A szakember szerint a medvék vadászatának nemcsak állománycsökkentő, hanem viselkedést befolyásoló hatása is van: a nagyvad ismét félni kezd az embertől, így távol tartja magát a településektől
Fotó: vadasztarsulat.ro
Több hónapos politikai és jogi huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését, valamint további 110 példányra vonatkozó beavatkozási keretet határoz meg Romániában. A székelyföldi vadásztársulatok már megkezdték az állományszabályozást, ám a késedelmes törvénykezés miatt idén rendkívül rövid idő áll rendelkezésükre a tervezett vadászatok lebonyolítására. Benke József vadgazdálkodási szakember szerint az új szabályozás fontos előrelépés, de a vadásztársulatok finanszírozása és a medvetámadások utáni kártérítések terén továbbra is súlyos problémák vannak.
2026. október 21., 14:362026. október 21., 14:36
Jelentős változást hozott az október 5-én kihirdetett 190/2026-os medvevadászati törvény, amely több mint kétszeresére emelte a megelőzési célú medvekilövési keretet a 2024-ben meghatározott 426 példányhoz képest, és a korábbi 55-ről 110-re növelte az országos beavatkozási kvótát. Az új keretszámok 2027-ben is érvényesek lesznek, 2028-tól pedig újabb állományfelmérés alapján kell meghatározni a további intézkedéseket.
Benke József erdőmérnök, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat elnöke a Krónikának elmondta:
A késlekedés azért különösen hátrányos, mert a medvék az őszi gyümölcsérés idején rendszeresen megjelennek a települések közelében, később azonban a hideg, havas idő beköszöntével visszahúzódnak, és jóval nehezebbé válik a felkutatásuk.
Az új medveállomány-szabályozási törvény elfogadását hosszadalmas politikai és jogi vita előzte meg. A képviselőház május elején fogadta el a jogszabályt, Nicușor Dan államfő azonban alkotmányossági kifogásokkal az alkotmánybírósághoz fordult. Beadványában a medveállomány védelmével, a környezetvédelmi követelményekkel és a kilövési kvóták meghatározásával kapcsolatos aggályokat fogalmazott meg. Az alkotmánybíróság június 24-én elutasította az óvását, és kimondta, hogy a parlament által elfogadott rendelkezések nem sértik az alkotmányt.
Az elnök azonban ezt követően sem hirdette ki a jogszabályt, hanem újratárgyalásra visszaküldte a parlamentnek. A törvényhozás azonban fenntartotta a lényegi előírásokat, köztük a 859 példányos megelőzési és a 110 példányos beavatkozási keretet. Nicușor Dan végül október 5-én írta alá a kihirdetési rendeletet.
A medvevadászat körüli vitában az államfő környezetvédelmi tanácsadója, Ștefania Simion is aktív szerepet vállalt. Nyilvánosan bírálta a kilövési keretek megemelését, arra figyelmeztetve, hogy a vadászat során nem feltétlenül a településekre bejáró, problémás medvék kerülnek terítékre, hanem az erdőkben élő példányok is. Benke ezzel szemben úgy véli, hogy a medveállomány hosszú távú szabályozásához a vadászat nélkülözhetetlen eszköz. Szerinte a döntéshozatalban nagyobb súllyal kellene figyelembe venni azoknak a vidéki közösségeknek a tapasztalatait, amelyek naponta szembesülnek a nagyragadozók jelenlétével.
Benke József szerint Nicușor Dan mindent elkövetett, hogy megakadályozza a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény megjelenését
Fotó: Beliczay László
A Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat négy vadászterületén az idei megelőzési keret összesen 15 medve kilövését teszi lehetővé. A beszélgetés időpontjáig ebből négy példányt ejtettek el. A szakember szerint a kvóta az elmúlt évek szigorú korlátozásaihoz képest előrelépés, de a medveállomány szabályozása nem egyszeri beavatkozást igényel.
