Útkeresés. Székelyföld felé indul az Erdélyt Moldvával összekötő autópálya
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Dübörög az autópálya-építés Erdélyben, ám nem mindenhol ugyanúgy pörgő ritmusban, a lassúság pedig végzetes lehet az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv részeként épülő szakaszok anyagi fedezete tekintetében. Székelyföld első sztrádaszakaszáról továbbra sem érkeznek megnyugtató hírek, miközben az észak-erdélyi aszfaltcsíkon az a kérdés, a várható 27 kilométerből mennyit tudnak, vagy inkább akarnak idén átadni. Dél-Erdélyben viszont kitart a megfeszített „medvealagút-építési” lendület.
2025. június 11., 13:582025. június 11., 13:58
Továbbra is „lehetetlen küldetésként” tekint az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közti szakaszának határidőn belüli elkészültére a Pro Infrastruktúra Egyesület. A romániai infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civilek legfrissebb helyzetelemzésükben
Emlékeztetnek: az A8-as autópálya első, a nyugati végén található 22 kilométeres szakaszának, illetve az A3-as észak-erdélyi sztrádával létesítendő 2,39 kilométeres összeköttetésére vonatkozó szerződést (áfa nélkül 2,5 milliárd lej) 2024 februárjában írták alá a hatóságok a törökökkel, a tavaly május végén kiadott rajengedélytől számítva 6 hónapos tervezési és további 24 hónapos kivitelezési időt előírva. Ám az első építési engedélyt csak idén áprilisban adták ki a munkálatok mintegy 33%-ára.
„Tehát bár létezik nyitott építőtelep, még mindig a tervezési fázisban vagyunk, amelynek 2024 decemberében le kellett volna zárulnia” – jelezte az egyesület. „Tekintettel a 24 hónapos kivitelezési időszakra és a munkálatok 67%-át lehetővé tévő engedélyek hiányára, amihez hozzáadjuk a lekésett rajtot (két hónappal az első építési engedély kiadása után), illetve a kivitelező vérszegény jelenlegi mozgósítását,
– szögezték le a civilek, az uniós finanszírozást biztosító országos helyreállítási terv (PNRR) szigorú feltételeire, a 2026. augusztusi befejezésre és 2026. végi elszámolási kötelezettségre utalva.
Ugyanakkor a Pro Infrastruktúra egy biztató jelet is felvázolt: „az egyetlen reménysugár” a számos fúró jelenléte az építőtelepen, ami arra enged következtetni, hogy a cölöpalapozás után a Nurol felgyorsíthatja a szerkezeti elemek kivitelezését, munkaerőt átcsoportosítva a Buzău melletti (A7-es) sztrádaszakasz-építéstől, amelyet valószínűleg novemberben nyitnak meg. A földmunkák terén tapasztalt „mozdulatlanság” viszont továbbra is aggasztja a helyzetelemzés készítőit.
Mint ismeretes, a teljes A8-as sztráda Marosvásárhelytől a Moldovai Köztársasággal közös határig, Ungheni-ig húzódik majd összesen több mint 300 kilométeren keresztül. Az összköltséget több mint 4 milliárd euróra becsülik. Ez lehet az első sztráda, amely összeköti Erdélyt Moldvával, ugyanakkor ennek köszönhetően lesz először autópálya Székelyföldön is, hiszen Marosszék, a Sóvidék, Gyergyószék is részese a sztrádaépítési láznak. A Marosvásárhely–Nyárádszereda autópálya-szakasz a megyeszékhely határából tömbmagyar vidék, az Alsó-Nyárádmente felé veszi az irányt, azaz belép a történelmi Székelyföld „kapuján”.
Készülget. Dolgoznak az észak-erdélyi sztrádán Kolozs és Szilágy megye között
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Az A8-as sztráda marosvásárhelyi végén a kelet felől érkező autózók felhajthatnak majd az észak-erdélyi (A3-as) pályára, mely a jövőben folyamatos összeköttetést biztosít Magyarországgal, a Nyugattal. Hogy mikor, az még erősen kérdéses, viszont már az is valami, hogy mindegyik hiányzó szakasznak megvan már a kivitelezője. Egyesek pedig még idén elkészülhetnek.
