Lezárt utca Rónaszéken
Fotó: Facebook/Pintér Zsolt Máramaros megyei RMDSZ-elnök
Megkezdődtek a munkálatok a beomlott rónaszéki sóbányánál, a geotechnikusok és bányaszakértők megpróbálják kideríteni, mi okozhatta a problémát, és megállítható-e a további földomlás – mutatott rá a Krónika megkeresésére Ruttner Károly. Az RMDSZ rónaszéki szervezetének elnöke arról is beszámolt, hogy a környékről kilakoltatott személyek csak éjszakára nem tartózkodhatnak a házaikban, és az épületekben még nem keletkezett kár, de vannak, akik azt tervezik, hogy ingóságaikat és egyéb javaikat kimenekítik.
2025. július 25., 14:392025. július 25., 14:39
2025. szeptember 10., 15:372025. szeptember 10., 15:37
Sürgősségi állapotot rendeltek el csütörtökön a Máramaros megyei Rónaszéken, ahol a múlt heti heves esőzések nyomán hétfőn beszakadt egy használaton kívüli sóbánya. A megyei katasztrófavédelmi felügyelőség közleménye emlékeztetett: első körben öt háztartásból összesen hét személyt evakuáltak, majd szerda este további 22 ház (ebből 7 lakatlan) esetében rendeltek el kilakoltatást, az intézkedés pedig 51 személyt érintett.
A történelmi Máramarosban – melynek Romániához tartozó része a Gutin-hegységtől északra a Tiszáig terjed, a folyótól északra eső vidék pedig Kárpátalja része – több évezredes múltja van a sóbányászatnak, Rónaszéken az 1930-as évekig termelték ki a sót. Ruttner Károly, a helyi magyarság közösségi vezetője, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke a Krónikának elmondta: már az öregek sem tudják pontosan megmondani, mikor jött fel az utolsó csille a bányákból, de az biztos, hogy a most beszakadt Ferdinánd-bánya az utolsó működő termelőegység volt.
Beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken, több személyt kilakoltattak és lezárták a területet – közölte hétfő este a Máramaros megyei prefektusi hivatal.
Ruttner Károly elmondta, hogy csütörtökön mérnökök, földmunkások, geotechnikusok és bányaszakértők jelentek meg a helyszínen, és nekiláttak az ásásnak. „Nem tudom pontosan, mit csinálnak, mert nem engednek oda senkit, de úgy hallottam, hogy tanulmányt készítenek, szenzorokat szerelnek fel, és megnézik, hogy megállítható-e a földomlás. A helyiek reménykednek, hogy csak a bánya bejárata omlott be, és nem terjed tovább” – mesélte.
Rónaszéken a sóbányászat nem csak az ipart, a bányászok megélhetését jelentette, fürdőturizmus is épült rá. A 20. század első felében létesült a sósvízű strand, amely az 1989-es rendszerváltás után fokozatosan leépült, ma már nem működik. Alexa Semeniuc polgármester nagyszabású tervei között szerepel a fürdőrehabilitáció, a létesítmény szomszédságban található Apaffi-kastély felújítása, ezáltal Rónaszéknek az idegenforgalomba történő bekapcsolása. A soknemzetiségű történelmi Máramaros természeti, épített és szellemi öröksége felfedezésének kiváló kiindulópontja lehetne ezáltal Rónaszék.
Kíváncsiak voltunk a rónaszéki lakosok közhangulatára és arra is, hogy vajon tényleg nem akarják alávetni magukat a kilakoltatási felszólításnak, amiről Krizsanovszki Enikő Erzsébet, Máramaros megye alprefektusa beszélt korábban a Krónikának. Ruttner Károly utóbbi kapcsán elmagyarázta:
de napközben otthon lehetnek, gondozhatják a veteményest és a jószágokat. „Amúgy itt vannak a rendőrök, a csendőrök, a katasztrófavédők, járőröznek, vigyáznak a házakra. Sőt úgy tudom, hogy éjjel egykor is bekopogtak oda, ahol égett a villany, és figyelmeztették a háziakat, hogy el kell menniük” – részletezte.
A Máramaros megyei vészhelyzeti bizottság sürgősségi állapotot vezetett be Rónaszéken, ahol a hétfői bányaomlás nyomán több mint kéttucat házból ki kellett lakoltatni az embereket.
Az épületekben még nem történt kár Ruttner Károly szerint, de egyes érintett családok már tervezik, hogy értékeiket elköltöztetik a rokonokhoz, vagy akinek van másutt ingatlanja, oda viszi. Erre csak a jövő héten kerül sor, mert sokan külföldön dolgoznak, néhány ház nem lakott állandó jelleggel, vagy az otthon maradt idősebb családtagokra van bízva.
Krizsanovszki Enikő Erzsébet alprefektus még csütörtökön nyilatkozta azt a Krónikának, hogy az érintett házak tulajdonosainak egyike sem rendelkezik biztosítással, sőt az 1960-as években épült ingatlanokat építkezési engedélyek nélkül húzták fel, ami bonyolítja majd a helyzetet az esetleges kárrendezés során. A kormánymegbízott helyettese egyébként péntek délelőtt Rónaszéken volt Zahoránszky Brigitta RMDSZ-es parlamenti képviselő és Pintér Zsolt Máramaros megyei önkormányzati képviselő, a megyei RMDSZ-szervezet elnökének társaságában. Utóbbi a közösségi oldalára feltöltött videóban számolt be arról, hogy két lehetséges kárelhárítási forgatókönyvről tárgyalnak az illetékesek.
Kitért arra is, hogy az érintett lakosoknak nem akarózik elhagyni otthonaikat. „Nehezen értik meg a helyzet súlyosságát (…), próbálunk velük beszélni, itt vagyunk a polgármesterrel, a képviselőasszonnyal, az alprefektus-asszonnyal, amit tudunk, segítünk” – tette hozzá.
Megemlítette Pintér Zsolt azt is, hogy keresik a területrendezési tervet, ami 2002-ben készült a bányáról, mert abban lehetnek olyan válaszok, amelyek segítenek bemérni pontosan, hogy a Ferdinánd-bánya mettől meddig terül el és főleg milyen mély, mert ez az, amit nem tudnak.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Felsőróna községnek 4171 lakosa van, közülük 229-en vallották magukat magyarnak, míg majdnem ugyanennyi személynek (216-nak) nem ismert az etnikai hovatartozása (1443 ukránt, tovább 3-3 romát és németet regisztráltak, míg a többség román). Községi szinten a magyarok aránya (az ismert nemzetiségű lakossághoz képest) hivatalosan tehát 5,79 százalék, de Krizsanovszki Enikő Erzsébet alprefektus szerint ők a mintegy 700 lakosú Rónaszéken élnek, és 45 százalékot tesznek ki az egykor színmagyar faluban.
További 51 személyt kilakoltattak a hatóságok a Máramaros megyei Rónaszéken történt bányaomlás környékéről – közölte szerda este a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!