Benke úgy becsüli, hogy országos szinten évente legalább 800 példány eltávolítására lenne szükség több éven keresztül ahhoz, hogy érzékelhető változás következzen be. Szerinte az évtizedeken át tartó vadászati korlátozások következtében a medvék egy része elveszítette az emberrel szembeni természetes óvatosságát. Úgy véli, a szabályozott vadászatnak nemcsak állománycsökkentő, hanem viselkedést befolyásoló hatása is lehet.
A jövő évi szabályozás ebből a szempontból kedvezőbb helyzetet teremthet: míg idén az engedélyezés elhúzódása miatt gyakorlatilag csak az őszi időszak maradt, 2027-ben a társulat már tavasszal és ősszel is megszervezheti a megelőzési célú vadászatokat.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Benke József hangsúlyozta, hogy a megelőzési célú állományszabályozást külön kell választani a lakosságot közvetlenül veszélyeztető medvék eltávolításától. Előbbi esetében a vadásztársulatok engedélyezett vadászatokat szervezhetnek, míg a 81/2021-es sürgősségi kormányrendelet alapján akkor kerülhet sor azonnali beavatkozásra, ha egy medve közvetlen veszélyt jelent az emberekre vagy javaikra.
Utóbbi esetben rendszerint a 112-es segélyhívón érkező bejelentés nyomán mozgósítják az illetékeseket.
A helyszíni beavatkozásban az önkormányzat, a vadásztársulat, az állatorvos és szükség esetén a csendőrség képviselői vesznek részt.
A helyzet súlyosságától függően dönthetnek az állat elriasztásáról, áthelyezéséről vagy kilövéséről.
A két eljárás gazdasági szempontból is különbözik: a megelőzési célú vadászat a társulat számára díjbevételt hozhat, a sürgősségi beavatkozás során elejtett medve azonban nem értékesíthető.
A költségek között szerepel a szakszemélyzet bérezése, a vadállomány megfigyelése és védelme, valamint a vadgazdálkodási feladatok ellátása. A nonprofit alapon működő egyesületeknek ezeket saját bevételeikből kell előteremteniük, elsősorban a tagsági díjakból és a vadászatokból származó bevételekből. Benke szerint az állami erdészeti rendszerhez tartozó vadászterületek más helyzetben vannak, hiszen ott a személyzet finanszírozása nem kizárólag a vadászati bevételektől függ. A magánegyesületek ezzel szemben saját költségvetésükből kénytelenek biztosítani működésüket.
A medvevadászat ezért nem pusztán vadgazdálkodási kérdés, hanem a társulatok pénzügyi fenntarthatóságát is érinti. Benke szerint az engedélyezett vadászati lehetőségek értékesítéséből származó bevétel fontos szerepet játszhat az éves kiadások fedezésében.
Elejtett medve Szatmár megyében: a vadásztársaságok számára a vadászat a fenntartsukhoz szükséges fontos bevételi forrás
Fotó: Olvasói felvétel
A vadásztársulatok és az önkormányzatok együttműködése különösen fontos azokon a településeken, ahol a medvék rendszeresen megjelennek a lakott területeken. Benke elmondta, hogy társulatuk szerződéses kapcsolatban áll az érintett önkormányzatokkal, amelyek a veszélyes medvék miatti készenléti szolgálatért havi ezer lejt fizetnek.
Ez az összeg azonban a szakember szerint jelképes hozzájárulásnak tekinthető. A készenléti szolgálat folyamatos rendelkezésre állást jelent:
Benke hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a vadásztársulatok nem szakadhatnak el a helyi lakosságtól. A vadgazdálkodók ugyanazokban a közösségekben élnek, ahol a medvekárok és a veszélyes találkozások történnek, ezért közvetlenül érzékelik az emberek félelmeit és elvárásait.
Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.
