Megerősítették a rónaszéki bányaomlás helyszínén keletkezett kráter falait
Fotó: Facebook/Zahoránszki Brigitta
Fatörzsekkel, rönkökkel és földdel stabilizálták a beomlott rónaszéki sóbánya helyén keletkezett kráter széleit, hogy megelőzzék a további talajsüllyedést. Zahoránszki Brigitta, a történelmi Máramaros parlamenti képviselője a Krónikának elmondta: a szakemberek által javasolt ideiglenes megoldás láttán a rónaszékiek érzik, hogy a hatóságok nem közömbösek a helyzetük iránt, és a környékről éjszakára kiköltöztetett lakosok már nem ellenkeznek az óvintézkedés ellen.
2025. július 28., 18:552025. július 28., 18:55
2025. július 29., 12:282025. július 29., 12:28
Ideiglenes megoldásként fatörzsekkel és nagy rönkökkel támasztották meg az egykori Ferdinánd-bánya bejáratánál július 21-én, múlt hétfőn keletkezett 30 méter átmérőjű és 10-15 méter széles kráter falait szombat délután. Ezzel akarták elejét venni annak, hogy a vasárnapra jósolt esőzés nyomán tovább omoljon a rónaszéki – az 1930-as évek óta használaton kívüli – sóbánya. Az eredeti süllyedést is a nagy csapadék okozta, pontosabban jelentette az utolsó cseppet a pohárban…
„Pénteken voltak kint a szakemberek, különböző méréseket és számításokat végeztek, amelyeknek az eredményeit ma délutánra várjuk. Megpróbáltak bejutni a drónnal a tárnákba is, hogy pontosabb képet alkossanak a bányáról, de nem sikerült kiásni a járatokat, aztán rájuk esteledett.
A katasztrófavédelem és a csendőrség emberei a helyiekkel közösen végezték el a munkát” – nyilatkozta a Krónikának hétfő délben a máramarosszigeti Zahoránszki Brigitta, az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője, aki kezdettől nyomon követi a fejleményeket, és az elmúlt három napban is a helyszínen járt.
Nem veszélytelen munka
Fotó: Facebook/Máramaros Megyei Prefektúra
Időközben megtalálták a 2002-es területrendezési tervet, amelyben a Ferdinánd-bánya is szerepel, ezáltal pontosan meg tudják határozni a sóbánya kiterjedését és mélységét. A történelmi Máramarosban már az ókorban is bányászták a sót, a Felsőróna (Rona de Sus) községhez tartozó Rónaszéken (Coștiui) is ez jelentette a fő megélhetést a 20. század elejéig. A Ferdinánd-bánya volt az utolsó termelőegység, ahonnan feljöttek a csillék.
illetve azt az utcát is lezárták, amelyben a veszélyeztetett házak találhatók.
Megkezdődtek a munkálatok a beomlott rónaszéki sóbányánál, a geotechnikusok és bányaszakértők megpróbálják kideríteni, mi okozhatta a problémát, és megállítható-e a további földomlás.
Ruttner Károly rónaszéki RMDSZ-elnök pénteken azt nyilatkozta a Krónikának, hogy az ingatlanokban nem keletkezett kár, csak egyik ház ajtaja záródik nehezebben az eddiginél, és Zahoránszki Brigitta is megerősítette, hogy a házak eddig még nem sérültek meg. Ellenben az aszfaltos út több helyen is megrepedt, ez látszik Florian Valeriu Sălăjeanu Máramaros megyei prefektus videójában is, amit a hivatal Facebook-oldalára töltött fel.
A repedéseket – ezt is ideiglenes megoldásként – szurokkal és betonnal töltötték ki, megelőzendő a víz beszivárgását, hogy ne mossa alá az úttestet.
„Kezdetben a lakosok tiltakoztak az evakuálás ellen, aztán a hatóságok megértették, hogy el kell lássák az állataikat, ezért megengedték, hogy napközben ott tartózkodjanak, és csak éjszakára távozzanak. Sokan ezt sem akarták, de hát sürgősségi állapot van érvényben, és ennek alá kell vetniük magukat. Úgy érzem, hogy bár továbbra is aggódnak, már nem olyan heves az ellenkezésük.
és javult a hangulat, együttműködőbbek, esténkén maguktól mennek el” – osztotta meg tapasztalatait Zahoránszki Brigitta.
Egyesek rokonoknál húzzák meg magukat éjszaka, mások a felsőrónai polgármesteri hivatal által kijelölt szállásokon találhatnak menedéket. Egy kultúrotthonban, egy ifjúsági klubban és helyi kolostorban rendeztek be tábori ágyakat.
Szálláshely azoknak a kilakoltatottaknak, akiknek nincs hol tölteniük az éjszakát
Fotó: Facebook/Máramaros Megyei Prefektúra
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Felsőróna községnek 4171 lakosa van, közülük 229-en vallották magukat magyarnak, míg majdnem ugyanennyi személynek (216-nak) nem ismert az etnikai hovatartozása (1443 ukránt, tovább 3-3 romát és németet regisztráltak, míg a többség román). Községi szinten a magyarok aránya (az ismert nemzetiségű lakossághoz képest) hivatalosan tehát 5,79 százalék, de ők a mintegy 700 lakosú Rónaszéken élnek, és 45 százalékot tesznek ki az egykor színmagyar faluban.
Krizsanovszki Enikő Erzsébet Máramaros megyei alprefektus múlt csütörtökön azt nyilatkozta a Krónikának, hogy az érintett házak tulajdonosainak egyike sem rendelkezik biztosítással, sőt az 1960-as években épült ingatlanokat építkezési engedélyek nélkül húzták fel, ami bonyolítja majd a helyzetet az esetleges kárrendezés során. Ennek ellenére a kormánymegbízott helyettese úgy vélte, ha megtörténik a baj, biztosan „találnak rá megoldást”.
Máramaros megye prefektusa is találkozott az érintettekkel, akik együttműködnek a hatóságokkal
Fotó: Facebook/Máramaros Megyei Prefektúra
Ruttner Károly szerint egyes érintett családok azt tervezik, hogy értékeiket elköltöztetik a rokonokhoz, vagy akinek van másutt ingatlanja, oda viszi. Sokan külföldön dolgoznak, néhány ház nem lakott állandó jelleggel, vagy az otthon maradt idősebb családtagokra van bízva. „Érthető az aggodalmuk, mert egyeseknek egy léket munkája van benne” – mondta.
A Máramaros megyei vészhelyzeti bizottság sürgősségi állapotot vezetett be Rónaszéken, ahol a hétfői bányaomlás nyomán több mint kéttucat házból ki kellett lakoltatni az embereket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!