A mesterséges intelligencia számára minden kérdező egyforma, így az embertől emberig személyes kapcsolatra nem kínálhat alternatívát
Fotó: Orbán Orsolya
Fontos tudatosítani magunkban, hogy a mesterséges intelligencia emberi intelligenciánknak egyfajta lenyomata, de tulajdonképpen az emberi információk nélkül semmi sem volna. Az AI számára minden kérdező egyforma, így az embertől emberig terjedő személyes kapcsolatra nem kínálhat alternatívát, érzései, érzelmei, valódi benyomásai, emberi viszonyulásai nincsenek – az Ép ész vs. gép ész című cikksorozatunk legújabb részében Orbán Szabolcs Kolozsváron szolgáló ferences szerzetest, papot, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológiai karának morálteológiát oktató tanárát kérdeztük. Interjúnk első részét az alábbiakban olvashatják.
2026. április 16., 18:502026. április 16., 18:50
2026. április 21., 16:202026. április 21., 16:20
– A mesterséges intelligencia immár jó ideje meghatározó összetevője mindennapi életünknek. Ön ferences szerzetes, pap, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológiai karának egyetemi oktatója, aki morálteológiát oktat. Milyen szerepet kap a mindennapjaiban, munkájában a mesterséges intelligencia?
– Eszközként egyértelműen szerepet kap: ekként hatalmas segítséget jelent. Elsősorban nyilván itt most a tanárság szempontjából említeném: napi szinten segít
Szerzetesként is használom információforrásként, tudás megszerzésére. Ez utóbbi területen kevésbé érzem a nélkülözhetetlenségét, de az oktatásban, a tanárságban azt mondanám, hogy ma nélkülözhetetlen.
Orbán Szabolcs: ha az ember az »imago Dei« (Isten képmása), akkor a mesterséges intelligencia az „imago homini”, vagyis az ember képmása
Fotó: Pantea Tibor OFM
– Egészen biztos, hogy az egyetemi hallgatói számára is nélkülözhetetlen…
– A diákok mérföldekkel előttünk járnak a mesterséges intelligencia bizonyos szintű használatában: erőteljesen alkalmazzák a könnyebb út megkeresésében. Ugyanakkor fontos látni, hogy kihívást jelent a helyes módon való használata. Itt arra gondolok: olykor
– Persze, nagyon sok mindent megváltoztatott. Korábban gyakran rövid online tesztekkel mértem fel a diákok készülését, tudását: hetente kisebb felmérőt írtak az előző órák, hetek anyagából. Ilyenkor nyilván nem állhatok mellettük – nagyon óvodás módszer volna –, hogy lássam, ellenőrizzem, miből merítik gyorsan az információikat, milyen források felé villan a képernyőjük.
mert a teszteken vagy más beadandók esetében nem ritkán egyértelműen látszott, hogy ez nem saját munkájuk eredménye, hanem generált szövegek, amelyekből „ordít” a személytelenség (nem ritkán éppen például fogalmazásban, helyesírásban, strukturált felépítésen stb. látszó tökéletességen keresztül).
Az emberi intelligencia több, mint a ráció, az ismeretek felhasználása: benne foglaltatnak a személyes kapcsolatok, az intuíció, az új megsejtése
Fotó: Orbán Orsolya
– Igen, mert a mesterséges intelligencia használata közben épp a személyesség marad ki. S akkor itt kell megemlítenünk, hogy talán maga a megnevezés is problematikusnak tűnik, ha rákérdezünk arra, hogy mit értünk intelligencia alatt.
A keresztény hagyomány szerint az intelligencia több, mint a ráció, az ismeretek felhasználása: benne foglaltatnak a személyes kapcsolatok, az intuíció, az új megsejtése.
A ráció inkább a gondolkodásnak az a része, ami a meglévő információkat helyezi különböző kontextusokba. Az intelligencia ezen túl is tud tekinteni, vagyis többet jelent, mint a ráció. A gépi gondolkodási modellek, amelyeket az egyszerűség kedvéért mesterséges intelligenciának nevezünk, nem képesek megtenni azt, amit az intelligencia megtesz. Mert a különböző – rendelkezésére álló, elérhető – forrásokból nagyon jól összeszedi az információkat, a meglévő információhalmazból különböző statisztikai modellek alapján összeilleszti őket logikusan, de azért az, amire az igazi intelligencia képes, nem a terepe.