A medveállomány szabályozása mellett a kártérítések kérdése is megoldatlan problémákat vet fel. Benke József szerint a vadkárok megtérítése továbbra is nehézkes, részben az állami források szűkössége, részben a bonyolult ügyintézés miatt. A mezőgazdasági terményekben okozott károk után megállapított összegeket alacsonynak tartja. A gazdák számára az állatállományban okozott veszteségek jelentik az egyik legsúlyosabb problémát, különösen akkor, ha a medve szarvasmarhát vagy más nagy értékű haszonállatot pusztít el. Míg egy elpusztult juhért 300 lej körüli kártérítés jár, a megölt tehén után 3000 lejt fizetnek. A kártérítés igénylése több dokumentum beszerzésével és hivatalos eljárással jár, ami Benke szerint sok gazdát elriaszt attól, hogy végigvigye az ügyet.
A vadkárok után járó kártérítés és az emberi sérülések, illetve halálesetek után megállapítható kártalanítás azonban két különböző kérdés. Utóbbi területen a közelmúltban fontos alkotmánybírósági döntés született.
A korábbi szabályozás szerint az erkölcsi kártérítés összegét a sérült munkabéréből kiindulva kellett kiszámítani. A munkaviszonnyal nem rendelkező személyek esetében a minimálbér jelentette a számítás alapját. Ez azt eredményezhette, hogy két, hasonló súlyosságú medvetámadást elszenvedő ember eltérő összegű erkölcsi kártérítésre számíthatott pusztán azért, mert különbözött a fizetésük.
Benke József szerint ez a rendszer alapvetően igazságtalan volt, hiszen egy ember sérülése, maradandó egészségkárosodása vagy halála nem értékelhető a jövedelme alapján.
A szakember felidézte, hogy korábban a bíróságok lényegesen magasabb kártérítéseket is megítéltek medvetámadások áldozatainak. Példaként említett egy Maros megyei esetet, amelyben a sérült lábát amputálni kellett, és a megítélt összeg elérte a 65 ezer eurót. Egy tusnádi támadás sérültje pedig elmondása szerint 15 ezer eurós kártérítésben részesült. Ezek azonban egyedi bírósági döntések voltak, nem általánosan alkalmazandó kártérítési összegek.
A lakosságot közvetlenül veszélyeztető medvék eltávolításának sarokszámait is megduplázta az októberben megjelent új törvény
Fotó: Bokor Mária
Az alkotmánybírósági döntés nyomán az erkölcsi kártérítés megállapításakor az egyes esetek sajátosságait, így a sérülések súlyosságát, a gyógyulás időtartamát, az elszenvedett testi és lelki fájdalmat, valamint az esetleges maradandó egészségkárosodást kell figyelembe venni. Benke szerint azonban továbbra is komoly gondot jelent, hogy a sérülteknek vagy hozzátartozóiknak sok esetben hosszadalmas eljárásra, esetenként pereskedésre van szükségük ahhoz, hogy méltányos összeghez jussanak.
Benke József összességében előrelépésnek tartja az új medvetörvény elfogadását, de arra figyelmeztet, hogy a hosszú éveken keresztül felhalmozódott problémákat nem lehet egy-két vadászati idény alatt megoldani. Szerinte a következő években biztosítani kell a medveállomány tudományosan megalapozott szabályozását, a lakosság biztonságát, a vadásztársulatok gazdasági működőképességét és a károsultak megfelelő kártalanítását.
A közvélemény nagy elvárásokkal van az idén ősztől újra bevezetett medvevadászattal kapcsolatban, a vadgazdálkodási szakemberek azonban arra intenek, hogy az egyensúly visszaállításához még hosszú évek kellenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.
Székelyföldi autópálya-szakasz építésének megkezdését követeli a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik honatyája.
Rasszista indíttatású lehetett a hétfő reggeli besztercei iskolai késelés Vasile Șteopoaie főanfelügyelő legújabb nyilatkozata szerint, amelyet a Bistrițeanul.ro helyi hírportál idézett.
Engedély nélkül tartott, távcsöves puskával vadászott egy 42 éves férfi Bihar megyében, ám az elejtett zsákmánnyal már nem jutott messzire: a rendőrök tetten érték. A harangmezői gyanúsítottat őrizetbe vették, fegyverét és gépkocsiját lefoglalták.
Két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!