Beomlott a régi rónaszéki sóbanya
Fotó: Máramaros megyei prefektúra
A Máramaros megyei vészhelyzeti bizottság sürgősségi állapotot vezetett be Rónaszéken, ahol a hétfői bányaomlás nyomán több mint kéttucat házból ki kellett lakoltatni az embereket. Az érintettek – közel hatvanan – nem akarják elhagyni otthonaikat, féltik ingóságaikat és jószágaikat, de Krizsanoszvki Enikő Erzsébet RMDSZ-es alprefektus szerint a rónaszékieknek meg kell érteniük, hogy veszélyben vannak.
2025. július 24., 18:572025. július 24., 18:57
2025. július 25., 13:002025. július 25., 13:00
Csütörtök délelőtt sürgősségi állapotot vezettek be a történelmi Máramarosban található Rónaszéken, ahol hétfőn beomlott egy az 1930-as évek vége óta használaton kívüli sóbánya. Egy 30 méter átmérőjű, 10-15 méter mély kráter keletkezett, s mivel további földmozgás volt észlelhető, aznap elrendelték hét személy kitelepítését. Szerda este további 22 ház evakuálásáról döntöttek a hatóságok, ami újabb 51 lakost érintett, és lezárták a kráterhez vezető utcát is, mert további földmozgás volt érzékelhető.
További 51 személyt kilakoltattak a hatóságok a Máramaros megyei Rónaszéken történt bányaomlás környékéről – közölte szerda este a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Krizsanoszvki Enikő Erzsébet, Máramaros megye RMDSZ-es alprefektusa a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy csütörtök délutánra várják az építkezési felügyelőség jelentését a házak statikai állapotáról, és ha a szakemberek úgy ítélik meg, a katasztrófavédelem kényszerevakuálást hajt végre. A kormánytisztviselő tartja a kapcsolatot a községi polgármesterrel és a helyi lakosokkal, akik nem akarják alávetni magukat a kilakoltatásnak.
Az alprefektus kérdésünkre hozzátette: magyar családok is vannak az érintettek között, mert bár a hivatalosan 4171 lakosú Felsőróna (Rona de Sus) községben csak 229-en vallották magukat magyarnak a 2021-es népszámláláson, a magyarok nagy része Rónaszék (Coștiui) faluban él. „Valamikor színmagyar falu volt, ami mára elrománosodott, és ukránok is laknak ott. De a lakosság 45 százaléka még mindig magyar” – ecsetelte.
Rónaszéken a sóbányászat kezdetei a bronzkorra vezethetők vissza, majd a só kitermelése a római korban is folytatódott. A település 1474-es első említésekor már sóhivatala, vára is volt. A helységben a 19. század utolsó éveiben 370 bányász fejtette a sót. A bányákat egy bányaomlás után, 1928 és 1931 között zárták be. Ezután a falu lakóinak egy része elhagyta a települést, akik maradtak, azok kitanulták a kádármesterséget. A helyiek szerint az egykori Ferdinánd-bánya omlott be a múlt heti heves esőzések miatt.
Kérdésünkre, hogy ha bekövetkezik a legrosszabb, lakhatatlanná válnak a házak, a tulajdonosok számíthatnak-e kártérítésre, az alprefektus nem sok jóval kecsegtetett. „Sajnos senkinek sincs biztosítása, ráadásul az 1960-as években, a bánya bezárása után épültek ezek a házak, építkezési engedély nélkül. Nem tudom, akkor milyen viszonyok voltak, utólag hogyan telekkönyvezték, de tény, hogy nincs engedélyük. Azonban, ha megtörténik a katasztrófa, biztosan kitalálunk valamit a kárenyhítésre” – fogalmazott Krizsanoszvki Enikő Erzsébet.
Lezárták az érintett rónaszéki utcát
Fotó: Facebook/Pintér Zsolt Máramaros megyei RMDSZ-elnök
Az alprefektus azt is elmondta, hogy a parajdi bányakatasztrófához hasonlóan a rónaszékit is természeti katasztrófának nyilvánították, erre alapozva reménykedhetnek a helybéliek valamiféle kártérítésben.
Kerestük Ruttner Károly rónaszéki RMDSZ-elnököt a helyi magyar közösség részéről, hogy tőle is tájékozódjunk a közhangulatról, de egyelőre sikertelenül. Ha fel tudjuk venni vele a kapcsolatot, visszatérünk a témára.
Beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken, több személyt kilakoltattak és lezárták a területet – közölte hétfő este a Máramaros megyei prefektusi hivatal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!