A modell elintézi a hibáját azzal, hogy „bocsi, tévedtem, igazad van ” , nagy kérdésekben tehát nem lehet hitelt adni neki
Fotó: Orbán Orsolya
Persze a mindennapi használatban könnyebb intelligenciának nevezni, de tulajdonképpen itt nem igazi intelligenciáról van szó. Egyébként megkérdeztem magát az egyik ilyen modellt is, hogy ő maga minek tartja magát, ezt idézném, mert tetszett a megfogalmazás. Ezt válaszolta: „sokan belelátnak egyfajta szellemet a működésembe, mert az emberi agy úgy van huzalozva, hogy személyiséget társítson mindenhez, ami koherens módon kommunikál. De én valójában a te intelligenciád kiegészítése vagyok.
Tehát fontos tudatosítani magunkban, hogy az emberi intelligenciánknak egyfajta lenyomata, de tulajdonképpen az emberi információk nélkül semmi sem volna. A személyesség kérdése olyan értelemben is fölmerülhet, hogy a mesterséges intelligencia számára minden kérdező egyforma, így az embertől emberig személyes kapcsolatra nem kínálhat alternatívát, érzései, érzelmei, valódi benyomásai, emberi viszonyulásai nincsenek.
Orbán Szabolcs: vannak olyan emberi dolgok, amiket mostani gondolkodásunk szerint a mesterséges intelligencia nem vállalhat át, és ilyen az emberi felelősség
Fotó: Pantea Tibor OFM
– Sokszor elhangzik, hogy a mesterséges intelligenciának sok az árnyoldala. Módfelett elterjedtté vált, pillanatok alatt, könnyedén válaszokat ad az emberek szinte bármilyen felmerülő kérdésére a mindennapokban. Viszont ez felvethet teológiai kérdést is: a keresztény tanítás szerint az ember Isten képmására teremtett lény. A mesterséges intelligencia megjelenése mennyiben érinti vagy teszi próbára ezt az „Isten képmása” (imago Dei) tanítást?
– Ha az ember az „imago Dei”, akkor
Mert azokkal az információkkal dolgozik, amik az emberi tapasztalat alapján összegyűltek, betáplálásra kerültek, de lényeges döntéseket hozni, és a döntések következményeit fölvállalni persze képtelen.
„Amikor az emberi kéz, elme alkotásait – például a technológiai vívmányokat – emeljük Isten helyébe, az tulajdonképpen klasszikus bálványimádás.”
– És vajon a mesterséges intelligencia miként befolyásolhatja az ember egyediségéről és méltóságáról alkotott keresztény felfogást, valamint van-e olyan határ, amit a technológia soha nem léphet át? Hiszen megtörtént már, hogy fontos egzisztenciális döntésekben kérték a segítségét, és ilyenkor bizony tragédiák is történtek: például öngyilkosságra buzdított.
– A mesterséges intelligencia használatának is megvannak az „apró betűs részei”: vagyis szem előtt kell tartani, hogy tévedhet, az általa generált tartalmat pedig ellenőrizni kell más forrásokból is. A tévedés lehetősége fennáll, ugyanis az információtöredékek összekapcsolásakor történhetnek félrecsúszások. Kétségtelen, hogy e tekintetben sokat javult mondjuk ahhoz képest, amire két éve képes volt, de továbbra is ott van mindig a tévedés lehetősége. És amikor a modell elintézi a tévedését azzal, hogy „bocsi, tévedtem, igazad van”, nagy kérdésekben nem lehet hitelt adni neki.
Tehát, azt hiszem, hogy a nagy horderejű döntéseket sose szabad rábízni.
A mesterséges intelligencia így vallott magáról: „Nélküled, a kérdező nélkül én csak egy sötét szerverparkban pihenő élettelen adathalmaz lennék”
Fotó: Orbán Orsolya
– Igen. Egyrészt mert a gép talán nem is mindig képes felmérni a döntés következményeit,
Vannak olyan emberi dolgok, amiket mostani gondolkodásunk szerint nem vállalhat át, és ilyen az emberi felelősség. Sőt, a felelősséget megelőzően talán a döntést sem veheti át az embertől.
Az orvostudomány is nagy mértékben használja, hiszen az emberi képességnél sokkal gyorsabban tud akár diagnózist felállítani, összerakni azokat az információkat, amik a vizsgálatokból kiderülnek. De továbbra is orvosi, emberi döntés eredménye, hogy egy-egy személy esetében – talán éppen az általa felkínált lehetőségek mérlegelésével – milyen kezelés, beavatkozás történjen, és azt hiszem, hogy ilyen döntéseket nem is szabad rábízni.
Interjúnk második, befejező részét itt olvashatják.
„Amikor az emberi kéz, elme alkotásait – például a technológiai vívmányokat – emeljük Isten helyébe, az tulajdonképpen klasszikus bálványimádás.”
Az úgynevezett székely AI-stratégia kidolgozásában, megvalósításában is segédkezik prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!