy a mikroklíma megváltozása veszélyeztetné a több tízezer éves alkotásokat.
Fotó: Institutul Național al Patrimoniului / Facebook
Június 25-én, a barlangok világnapjánVári László kolozsvári barlangásszal beszélgettünk az Erdélyi-szigethegység barlangjainak rejtett szépségéről, a természeti örökség védelméről, barlangturizmusról és a barlangászatról mint életformáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!