Szili Katalin: jövő kihívásaira közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni
Fotó: Olti Angyalka
A jövő kihívásaira közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni, és ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Székelyudvarhelyen.
2025. november 21., 14:302025. november 21., 14:30
Szili Katalin a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) által szervezett, VII. Interdiszciplináris konferencia a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről című rendezvényen vett részt.
Köszöntőbeszédében rámutatott: a magyar kormány számára fontos a külhoni magyar közösségek szülőföldön való megmaradásának támogatása, és e téren mérföldkő a 2012-ben elfogadott magyar alaptörvény, mely kimondja: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő nemzettársakért.
– értékelt. A miniszterelnöki főtanácsadó köszöntötte a jelenlévőket „Székelyföld fővárosában”, és a „Határok és kapcsolódások térben és időben” alcímű konferencia fontosságát hangsúlyozta. „A Nemzetstratégiai Kutatóintézet konferenciasorozata hagyománnyá vált, és egy rendkívül jó hozzáadott érték ahhoz, amit úgy nevezünk, hogy nemzetpolitika” – idézte szavait az MTI.
Az Európai Bizottság nem veszi komolyan sem a feladatait, sem saját közösségeit – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó. Szili Katalin arra reagált, hogy az Európai Bizottság elutasította a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését.
A konferencia interdiszciplináris jellegét hangsúlyozva Szili Katalin a rendezvényt a közös főzéshez hasonlította, ahol mindenki hozza a saját tudományterületén felhalmozott tudást, gyakorlati tapasztalatot, és ezt próbálják „közös nevezőre hozni”, stratégiává alakítani.
Utóbbit különösen időszerűnek nevezte, rámutatva: 2025-ben elmondhatjuk, hogy a 21. század „egynegyedét már végigéltük”. A 20. században mindenki a 21. századtól várta a dolgok jobbra fordulását, majd a rendszerváltáskor azt gondolta, hogy a politikában is megoldódik minden – emlékeztetett.
Az EU-csatlakozás időszakát is felidézte, amitől mindenki a határok megszűnését, a tömbmagyarság és a szórvány problémáinak megoldását várta.
A nemzeti kisebbségek jogainak hatékony érvényestéséhez szükség van arra, hogy a közösséget képviselő etnikai pártok bejussanak a parlamentbe, és ott legyenek a döntéshozatalnál.
Rámutatott: a konferencia jó lehetőség annak számbavételére, hogy ezen elvárások közül mi oldódott meg, és melyek a további kihívások. Jó alkalom a gazdasági, társadalmi, szociális, ökológiai, kulturális, identitási kérdések összekapcsolására, és a válaszkeresésre: mi az, ami a Kárpát-medencei magyarság számára „új lendületet, új receptet” adhat a következő 25 évre – mondta.
A jövő legfőbb kihívásai között
Az európai uniós kihívások között a migráció és a háború kérdésére hívta fel a figyelmet. Előbbi kapcsán elmondta: 2014-ben Európában 14 millió polgár volt, akinek nem volt európai állampolgársága, és ez a szám 2024-re 29 millióra nőtt. Rengeteg a teendő – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy
A magyar tudomány napja alkalmából megrendezett székelyudvarhelyi konferencián pénteken és szombaton 15 szekcióban több mint száz előadás hangzik el, valamint kerekasztal- és pódium-beszélgetések is lesznek.
Mi, akik a nemzetet szolgáljuk, hiszünk egy békében élő, kultúrájára, nyelvére büszke, identitásában szilárd magyar nemzetben – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap Koltón.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!