Útkeresés. Székelyföld felé indul az Erdélyt Moldvával összekötő autópálya
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Dübörög az autópálya-építés Erdélyben, ám nem mindenhol ugyanúgy pörgő ritmusban, a lassúság pedig végzetes lehet az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv részeként épülő szakaszok anyagi fedezete tekintetében. Székelyföld első sztrádaszakaszáról továbbra sem érkeznek megnyugtató hírek, miközben az észak-erdélyi aszfaltcsíkon az a kérdés, a várható 27 kilométerből mennyit tudnak, vagy inkább akarnak idén átadni. Dél-Erdélyben viszont kitart a megfeszített „medvealagút-építési” lendület.
2025. június 11., 13:582025. június 11., 13:58
Továbbra is „lehetetlen küldetésként” tekint az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közti szakaszának határidőn belüli elkészültére a Pro Infrastruktúra Egyesület. A romániai infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civilek legfrissebb helyzetelemzésükben
Emlékeztetnek: az A8-as autópálya első, a nyugati végén található 22 kilométeres szakaszának, illetve az A3-as észak-erdélyi sztrádával létesítendő 2,39 kilométeres összeköttetésére vonatkozó szerződést (áfa nélkül 2,5 milliárd lej) 2024 februárjában írták alá a hatóságok a törökökkel, a tavaly május végén kiadott rajengedélytől számítva 6 hónapos tervezési és további 24 hónapos kivitelezési időt előírva. Ám az első építési engedélyt csak idén áprilisban adták ki a munkálatok mintegy 33%-ára.
„Tehát bár létezik nyitott építőtelep, még mindig a tervezési fázisban vagyunk, amelynek 2024 decemberében le kellett volna zárulnia” – jelezte az egyesület. „Tekintettel a 24 hónapos kivitelezési időszakra és a munkálatok 67%-át lehetővé tévő engedélyek hiányára, amihez hozzáadjuk a lekésett rajtot (két hónappal az első építési engedély kiadása után), illetve a kivitelező vérszegény jelenlegi mozgósítását,
– szögezték le a civilek, az uniós finanszírozást biztosító országos helyreállítási terv (PNRR) szigorú feltételeire, a 2026. augusztusi befejezésre és 2026. végi elszámolási kötelezettségre utalva.
Ugyanakkor a Pro Infrastruktúra egy biztató jelet is felvázolt: „az egyetlen reménysugár” a számos fúró jelenléte az építőtelepen, ami arra enged következtetni, hogy a cölöpalapozás után a Nurol felgyorsíthatja a szerkezeti elemek kivitelezését, munkaerőt átcsoportosítva a Buzău melletti (A7-es) sztrádaszakasz-építéstől, amelyet valószínűleg novemberben nyitnak meg. A földmunkák terén tapasztalt „mozdulatlanság” viszont továbbra is aggasztja a helyzetelemzés készítőit.
Mint ismeretes, a teljes A8-as sztráda Marosvásárhelytől a Moldovai Köztársasággal közös határig, Ungheni-ig húzódik majd összesen több mint 300 kilométeren keresztül. Az összköltséget több mint 4 milliárd euróra becsülik. Ez lehet az első sztráda, amely összeköti Erdélyt Moldvával, ugyanakkor ennek köszönhetően lesz először autópálya Székelyföldön is, hiszen Marosszék, a Sóvidék, Gyergyószék is részese a sztrádaépítési láznak. A Marosvásárhely–Nyárádszereda autópálya-szakasz a megyeszékhely határából tömbmagyar vidék, az Alsó-Nyárádmente felé veszi az irányt, azaz belép a történelmi Székelyföld „kapuján”.
Készülget. Dolgoznak az észak-erdélyi sztrádán Kolozs és Szilágy megye között
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Az A8-as sztráda marosvásárhelyi végén a kelet felől érkező autózók felhajthatnak majd az észak-erdélyi (A3-as) pályára, mely a jövőben folyamatos összeköttetést biztosít Magyarországgal, a Nyugattal. Hogy mikor, az még erősen kérdéses, viszont már az is valami, hogy mindegyik hiányzó szakasznak megvan már a kivitelezője. Egyesek pedig még idén elkészülhetnek.