Utóbbiakról is értekezett a minap a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely szerint
A civilek megerősítették tavaszi állásfoglalásukat: ha az UMB elegendő munkaerőt biztosít, és ha a hatóságok véghez viszik a szükséges bürokratikus lépéseket, év végéig megnyílhat a forgalom előtt az A3-as mintegy 27 kilométere a Kolozs megyei Pusztatopa és a Szilágy megyei Szilágy megyei Vaskapu (Alsóegregy) között.
Most úgy látják, a cél csakis akkor teljesíthető, ha a kivitelező jelentős erőforrásokat mozgósít Topa és Magyarzsombor között, „ám sajnos ezt jelenleg nem teszi meg”.
A Pro Infrastruktúra megjegyzi: a Kolozs megyei Magyarnádastól (ameddig Marosvásárhelyről megszakítás nélkül sztrádán lehet eljutni) Magyarzsomborig (30 km), illetve a Zsombortól Vaskapuig (12 km) tartó, PNRR-finanszírozású szakaszok az UMB és a közútkezelő hatóság (CNAIR) „szégyenei”. Hiszen mindkét kivitelezési szerződést még 2020-ban írták alá, 2021. januári, illetve májusi rajttal, 12 hónap tervezési és 24 hónap építési időszakkal. A három év azonban rég letelt.
Belefúrták magukat. Jól haladnak a „medvealagutak” építésével a dél-erdélyi sztráda hiányzó szakaszán
Fotó: Profit.ro
A több mint 700 dolgozót és 300 munkagépet mozgósító építők jelentős föld alatti előrehaladásról számoltak be az A1-es autópálya Marzsina és Holgya között tervezett részén. Ahol a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között, ezt pedig az aszfaltcsík föld alá vezetésével oldják meg.
A bosnyák partner immár több mint 140 métert haladt előre az 1-es számú alagút egyik vájatában, a másikból az UMB 60 métert fúrt ki. De közben zajlanak a munkálatok a 2-es számú alagútnál is, ahol „cut and cover” (vágás és fedés) építési technológiát is használnak. Az 1-es alagút egyik irányban 415 méter, a másik irányban 367 méter hosszú. A 2. alagút az egyik irányban 1985 méteren, a másikban 1825 méteren húzódik.
Az összesen 9,13 km hosszú sztrádaszakasz 1,82 milliárd lej értékű (áfa nélkül), és szintén PNRR-es projekt, tehát jövőre el kell készülnie. A civilek a Marzsina–Holgya-szakasz esetében is jó ideig kongatták a vészharangot a pepecselés láttán, mondván: nem lehet határidőre befejezni.
Mint ismeretes, a dél-erdélyi autópálya Temes és Hunyad megye határán található, 13,13 kilométeres szakaszát két részre osztották, az egyenként 2,12 km hosszú úgynevezett medvealagutak az E jelzésű alszakaszhoz (összesen 9,13 km) tartoznak. A fennmaradó, D jelzésű aszfaltcsíkon (4 km) még a korábbi, teljesítetlen szerződésben foglalt munkálatokat kell befejezni.
Az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádarésze kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük az országhatárig (a volt Nagylak II sztráda-határátkelőig), ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
Szerdán átadják a Nagyszeben–Pitești-autópálya ötödik, Curtea de Argeș és Pitești közötti szakaszát, néhány hónappal előbb a tervezett határidőnél – jelentette be szerdán Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter a munkatelepen végzett látogatásán. Rámutatott: a sztrádaszakasz utolsó, 14,57 kilométeres részének megnyitásával mintegy 140 kilométert meg lehet tenni ezen a pályán egészen Bukarestig. Elmondta: délután 3 órakor átveszik a munkálatot, és gratulált az építőnek, hogy a határidőben szereplő időponthoz képest két és fél, három hónappal hamarabb végzett az építéssel, és így most teljes kapacitással dolgozhatnak a 3. szakaszon, amelynek kiírását ugyanaz a cég nyerte.
A sztráda többi szakaszáról elmondta, hogy a negyedik, a Curtea de Argeștól Tigveni-ig terjedő szakasz áll a legközelebb a befejezéshez, a munkálatok 73–74 százalékban készültek el, de az alagutakon még dolgoznak. Véleménye szerint jövő év tavaszán át fogják adni ezt a szakaszt is, ha olyan jó ütemben haladnak a munkával, mint az utóbbi három évben. A második és harmadik – az építés szempontjából nehéz – szakaszt pedig 2027–2028-ban adhatják át a forgalomnak – fűzte hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!