Beomlott a régi rónaszéki sóbanya
Fotó: Máramaros megyei prefektúra
A Máramaros megyei vészhelyzeti bizottság sürgősségi állapotot vezetett be Rónaszéken, ahol a hétfői bányaomlás nyomán több mint kéttucat házból ki kellett lakoltatni az embereket. Az érintettek – közel hatvanan – nem akarják elhagyni otthonaikat, féltik ingóságaikat és jószágaikat, de Krizsanoszvki Enikő Erzsébet RMDSZ-es alprefektus szerint a rónaszékieknek meg kell érteniük, hogy veszélyben vannak.
2025. július 24., 18:572025. július 24., 18:57
2025. július 25., 13:002025. július 25., 13:00
Csütörtök délelőtt sürgősségi állapotot vezettek be a történelmi Máramarosban található Rónaszéken, ahol hétfőn beomlott egy az 1930-as évek vége óta használaton kívüli sóbánya. Egy 30 méter átmérőjű, 10-15 méter mély kráter keletkezett, s mivel további földmozgás volt észlelhető, aznap elrendelték hét személy kitelepítését. Szerda este további 22 ház evakuálásáról döntöttek a hatóságok, ami újabb 51 lakost érintett, és lezárták a kráterhez vezető utcát is, mert további földmozgás volt érzékelhető.
További 51 személyt kilakoltattak a hatóságok a Máramaros megyei Rónaszéken történt bányaomlás környékéről – közölte szerda este a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Krizsanoszvki Enikő Erzsébet, Máramaros megye RMDSZ-es alprefektusa a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy csütörtök délutánra várják az építkezési felügyelőség jelentését a házak statikai állapotáról, és ha a szakemberek úgy ítélik meg, a katasztrófavédelem kényszerevakuálást hajt végre. A kormánytisztviselő tartja a kapcsolatot a községi polgármesterrel és a helyi lakosokkal, akik nem akarják alávetni magukat a kilakoltatásnak.
Az alprefektus kérdésünkre hozzátette: magyar családok is vannak az érintettek között, mert bár a hivatalosan 4171 lakosú Felsőróna (Rona de Sus) községben csak 229-en vallották magukat magyarnak a 2021-es népszámláláson, a magyarok nagy része Rónaszék (Coștiui) faluban él. „Valamikor színmagyar falu volt, ami mára elrománosodott, és ukránok is laknak ott. De a lakosság 45 százaléka még mindig magyar” – ecsetelte.
Rónaszéken a sóbányászat kezdetei a bronzkorra vezethetők vissza, majd a só kitermelése a római korban is folytatódott. A település 1474-es első említésekor már sóhivatala, vára is volt. A helységben a 19. század utolsó éveiben 370 bányász fejtette a sót. A bányákat egy bányaomlás után, 1928 és 1931 között zárták be. Ezután a falu lakóinak egy része elhagyta a települést, akik maradtak, azok kitanulták a kádármesterséget. A helyiek szerint az egykori Ferdinánd-bánya omlott be a múlt heti heves esőzések miatt.
Kérdésünkre, hogy ha bekövetkezik a legrosszabb, lakhatatlanná válnak a házak, a tulajdonosok számíthatnak-e kártérítésre, az alprefektus nem sok jóval kecsegtetett. „Sajnos senkinek sincs biztosítása, ráadásul az 1960-as években, a bánya bezárása után épültek ezek a házak, építkezési engedély nélkül. Nem tudom, akkor milyen viszonyok voltak, utólag hogyan telekkönyvezték, de tény, hogy nincs engedélyük. Azonban, ha megtörténik a katasztrófa, biztosan kitalálunk valamit a kárenyhítésre” – fogalmazott Krizsanoszvki Enikő Erzsébet.
Lezárták az érintett rónaszéki utcát
Fotó: Facebook/Pintér Zsolt Máramaros megyei RMDSZ-elnök
Az alprefektus azt is elmondta, hogy a parajdi bányakatasztrófához hasonlóan a rónaszékit is természeti katasztrófának nyilvánították, erre alapozva reménykedhetnek a helybéliek valamiféle kártérítésben.
Kerestük Ruttner Károly rónaszéki RMDSZ-elnököt a helyi magyar közösség részéről, hogy tőle is tájékozódjunk a közhangulatról, de egyelőre sikertelenül. Ha fel tudjuk venni vele a kapcsolatot, visszatérünk a témára.
Beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken, több személyt kilakoltattak és lezárták a területet – közölte hétfő este a Máramaros megyei prefektusi hivatal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!