Megerősítették a rónaszéki bányaomlás helyszínén keletkezett kráter falait
Fotó: Facebook/Zahoránszki Brigitta
Fatörzsekkel, rönkökkel és földdel stabilizálták a beomlott rónaszéki sóbánya helyén keletkezett kráter széleit, hogy megelőzzék a további talajsüllyedést. Zahoránszki Brigitta, a történelmi Máramaros parlamenti képviselője a Krónikának elmondta: a szakemberek által javasolt ideiglenes megoldás láttán a rónaszékiek érzik, hogy a hatóságok nem közömbösek a helyzetük iránt, és a környékről éjszakára kiköltöztetett lakosok már nem ellenkeznek az óvintézkedés ellen.
2025. július 28., 18:552025. július 28., 18:55
2025. július 29., 12:282025. július 29., 12:28
Ideiglenes megoldásként fatörzsekkel és nagy rönkökkel támasztották meg az egykori Ferdinánd-bánya bejáratánál július 21-én, múlt hétfőn keletkezett 30 méter átmérőjű és 10-15 méter széles kráter falait szombat délután. Ezzel akarták elejét venni annak, hogy a vasárnapra jósolt esőzés nyomán tovább omoljon a rónaszéki – az 1930-as évek óta használaton kívüli – sóbánya. Az eredeti süllyedést is a nagy csapadék okozta, pontosabban jelentette az utolsó cseppet a pohárban…
„Pénteken voltak kint a szakemberek, különböző méréseket és számításokat végeztek, amelyeknek az eredményeit ma délutánra várjuk. Megpróbáltak bejutni a drónnal a tárnákba is, hogy pontosabb képet alkossanak a bányáról, de nem sikerült kiásni a járatokat, aztán rájuk esteledett.
A katasztrófavédelem és a csendőrség emberei a helyiekkel közösen végezték el a munkát” – nyilatkozta a Krónikának hétfő délben a máramarosszigeti Zahoránszki Brigitta, az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője, aki kezdettől nyomon követi a fejleményeket, és az elmúlt három napban is a helyszínen járt.
Nem veszélytelen munka
Fotó: Facebook/Máramaros Megyei Prefektúra
Időközben megtalálták a 2002-es területrendezési tervet, amelyben a Ferdinánd-bánya is szerepel, ezáltal pontosan meg tudják határozni a sóbánya kiterjedését és mélységét. A történelmi Máramarosban már az ókorban is bányászták a sót, a Felsőróna (Rona de Sus) községhez tartozó Rónaszéken (Coștiui) is ez jelentette a fő megélhetést a 20. század elejéig. A Ferdinánd-bánya volt az utolsó termelőegység, ahonnan feljöttek a csillék.
illetve azt az utcát is lezárták, amelyben a veszélyeztetett házak találhatók.
Megkezdődtek a munkálatok a beomlott rónaszéki sóbányánál, a geotechnikusok és bányaszakértők megpróbálják kideríteni, mi okozhatta a problémát, és megállítható-e a további földomlás.
Ruttner Károly rónaszéki RMDSZ-elnök pénteken azt nyilatkozta a Krónikának, hogy az ingatlanokban nem keletkezett kár, csak egyik ház ajtaja záródik nehezebben az eddiginél, és Zahoránszki Brigitta is megerősítette, hogy a házak eddig még nem sérültek meg. Ellenben az aszfaltos út több helyen is megrepedt, ez látszik Florian Valeriu Sălăjeanu Máramaros megyei prefektus videójában is, amit a hivatal Facebook-oldalára töltött fel.
A repedéseket – ezt is ideiglenes megoldásként – szurokkal és betonnal töltötték ki, megelőzendő a víz beszivárgását, hogy ne mossa alá az úttestet.
„Kezdetben a lakosok tiltakoztak az evakuálás ellen, aztán a hatóságok megértették, hogy el kell lássák az állataikat, ezért megengedték, hogy napközben ott tartózkodjanak, és csak éjszakára távozzanak. Sokan ezt sem akarták, de hát sürgősségi állapot van érvényben, és ennek alá kell vetniük magukat. Úgy érzem, hogy bár továbbra is aggódnak, már nem olyan heves az ellenkezésük.
és javult a hangulat, együttműködőbbek, esténkén maguktól mennek el” – osztotta meg tapasztalatait Zahoránszki Brigitta.
Egyesek rokonoknál húzzák meg magukat éjszaka, mások a felsőrónai polgármesteri hivatal által kijelölt szállásokon találhatnak menedéket. Egy kultúrotthonban, egy ifjúsági klubban és helyi kolostorban rendeztek be tábori ágyakat.
Szálláshely azoknak a kilakoltatottaknak, akiknek nincs hol tölteniük az éjszakát
Fotó: Facebook/Máramaros Megyei Prefektúra
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Felsőróna községnek 4171 lakosa van, közülük 229-en vallották magukat magyarnak, míg majdnem ugyanennyi személynek (216-nak) nem ismert az etnikai hovatartozása (1443 ukránt, tovább 3-3 romát és németet regisztráltak, míg a többség román). Községi szinten a magyarok aránya (az ismert nemzetiségű lakossághoz képest) hivatalosan tehát 5,79 százalék, de ők a mintegy 700 lakosú Rónaszéken élnek, és 45 százalékot tesznek ki az egykor színmagyar faluban.
Krizsanovszki Enikő Erzsébet Máramaros megyei alprefektus múlt csütörtökön azt nyilatkozta a Krónikának, hogy az érintett házak tulajdonosainak egyike sem rendelkezik biztosítással, sőt az 1960-as években épült ingatlanokat építkezési engedélyek nélkül húzták fel, ami bonyolítja majd a helyzetet az esetleges kárrendezés során. Ennek ellenére a kormánymegbízott helyettese úgy vélte, ha megtörténik a baj, biztosan „találnak rá megoldást”.
Máramaros megye prefektusa is találkozott az érintettekkel, akik együttműködnek a hatóságokkal
Fotó: Facebook/Máramaros Megyei Prefektúra
Ruttner Károly szerint egyes érintett családok azt tervezik, hogy értékeiket elköltöztetik a rokonokhoz, vagy akinek van másutt ingatlanja, oda viszi. Sokan külföldön dolgoznak, néhány ház nem lakott állandó jelleggel, vagy az otthon maradt idősebb családtagokra van bízva. „Érthető az aggodalmuk, mert egyeseknek egy léket munkája van benne” – mondta.
A Máramaros megyei vészhelyzeti bizottság sürgősségi állapotot vezetett be Rónaszéken, ahol a hétfői bányaomlás nyomán több mint kéttucat házból ki kellett lakoltatni az embereket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!