Beomlott a régi rónaszéki sóbanya
Fotó: Máramaros megyei prefektúra
A Máramaros megyei vészhelyzeti bizottság sürgősségi állapotot vezetett be Rónaszéken, ahol a hétfői bányaomlás nyomán több mint kéttucat házból ki kellett lakoltatni az embereket. Az érintettek – közel hatvanan – nem akarják elhagyni otthonaikat, féltik ingóságaikat és jószágaikat, de Krizsanoszvki Enikő Erzsébet RMDSZ-es alprefektus szerint a rónaszékieknek meg kell érteniük, hogy veszélyben vannak.
2025. július 24., 18:572025. július 24., 18:57
2025. július 25., 13:002025. július 25., 13:00
Csütörtök délelőtt sürgősségi állapotot vezettek be a történelmi Máramarosban található Rónaszéken, ahol hétfőn beomlott egy az 1930-as évek vége óta használaton kívüli sóbánya. Egy 30 méter átmérőjű, 10-15 méter mély kráter keletkezett, s mivel további földmozgás volt észlelhető, aznap elrendelték hét személy kitelepítését. Szerda este további 22 ház evakuálásáról döntöttek a hatóságok, ami újabb 51 lakost érintett, és lezárták a kráterhez vezető utcát is, mert további földmozgás volt érzékelhető.
További 51 személyt kilakoltattak a hatóságok a Máramaros megyei Rónaszéken történt bányaomlás környékéről – közölte szerda este a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Krizsanoszvki Enikő Erzsébet, Máramaros megye RMDSZ-es alprefektusa a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy csütörtök délutánra várják az építkezési felügyelőség jelentését a házak statikai állapotáról, és ha a szakemberek úgy ítélik meg, a katasztrófavédelem kényszerevakuálást hajt végre. A kormánytisztviselő tartja a kapcsolatot a községi polgármesterrel és a helyi lakosokkal, akik nem akarják alávetni magukat a kilakoltatásnak.
Az alprefektus kérdésünkre hozzátette: magyar családok is vannak az érintettek között, mert bár a hivatalosan 4171 lakosú Felsőróna (Rona de Sus) községben csak 229-en vallották magukat magyarnak a 2021-es népszámláláson, a magyarok nagy része Rónaszék (Coștiui) faluban él. „Valamikor színmagyar falu volt, ami mára elrománosodott, és ukránok is laknak ott. De a lakosság 45 százaléka még mindig magyar” – ecsetelte.
Rónaszéken a sóbányászat kezdetei a bronzkorra vezethetők vissza, majd a só kitermelése a római korban is folytatódott. A település 1474-es első említésekor már sóhivatala, vára is volt. A helységben a 19. század utolsó éveiben 370 bányász fejtette a sót. A bányákat egy bányaomlás után, 1928 és 1931 között zárták be. Ezután a falu lakóinak egy része elhagyta a települést, akik maradtak, azok kitanulták a kádármesterséget. A helyiek szerint az egykori Ferdinánd-bánya omlott be a múlt heti heves esőzések miatt.
Kérdésünkre, hogy ha bekövetkezik a legrosszabb, lakhatatlanná válnak a házak, a tulajdonosok számíthatnak-e kártérítésre, az alprefektus nem sok jóval kecsegtetett. „Sajnos senkinek sincs biztosítása, ráadásul az 1960-as években, a bánya bezárása után épültek ezek a házak, építkezési engedély nélkül. Nem tudom, akkor milyen viszonyok voltak, utólag hogyan telekkönyvezték, de tény, hogy nincs engedélyük. Azonban, ha megtörténik a katasztrófa, biztosan kitalálunk valamit a kárenyhítésre” – fogalmazott Krizsanoszvki Enikő Erzsébet.
Lezárták az érintett rónaszéki utcát
Fotó: Facebook/Pintér Zsolt Máramaros megyei RMDSZ-elnök
Az alprefektus azt is elmondta, hogy a parajdi bányakatasztrófához hasonlóan a rónaszékit is természeti katasztrófának nyilvánították, erre alapozva reménykedhetnek a helybéliek valamiféle kártérítésben.
Kerestük Ruttner Károly rónaszéki RMDSZ-elnököt a helyi magyar közösség részéről, hogy tőle is tájékozódjunk a közhangulatról, de egyelőre sikertelenül. Ha fel tudjuk venni vele a kapcsolatot, visszatérünk a témára.
Beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken, több személyt kilakoltattak és lezárták a területet – közölte hétfő este a Máramaros megyei prefektusi hivatal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!