Lezárt utca Rónaszéken
Fotó: Facebook/Pintér Zsolt Máramaros megyei RMDSZ-elnök
Megkezdődtek a munkálatok a beomlott rónaszéki sóbányánál, a geotechnikusok és bányaszakértők megpróbálják kideríteni, mi okozhatta a problémát, és megállítható-e a további földomlás – mutatott rá a Krónika megkeresésére Ruttner Károly. Az RMDSZ rónaszéki szervezetének elnöke arról is beszámolt, hogy a környékről kilakoltatott személyek csak éjszakára nem tartózkodhatnak a házaikban, és az épületekben még nem keletkezett kár, de vannak, akik azt tervezik, hogy ingóságaikat és egyéb javaikat kimenekítik.
2025. július 25., 14:392025. július 25., 14:39
2025. szeptember 10., 15:372025. szeptember 10., 15:37
Sürgősségi állapotot rendeltek el csütörtökön a Máramaros megyei Rónaszéken, ahol a múlt heti heves esőzések nyomán hétfőn beszakadt egy használaton kívüli sóbánya. A megyei katasztrófavédelmi felügyelőség közleménye emlékeztetett: első körben öt háztartásból összesen hét személyt evakuáltak, majd szerda este további 22 ház (ebből 7 lakatlan) esetében rendeltek el kilakoltatást, az intézkedés pedig 51 személyt érintett.
A történelmi Máramarosban – melynek Romániához tartozó része a Gutin-hegységtől északra a Tiszáig terjed, a folyótól északra eső vidék pedig Kárpátalja része – több évezredes múltja van a sóbányászatnak, Rónaszéken az 1930-as évekig termelték ki a sót. Ruttner Károly, a helyi magyarság közösségi vezetője, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke a Krónikának elmondta: már az öregek sem tudják pontosan megmondani, mikor jött fel az utolsó csille a bányákból, de az biztos, hogy a most beszakadt Ferdinánd-bánya az utolsó működő termelőegység volt.
Beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken, több személyt kilakoltattak és lezárták a területet – közölte hétfő este a Máramaros megyei prefektusi hivatal.
Ruttner Károly elmondta, hogy csütörtökön mérnökök, földmunkások, geotechnikusok és bányaszakértők jelentek meg a helyszínen, és nekiláttak az ásásnak. „Nem tudom pontosan, mit csinálnak, mert nem engednek oda senkit, de úgy hallottam, hogy tanulmányt készítenek, szenzorokat szerelnek fel, és megnézik, hogy megállítható-e a földomlás. A helyiek reménykednek, hogy csak a bánya bejárata omlott be, és nem terjed tovább” – mesélte.
Rónaszéken a sóbányászat nem csak az ipart, a bányászok megélhetését jelentette, fürdőturizmus is épült rá. A 20. század első felében létesült a sósvízű strand, amely az 1989-es rendszerváltás után fokozatosan leépült, ma már nem működik. Alexa Semeniuc polgármester nagyszabású tervei között szerepel a fürdőrehabilitáció, a létesítmény szomszédságban található Apaffi-kastély felújítása, ezáltal Rónaszéknek az idegenforgalomba történő bekapcsolása. A soknemzetiségű történelmi Máramaros természeti, épített és szellemi öröksége felfedezésének kiváló kiindulópontja lehetne ezáltal Rónaszék.
Kíváncsiak voltunk a rónaszéki lakosok közhangulatára és arra is, hogy vajon tényleg nem akarják alávetni magukat a kilakoltatási felszólításnak, amiről Krizsanovszki Enikő Erzsébet, Máramaros megye alprefektusa beszélt korábban a Krónikának. Ruttner Károly utóbbi kapcsán elmagyarázta:
de napközben otthon lehetnek, gondozhatják a veteményest és a jószágokat. „Amúgy itt vannak a rendőrök, a csendőrök, a katasztrófavédők, járőröznek, vigyáznak a házakra. Sőt úgy tudom, hogy éjjel egykor is bekopogtak oda, ahol égett a villany, és figyelmeztették a háziakat, hogy el kell menniük” – részletezte.
A Máramaros megyei vészhelyzeti bizottság sürgősségi állapotot vezetett be Rónaszéken, ahol a hétfői bányaomlás nyomán több mint kéttucat házból ki kellett lakoltatni az embereket.
Az épületekben még nem történt kár Ruttner Károly szerint, de egyes érintett családok már tervezik, hogy értékeiket elköltöztetik a rokonokhoz, vagy akinek van másutt ingatlanja, oda viszi. Erre csak a jövő héten kerül sor, mert sokan külföldön dolgoznak, néhány ház nem lakott állandó jelleggel, vagy az otthon maradt idősebb családtagokra van bízva.
Krizsanovszki Enikő Erzsébet alprefektus még csütörtökön nyilatkozta azt a Krónikának, hogy az érintett házak tulajdonosainak egyike sem rendelkezik biztosítással, sőt az 1960-as években épült ingatlanokat építkezési engedélyek nélkül húzták fel, ami bonyolítja majd a helyzetet az esetleges kárrendezés során. A kormánymegbízott helyettese egyébként péntek délelőtt Rónaszéken volt Zahoránszky Brigitta RMDSZ-es parlamenti képviselő és Pintér Zsolt Máramaros megyei önkormányzati képviselő, a megyei RMDSZ-szervezet elnökének társaságában. Utóbbi a közösségi oldalára feltöltött videóban számolt be arról, hogy két lehetséges kárelhárítási forgatókönyvről tárgyalnak az illetékesek.
Kitért arra is, hogy az érintett lakosoknak nem akarózik elhagyni otthonaikat. „Nehezen értik meg a helyzet súlyosságát (…), próbálunk velük beszélni, itt vagyunk a polgármesterrel, a képviselőasszonnyal, az alprefektus-asszonnyal, amit tudunk, segítünk” – tette hozzá.
Megemlítette Pintér Zsolt azt is, hogy keresik a területrendezési tervet, ami 2002-ben készült a bányáról, mert abban lehetnek olyan válaszok, amelyek segítenek bemérni pontosan, hogy a Ferdinánd-bánya mettől meddig terül el és főleg milyen mély, mert ez az, amit nem tudnak.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Felsőróna községnek 4171 lakosa van, közülük 229-en vallották magukat magyarnak, míg majdnem ugyanennyi személynek (216-nak) nem ismert az etnikai hovatartozása (1443 ukránt, tovább 3-3 romát és németet regisztráltak, míg a többség román). Községi szinten a magyarok aránya (az ismert nemzetiségű lakossághoz képest) hivatalosan tehát 5,79 százalék, de Krizsanovszki Enikő Erzsébet alprefektus szerint ők a mintegy 700 lakosú Rónaszéken élnek, és 45 százalékot tesznek ki az egykor színmagyar faluban.
További 51 személyt kilakoltattak a hatóságok a Máramaros megyei Rónaszéken történt bányaomlás környékéről – közölte szerda este a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!