
Szili Katalin: jövő kihívásaira közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni
Fotó: Olti Angyalka
A jövő kihívásaira közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni, és ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Székelyudvarhelyen.
2025. november 21., 14:302025. november 21., 14:30
Szili Katalin a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) által szervezett, VII. Interdiszciplináris konferencia a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről című rendezvényen vett részt.
Köszöntőbeszédében rámutatott: a magyar kormány számára fontos a külhoni magyar közösségek szülőföldön való megmaradásának támogatása, és e téren mérföldkő a 2012-ben elfogadott magyar alaptörvény, mely kimondja: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő nemzettársakért.
– értékelt. A miniszterelnöki főtanácsadó köszöntötte a jelenlévőket „Székelyföld fővárosában”, és a „Határok és kapcsolódások térben és időben” alcímű konferencia fontosságát hangsúlyozta. „A Nemzetstratégiai Kutatóintézet konferenciasorozata hagyománnyá vált, és egy rendkívül jó hozzáadott érték ahhoz, amit úgy nevezünk, hogy nemzetpolitika” – idézte szavait az MTI.

Az Európai Bizottság nem veszi komolyan sem a feladatait, sem saját közösségeit – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó. Szili Katalin arra reagált, hogy az Európai Bizottság elutasította a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését.
A konferencia interdiszciplináris jellegét hangsúlyozva Szili Katalin a rendezvényt a közös főzéshez hasonlította, ahol mindenki hozza a saját tudományterületén felhalmozott tudást, gyakorlati tapasztalatot, és ezt próbálják „közös nevezőre hozni”, stratégiává alakítani.
Utóbbit különösen időszerűnek nevezte, rámutatva: 2025-ben elmondhatjuk, hogy a 21. század „egynegyedét már végigéltük”. A 20. században mindenki a 21. századtól várta a dolgok jobbra fordulását, majd a rendszerváltáskor azt gondolta, hogy a politikában is megoldódik minden – emlékeztetett.
Az EU-csatlakozás időszakát is felidézte, amitől mindenki a határok megszűnését, a tömbmagyarság és a szórvány problémáinak megoldását várta.

A nemzeti kisebbségek jogainak hatékony érvényestéséhez szükség van arra, hogy a közösséget képviselő etnikai pártok bejussanak a parlamentbe, és ott legyenek a döntéshozatalnál.
Rámutatott: a konferencia jó lehetőség annak számbavételére, hogy ezen elvárások közül mi oldódott meg, és melyek a további kihívások. Jó alkalom a gazdasági, társadalmi, szociális, ökológiai, kulturális, identitási kérdések összekapcsolására, és a válaszkeresésre: mi az, ami a Kárpát-medencei magyarság számára „új lendületet, új receptet” adhat a következő 25 évre – mondta.
A jövő legfőbb kihívásai között
Az európai uniós kihívások között a migráció és a háború kérdésére hívta fel a figyelmet. Előbbi kapcsán elmondta: 2014-ben Európában 14 millió polgár volt, akinek nem volt európai állampolgársága, és ez a szám 2024-re 29 millióra nőtt. Rengeteg a teendő – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy
A magyar tudomány napja alkalmából megrendezett székelyudvarhelyi konferencián pénteken és szombaton 15 szekcióban több mint száz előadás hangzik el, valamint kerekasztal- és pódium-beszélgetések is lesznek.

Mi, akik a nemzetet szolgáljuk, hiszünk egy békében élő, kultúrájára, nyelvére büszke, identitásában szilárd magyar nemzetben – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap Koltón.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
szóljon hozzá!