A Máramaros megyei Rónaszék régi sóbányájának beomlása nyomán egy 30 méter átmérőjű, 10–15 méter mély kráter keletkezett
Fotó: Máramaros megyei prefektúra
Beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken, több személyt kilakoltattak és lezárták a területet – közölte hétfő este a Máramaros megyei prefektusi hivatal.
2025. július 22., 09:232025. július 22., 09:23
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a Máramaros megyei Rónaszék régi sóbányájának beomlása nyomán egy 30 méter átmérőjű, 10–15 méter mély kráter keletkezett. Ennek mélyén az egykori bánya bejárati része látható.
A földmozgások miatt egy közeli megyei úton is korlátozni kellett a gépkocsiforgalmat.
A helyszínen tartózkodó Rudolf Stauder alprefektus az Agerpresnek úgy nyilatkozott, hogy
Közölte: a lakosság védelme érdekében öt házból kiköltöztették a lakókat, ők rokonoknál húzták meg magukat.
A házak közül egy van közvetlen veszélyben, de az lakatlan. A földmozgások ennek melléképületeit és a gyümölcsfákat is érintették. A 186A jelzésű megyei úton is korlátozták a gépkocsiforgalmat, miután az omlás mintegy 50 méteres szakaszon az úttestet is érintette. A forgalmat más útvonalakra terelték.
Az alprefektus szerint a hatóságok állandóan felügyelik a környéket, és szükség esetén a bányaomlás körül kijelölt védelmi zónát tovább bővítik – írja az MTI.
A történtek után a helyszínen tartott terepszemlét Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő.
„Megnéztük a mai földbeomlás helyszínét Rónaszéken Alexa Semeniuc polgármesterrel és Ruttner Károly helyi RMDSZ elnökkel. Az emberek biztonsága az első, így öt házból kiköltöztették a lakókat. Ezután következik a helyszín biztonságba helyezése és a további csúszás megfékezése, ennek érdekében holnap (kedden – szerk. megj.) földtani szakértők érkeznek a településre, akik megmondják, mi a teendő. A helyiek elmondása szerint ez az egykori Ferdinánd-bánya széle, amely most a heves esőzések miatt beomlott” – írta a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
A történelmi Máramarosban található Rónaszéken a sóbányászat kezdetei még a bronzkorra vezethetők vissza, majd a só kitermelése a római korban is folytatódott. A település 1474-es első említésekor már sóhivatala, vára is volt.
A helységben a 19. század utolsó éveiben 370 bányász fejtette a sót. A bányákat egy bányaomlás után, 1928 és 1931 között zárták be. Ezután a falu lakóinak egy része elhagyta a települést, akik maradtak, azok kitanulták a kádármesterséget, és tölgyfahordókat készítenek. A Felsőróna községhez tartozó településnek közel 700 lakosa van, közülük mintegy 300 magyar nemzetiségű.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés az, hogy mikor omlik be – jelentette ki szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!