Utóbbiakról is értekezett a minap a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely szerint
A civilek megerősítették tavaszi állásfoglalásukat: ha az UMB elegendő munkaerőt biztosít, és ha a hatóságok véghez viszik a szükséges bürokratikus lépéseket, év végéig megnyílhat a forgalom előtt az A3-as mintegy 27 kilométere a Kolozs megyei Pusztatopa és a Szilágy megyei Szilágy megyei Vaskapu (Alsóegregy) között.
Most úgy látják, a cél csakis akkor teljesíthető, ha a kivitelező jelentős erőforrásokat mozgósít Topa és Magyarzsombor között, „ám sajnos ezt jelenleg nem teszi meg”.
A Pro Infrastruktúra megjegyzi: a Kolozs megyei Magyarnádastól (ameddig Marosvásárhelyről megszakítás nélkül sztrádán lehet eljutni) Magyarzsomborig (30 km), illetve a Zsombortól Vaskapuig (12 km) tartó, PNRR-finanszírozású szakaszok az UMB és a közútkezelő hatóság (CNAIR) „szégyenei”. Hiszen mindkét kivitelezési szerződést még 2020-ban írták alá, 2021. januári, illetve májusi rajttal, 12 hónap tervezési és 24 hónap építési időszakkal. A három év azonban rég letelt.
Belefúrták magukat. Jól haladnak a „medvealagutak” építésével a dél-erdélyi sztráda hiányzó szakaszán
Fotó: Profit.ro
A több mint 700 dolgozót és 300 munkagépet mozgósító építők jelentős föld alatti előrehaladásról számoltak be az A1-es autópálya Marzsina és Holgya között tervezett részén. Ahol a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között, ezt pedig az aszfaltcsík föld alá vezetésével oldják meg.
A bosnyák partner immár több mint 140 métert haladt előre az 1-es számú alagút egyik vájatában, a másikból az UMB 60 métert fúrt ki. De közben zajlanak a munkálatok a 2-es számú alagútnál is, ahol „cut and cover” (vágás és fedés) építési technológiát is használnak. Az 1-es alagút egyik irányban 415 méter, a másik irányban 367 méter hosszú. A 2. alagút az egyik irányban 1985 méteren, a másikban 1825 méteren húzódik.
Az összesen 9,13 km hosszú sztrádaszakasz 1,82 milliárd lej értékű (áfa nélkül), és szintén PNRR-es projekt, tehát jövőre el kell készülnie. A civilek a Marzsina–Holgya-szakasz esetében is jó ideig kongatták a vészharangot a pepecselés láttán, mondván: nem lehet határidőre befejezni.
Mint ismeretes, a dél-erdélyi autópálya Temes és Hunyad megye határán található, 13,13 kilométeres szakaszát két részre osztották, az egyenként 2,12 km hosszú úgynevezett medvealagutak az E jelzésű alszakaszhoz (összesen 9,13 km) tartoznak. A fennmaradó, D jelzésű aszfaltcsíkon (4 km) még a korábbi, teljesítetlen szerződésben foglalt munkálatokat kell befejezni.
Az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádarésze kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük az országhatárig (a volt Nagylak II sztráda-határátkelőig), ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
Szerdán átadják a Nagyszeben–Pitești-autópálya ötödik, Curtea de Argeș és Pitești közötti szakaszát, néhány hónappal előbb a tervezett határidőnél – jelentette be szerdán Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter a munkatelepen végzett látogatásán. Rámutatott: a sztrádaszakasz utolsó, 14,57 kilométeres részének megnyitásával mintegy 140 kilométert meg lehet tenni ezen a pályán egészen Bukarestig. Elmondta: délután 3 órakor átveszik a munkálatot, és gratulált az építőnek, hogy a határidőben szereplő időponthoz képest két és fél, három hónappal hamarabb végzett az építéssel, és így most teljes kapacitással dolgozhatnak a 3. szakaszon, amelynek kiírását ugyanaz a cég nyerte.
A sztráda többi szakaszáról elmondta, hogy a negyedik, a Curtea de Argeștól Tigveni-ig terjedő szakasz áll a legközelebb a befejezéshez, a munkálatok 73–74 százalékban készültek el, de az alagutakon még dolgoznak. Véleménye szerint jövő év tavaszán át fogják adni ezt a szakaszt is, ha olyan jó ütemben haladnak a munkával, mint az utóbbi három évben. A második és harmadik – az építés szempontjából nehéz – szakaszt pedig 2027–2028-ban adhatják át a forgalomnak – fűzte hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!