Beomlott a régi rónaszéki sóbanya
Fotó: Máramaros megyei prefektúra
A Máramaros megyei vészhelyzeti bizottság sürgősségi állapotot vezetett be Rónaszéken, ahol a hétfői bányaomlás nyomán több mint kéttucat házból ki kellett lakoltatni az embereket. Az érintettek – közel hatvanan – nem akarják elhagyni otthonaikat, féltik ingóságaikat és jószágaikat, de Krizsanoszvki Enikő Erzsébet RMDSZ-es alprefektus szerint a rónaszékieknek meg kell érteniük, hogy veszélyben vannak.
2025. július 24., 18:572025. július 24., 18:57
2025. július 25., 13:002025. július 25., 13:00
Csütörtök délelőtt sürgősségi állapotot vezettek be a történelmi Máramarosban található Rónaszéken, ahol hétfőn beomlott egy az 1930-as évek vége óta használaton kívüli sóbánya. Egy 30 méter átmérőjű, 10-15 méter mély kráter keletkezett, s mivel további földmozgás volt észlelhető, aznap elrendelték hét személy kitelepítését. Szerda este további 22 ház evakuálásáról döntöttek a hatóságok, ami újabb 51 lakost érintett, és lezárták a kráterhez vezető utcát is, mert további földmozgás volt érzékelhető.
További 51 személyt kilakoltattak a hatóságok a Máramaros megyei Rónaszéken történt bányaomlás környékéről – közölte szerda este a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Krizsanoszvki Enikő Erzsébet, Máramaros megye RMDSZ-es alprefektusa a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy csütörtök délutánra várják az építkezési felügyelőség jelentését a házak statikai állapotáról, és ha a szakemberek úgy ítélik meg, a katasztrófavédelem kényszerevakuálást hajt végre. A kormánytisztviselő tartja a kapcsolatot a községi polgármesterrel és a helyi lakosokkal, akik nem akarják alávetni magukat a kilakoltatásnak.
Az alprefektus kérdésünkre hozzátette: magyar családok is vannak az érintettek között, mert bár a hivatalosan 4171 lakosú Felsőróna (Rona de Sus) községben csak 229-en vallották magukat magyarnak a 2021-es népszámláláson, a magyarok nagy része Rónaszék (Coștiui) faluban él. „Valamikor színmagyar falu volt, ami mára elrománosodott, és ukránok is laknak ott. De a lakosság 45 százaléka még mindig magyar” – ecsetelte.
Rónaszéken a sóbányászat kezdetei a bronzkorra vezethetők vissza, majd a só kitermelése a római korban is folytatódott. A település 1474-es első említésekor már sóhivatala, vára is volt. A helységben a 19. század utolsó éveiben 370 bányász fejtette a sót. A bányákat egy bányaomlás után, 1928 és 1931 között zárták be. Ezután a falu lakóinak egy része elhagyta a települést, akik maradtak, azok kitanulták a kádármesterséget. A helyiek szerint az egykori Ferdinánd-bánya omlott be a múlt heti heves esőzések miatt.
Kérdésünkre, hogy ha bekövetkezik a legrosszabb, lakhatatlanná válnak a házak, a tulajdonosok számíthatnak-e kártérítésre, az alprefektus nem sok jóval kecsegtetett. „Sajnos senkinek sincs biztosítása, ráadásul az 1960-as években, a bánya bezárása után épültek ezek a házak, építkezési engedély nélkül. Nem tudom, akkor milyen viszonyok voltak, utólag hogyan telekkönyvezték, de tény, hogy nincs engedélyük. Azonban, ha megtörténik a katasztrófa, biztosan kitalálunk valamit a kárenyhítésre” – fogalmazott Krizsanoszvki Enikő Erzsébet.
Lezárták az érintett rónaszéki utcát
Fotó: Facebook/Pintér Zsolt Máramaros megyei RMDSZ-elnök
Az alprefektus azt is elmondta, hogy a parajdi bányakatasztrófához hasonlóan a rónaszékit is természeti katasztrófának nyilvánították, erre alapozva reménykedhetnek a helybéliek valamiféle kártérítésben.
Kerestük Ruttner Károly rónaszéki RMDSZ-elnököt a helyi magyar közösség részéről, hogy tőle is tájékozódjunk a közhangulatról, de egyelőre sikertelenül. Ha fel tudjuk venni vele a kapcsolatot, visszatérünk a témára.
Beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken, több személyt kilakoltattak és lezárták a területet – közölte hétfő este a Máramaros megyei prefektusi hivatal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!