Beomlott a régi rónaszéki sóbanya
Fotó: Máramaros megyei prefektúra
A Máramaros megyei vészhelyzeti bizottság sürgősségi állapotot vezetett be Rónaszéken, ahol a hétfői bányaomlás nyomán több mint kéttucat házból ki kellett lakoltatni az embereket. Az érintettek – közel hatvanan – nem akarják elhagyni otthonaikat, féltik ingóságaikat és jószágaikat, de Krizsanoszvki Enikő Erzsébet RMDSZ-es alprefektus szerint a rónaszékieknek meg kell érteniük, hogy veszélyben vannak.
2025. július 24., 18:572025. július 24., 18:57
2025. július 25., 13:002025. július 25., 13:00
Csütörtök délelőtt sürgősségi állapotot vezettek be a történelmi Máramarosban található Rónaszéken, ahol hétfőn beomlott egy az 1930-as évek vége óta használaton kívüli sóbánya. Egy 30 méter átmérőjű, 10-15 méter mély kráter keletkezett, s mivel további földmozgás volt észlelhető, aznap elrendelték hét személy kitelepítését. Szerda este további 22 ház evakuálásáról döntöttek a hatóságok, ami újabb 51 lakost érintett, és lezárták a kráterhez vezető utcát is, mert további földmozgás volt érzékelhető.
További 51 személyt kilakoltattak a hatóságok a Máramaros megyei Rónaszéken történt bányaomlás környékéről – közölte szerda este a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Krizsanoszvki Enikő Erzsébet, Máramaros megye RMDSZ-es alprefektusa a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy csütörtök délutánra várják az építkezési felügyelőség jelentését a házak statikai állapotáról, és ha a szakemberek úgy ítélik meg, a katasztrófavédelem kényszerevakuálást hajt végre. A kormánytisztviselő tartja a kapcsolatot a községi polgármesterrel és a helyi lakosokkal, akik nem akarják alávetni magukat a kilakoltatásnak.
Az alprefektus kérdésünkre hozzátette: magyar családok is vannak az érintettek között, mert bár a hivatalosan 4171 lakosú Felsőróna (Rona de Sus) községben csak 229-en vallották magukat magyarnak a 2021-es népszámláláson, a magyarok nagy része Rónaszék (Coștiui) faluban él. „Valamikor színmagyar falu volt, ami mára elrománosodott, és ukránok is laknak ott. De a lakosság 45 százaléka még mindig magyar” – ecsetelte.
Rónaszéken a sóbányászat kezdetei a bronzkorra vezethetők vissza, majd a só kitermelése a római korban is folytatódott. A település 1474-es első említésekor már sóhivatala, vára is volt. A helységben a 19. század utolsó éveiben 370 bányász fejtette a sót. A bányákat egy bányaomlás után, 1928 és 1931 között zárták be. Ezután a falu lakóinak egy része elhagyta a települést, akik maradtak, azok kitanulták a kádármesterséget. A helyiek szerint az egykori Ferdinánd-bánya omlott be a múlt heti heves esőzések miatt.
Kérdésünkre, hogy ha bekövetkezik a legrosszabb, lakhatatlanná válnak a házak, a tulajdonosok számíthatnak-e kártérítésre, az alprefektus nem sok jóval kecsegtetett. „Sajnos senkinek sincs biztosítása, ráadásul az 1960-as években, a bánya bezárása után épültek ezek a házak, építkezési engedély nélkül. Nem tudom, akkor milyen viszonyok voltak, utólag hogyan telekkönyvezték, de tény, hogy nincs engedélyük. Azonban, ha megtörténik a katasztrófa, biztosan kitalálunk valamit a kárenyhítésre” – fogalmazott Krizsanoszvki Enikő Erzsébet.
Lezárták az érintett rónaszéki utcát
Fotó: Facebook/Pintér Zsolt Máramaros megyei RMDSZ-elnök
Az alprefektus azt is elmondta, hogy a parajdi bányakatasztrófához hasonlóan a rónaszékit is természeti katasztrófának nyilvánították, erre alapozva reménykedhetnek a helybéliek valamiféle kártérítésben.
Kerestük Ruttner Károly rónaszéki RMDSZ-elnököt a helyi magyar közösség részéről, hogy tőle is tájékozódjunk a közhangulatról, de egyelőre sikertelenül. Ha fel tudjuk venni vele a kapcsolatot, visszatérünk a témára.
Beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken, több személyt kilakoltattak és lezárták a területet – közölte hétfő este a Máramaros megyei prefektusi hivatal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Az aradi önkormányzat elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj.
A Hargita megyei önkormányzat javaslata szerint a sóbánya hiányában a parajdi wellness-központnak kell a helyi szállásadókkal együttműködve a turizmus élére állni, ezért belépőjegyek vásárlásával támogatja a létesítményt.
Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Egy szatmárnémeti iskola egyik termében repedés keletkezett a falon, egy másik épületről pedig téglák hullottak le a szerda reggeli földrengés nyomán – közölte a Szatmár megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!