Megvédeni a jövőt: nem csak a múltra emlékeztet a romániai kommunista diktatúra múzeuma Székelyföldön

A politikus saját életének eseményein keresztül emlékezett a kommunizmus történetére. Napjaink nagy problémájának nevezte, hogy nem ismerjük a valódi történelmet, mivel megítélése szerint a román történelmet a KGB és a román titkosszolgálat emberei írták.

Felidézte, hogy a románok és magyarok

• együtt tiltakoztak Temesváron a kommunista rendszer ellen az 1989-es forradalom kitörésekor,
• de temesvári román egyetemisták már az 1956-os magyarországi forradalomhoz is csatlakozni akartak.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester magyar nyelven kezdte beszédét, emlékeztetve: az anyanyelv használata olyan szabadság, melyet a kommunista diktatúra bukása után nyert vissza a romániai magyarság, előtte „csak álmodni és sírni” lehetett magyarul. Köszönetet mondott az ötletgazdának, Váry O. Péter újságírónak és a projekt támogatóinak, hogy együtt maradandót alkothattak.

„Sajnos Nicolae Ceaușescu szelleme ma is kísért, fel-fel bukkan, hol a parlamentben, hol egy tárgyalóteremben, ahol épp a magyar nyelv használatáról, valamilyen visszaszolgáltatásról vagy újabban újraállamosításról döntenek, hol a médiában, hol az élet más színterein” – idézte az MTI Antal Árpádot.

Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, kutató gratulált a városvezetésnek a múzeum létrehozásához. Rámutatott: ennek a korszaknak egy szelete a román kommunista titkosszolgálat, a Securitate irattárában található, és azt javasolta, hogy a múzeum kutatási részleggel is bővüljön. Ez többek között a romániai magyar ellenállás történetének román nyelvre való lefordításával is foglalkozhatna – mondta –, mivel román nyelvű források hiányában ez a többségi társadalom körében alig ismert.

Hegedüs Csilla – aki az európai beruházások és projektek minisztériumának egykori államtitkáraként segítette a múzeum létrejöttét – felidézte, hogy több hasonló intézmény létrehozása is szerepelt a tervben, melyek közül például a bukaresti holokausztmúzeum nem valósult meg. Közölte, a létesítmény főként a fiatal generációk nevelése szempontjából fontos, hogy felismerjék a diktatúra bármely formáját, és felajánlotta, hogy segít európai szinten is láthatóvá tenni az intézményt.

Mădălin Hodor történész, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) alelnöke az intézmény nevében gratulált a múzeum létrejöttéhez és felajánlotta a CNSAS támogatását a kezdeményezők további terveihez. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentette: rajtunk múlik, hogy a kommunista diktatúra jelképe, a vörös csillag „a múzeumban maradjon és ne keljen ismét életre”.

Felidézte, hogy a kommunista diktatúrát a totalitárius volta tette gonosszá, mivel nem bízott az emberben, így azt is ellenőrzése alá próbálta vonni, hogy ki mit gondol és miben hisz. A politikus emlékeztetett, hogy a rendszer az etnikai közösségeket is át akarta alakítani, beolvasztani. Arra kérte a kezdeményezőket, hogy építsék tovább az intézményt, mert „a mai világot nézve, szükség van rá”.