A Máramaros megyei Rónaszék régi sóbányájának beomlása nyomán egy 30 méter átmérőjű, 10–15 méter mély kráter keletkezett
Fotó: Máramaros megyei prefektúra
Beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken, több személyt kilakoltattak és lezárták a területet – közölte hétfő este a Máramaros megyei prefektusi hivatal.
2025. július 22., 09:232025. július 22., 09:23
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a Máramaros megyei Rónaszék régi sóbányájának beomlása nyomán egy 30 méter átmérőjű, 10–15 méter mély kráter keletkezett. Ennek mélyén az egykori bánya bejárati része látható.
A földmozgások miatt egy közeli megyei úton is korlátozni kellett a gépkocsiforgalmat.
A helyszínen tartózkodó Rudolf Stauder alprefektus az Agerpresnek úgy nyilatkozott, hogy
Közölte: a lakosság védelme érdekében öt házból kiköltöztették a lakókat, ők rokonoknál húzták meg magukat.
A házak közül egy van közvetlen veszélyben, de az lakatlan. A földmozgások ennek melléképületeit és a gyümölcsfákat is érintették. A 186A jelzésű megyei úton is korlátozták a gépkocsiforgalmat, miután az omlás mintegy 50 méteres szakaszon az úttestet is érintette. A forgalmat más útvonalakra terelték.
Az alprefektus szerint a hatóságok állandóan felügyelik a környéket, és szükség esetén a bányaomlás körül kijelölt védelmi zónát tovább bővítik – írja az MTI.
A történtek után a helyszínen tartott terepszemlét Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő.
„Megnéztük a mai földbeomlás helyszínét Rónaszéken Alexa Semeniuc polgármesterrel és Ruttner Károly helyi RMDSZ elnökkel. Az emberek biztonsága az első, így öt házból kiköltöztették a lakókat. Ezután következik a helyszín biztonságba helyezése és a további csúszás megfékezése, ennek érdekében holnap (kedden – szerk. megj.) földtani szakértők érkeznek a településre, akik megmondják, mi a teendő. A helyiek elmondása szerint ez az egykori Ferdinánd-bánya széle, amely most a heves esőzések miatt beomlott” – írta a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
A történelmi Máramarosban található Rónaszéken a sóbányászat kezdetei még a bronzkorra vezethetők vissza, majd a só kitermelése a római korban is folytatódott. A település 1474-es első említésekor már sóhivatala, vára is volt.
A helységben a 19. század utolsó éveiben 370 bányász fejtette a sót. A bányákat egy bányaomlás után, 1928 és 1931 között zárták be. Ezután a falu lakóinak egy része elhagyta a települést, akik maradtak, azok kitanulták a kádármesterséget, és tölgyfahordókat készítenek. A Felsőróna községhez tartozó településnek közel 700 lakosa van, közülük mintegy 300 magyar nemzetiségű.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés az, hogy mikor omlik be – jelentette ki szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!