
Szili Katalin: jövő kihívásaira közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni
Fotó: Olti Angyalka
A jövő kihívásaira közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni, és ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Székelyudvarhelyen.
2025. november 21., 14:302025. november 21., 14:30
Szili Katalin a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) által szervezett, VII. Interdiszciplináris konferencia a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről című rendezvényen vett részt.
Köszöntőbeszédében rámutatott: a magyar kormány számára fontos a külhoni magyar közösségek szülőföldön való megmaradásának támogatása, és e téren mérföldkő a 2012-ben elfogadott magyar alaptörvény, mely kimondja: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő nemzettársakért.
– értékelt. A miniszterelnöki főtanácsadó köszöntötte a jelenlévőket „Székelyföld fővárosában”, és a „Határok és kapcsolódások térben és időben” alcímű konferencia fontosságát hangsúlyozta. „A Nemzetstratégiai Kutatóintézet konferenciasorozata hagyománnyá vált, és egy rendkívül jó hozzáadott érték ahhoz, amit úgy nevezünk, hogy nemzetpolitika” – idézte szavait az MTI.

Az Európai Bizottság nem veszi komolyan sem a feladatait, sem saját közösségeit – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó. Szili Katalin arra reagált, hogy az Európai Bizottság elutasította a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését.
A konferencia interdiszciplináris jellegét hangsúlyozva Szili Katalin a rendezvényt a közös főzéshez hasonlította, ahol mindenki hozza a saját tudományterületén felhalmozott tudást, gyakorlati tapasztalatot, és ezt próbálják „közös nevezőre hozni”, stratégiává alakítani.
Utóbbit különösen időszerűnek nevezte, rámutatva: 2025-ben elmondhatjuk, hogy a 21. század „egynegyedét már végigéltük”. A 20. században mindenki a 21. századtól várta a dolgok jobbra fordulását, majd a rendszerváltáskor azt gondolta, hogy a politikában is megoldódik minden – emlékeztetett.
Az EU-csatlakozás időszakát is felidézte, amitől mindenki a határok megszűnését, a tömbmagyarság és a szórvány problémáinak megoldását várta.

A nemzeti kisebbségek jogainak hatékony érvényestéséhez szükség van arra, hogy a közösséget képviselő etnikai pártok bejussanak a parlamentbe, és ott legyenek a döntéshozatalnál.
Rámutatott: a konferencia jó lehetőség annak számbavételére, hogy ezen elvárások közül mi oldódott meg, és melyek a további kihívások. Jó alkalom a gazdasági, társadalmi, szociális, ökológiai, kulturális, identitási kérdések összekapcsolására, és a válaszkeresésre: mi az, ami a Kárpát-medencei magyarság számára „új lendületet, új receptet” adhat a következő 25 évre – mondta.
A jövő legfőbb kihívásai között
Az európai uniós kihívások között a migráció és a háború kérdésére hívta fel a figyelmet. Előbbi kapcsán elmondta: 2014-ben Európában 14 millió polgár volt, akinek nem volt európai állampolgársága, és ez a szám 2024-re 29 millióra nőtt. Rengeteg a teendő – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy
A magyar tudomány napja alkalmából megrendezett székelyudvarhelyi konferencián pénteken és szombaton 15 szekcióban több mint száz előadás hangzik el, valamint kerekasztal- és pódium-beszélgetések is lesznek.

Mi, akik a nemzetet szolgáljuk, hiszünk egy békében élő, kultúrájára, nyelvére büszke, identitásában szilárd magyar nemzetben – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap Koltón.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
szóljon hozzá!