
Sókitermelési engedélyt kapott egy magyarországi tulajdonú cég Torda környékén (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay.com
Tizenöt évnyi várakozás után megkapta a sókitermelési engedélyt egy magyarországi tulajdonban lévő cég, amely Torda közelében szeretne kősót bányászni. A hihetetlenül hosszadalmas eljárás megszüntetné a romániai sókitermelésben egyeduralkodó Salrom vállalat hegemóniáját, amelynek a román állam a főrészvényese. Közben egy török kézben lévő, vitatott vállalkozás is nekifogott a tordai só értékesítésének.
2025. január 14., 20:132025. január 14., 20:13
A sóbányájáról is nevezetes Kolozs megyei város, Torda közelében, Virágosvölgy falu területén sókitermelésre feljogosító végső engedélyt decemberben adta ki egy rendelet részeként a többek között a bányászati tevékenységeket szabályozó országos hatóság (volt ANRM, most ANRMPSG). Az engedély kedvezményezettje a Diana Exploatări Miniere SRL nevű, nagyváradi székhelyű cég, melyet a Profit.ro cikke szerint a magyarországi Salt-Veres Zrt. irányít. Utóbbi Veres Sándor Máté tulajdonában van az anyaországi cégjegyzék szerint, a váradi vállalatot Veres Lajos vezeti – írja a román gazdasági portál. Amely emlékeztet:
A portál ennek fényében „érdekesnek” tartja, hogy a végső engedélyt 15 évvel azok után adták meg, hogy a 2006-ban alapított Diana 2009-ben koncessziós szerződést kötött a kitermelés elindítása érdekében, 2018-ban pedig a Versenytanács is nehezményezte az ágazatban tapasztalt, a versenyhelyzetet sértő engedélyeztetési késlekedéseket.
Az említett hatóság – amelynek fő feladata a fogyasztók védelme a szabad piacot torzító gyakorlatokkal szemben – akkor úgy fogalmazott, az időközben eltelt 9 év (2009–2018) „ésszerűtlenül hosszú”, ráadásul akkor is ködbe veszett, hogy az engedély jóváhagyása várhatóan mennyi időt vesz igénybe. Akkoriban egyébként kormányhatározat kellett a bányászati kitermelésre feljogosító engedélyek megadásához. 2018-ban az ANRM azzal magyarázta a késlekedést, hogy az igénylő cég még nem mutatta fel a különböző környezetvédelmi igazolásokat, engedélyeket – amelyek begyűjtésére amúgy csupán a licenckérelem után 8 évvel, 2017-ben szólította fel a beruházót.
A 2018-ban a hótalanítás romániai helyzetét vizsgáló Versenytanács jelentésében úgy fogalmazott:
A Profit.ro beszámolója szerint egy 2010-es felmérés 26 millió tonnára becsülte a színromán Palackos községhez tartozó Virágosvölgy térségében kitermelhető kősó mennyiségét, és legtöbb 900 ezer tonnára az évente kitermelhető ásványi kincset, ami legalább 3 évtizedes aktív bányászati tevékenységet jelent, de az időtartam jóval hosszabb is lehet, hiszen az optimálisan kitermelhető mennyiséget évente átlagosan 440 ezer tonnára becsülték.
Sókitermelés: étkezési és ipari só is kinyerhető a föld mélyéről
Fotó: Pixabay.com
A Salrom Rt. jelenleg az egyetlen romániai sóbányászati termelő, amely regionális vezető szerepet tölt be a só és a sóalapú termékek forgalmazásában. A vállalat 51 százalékban a román állam tulajdonában van a gazdasági minisztériumon keresztül, a fennmaradó részvényeket a Proprietatea vagyonalap birtokolja.
2023-ban mintegy 1,13 millió tonna sót és sóterméket értékesített, főként hóeltakarításra szánt sót (közel 423 000 tonna) és ipari kősót (több mint 337 000 tonna). A Salrom 2024 első hat hónapját 61,4 millió lej nettó nyereséggel zárta, ami 8,6%-kal több, mint az előző év azonos időszakában, eközben 214,6 millió lejes üzleti forgalmat produkált, ami 3,7%-os növekedést jelent – számolt be a Profit.ro.
Bár a Torda környékén is érdekelt Salrom hivatalosan az eddigi egyetlen, teljes körű sókitermelési engedéllyel rendelkező vállalatnak számított,
A Sarerom 2017-ben felvásárolt egy régi üzemet a Tordával szomszédos Aranyosgyéresen, majd 2018-ban a sókitermelést megelőző, földtani kutatásokra feljogosító engedélyt is kapott a bányászati és ásványkincshatóságtól, egy ideje pedig úgy hirdeti honlapján az általa forgalmazott sót, mint amit maga termel ki, dolgoz fel, csomagol és szállít a világ több pontjára. Mindezt annak ellenére, hogy az illetékes hatóság, az ANRM honlapja szerint nem rendelkezett teljes körű kitermelésre feljogosító engedéllyel. A török kézben lévő vállalatot egyébként azzal is megvádolták, hogy szennyezi az Aranyosgyéresen átfolyó Rákos-patakot.
Az Erdélyi-medence altalaji sóképződményei a Badenian-Welicián korban keletkeztek – olvasható a Torda.ro portálon. Az erdélyi sókészlet mintegy 13,6-13,4 millió éves. A só elszigetelt tengerek fenekén rakódott le, a meleg és viszonylag nedves, enyhén szárazságra hajlamos éghajlati viszonyok közepette. A medence utólagos tektonikus alakulása következtében észak-dél irányú elnyúlt gyűrődések alakultak ki, különösen az Erdélyi-medence keleti, illetve nyugati részén. A só e gyűrődések tengelye mentén tömbösült.
A Torda városának észak-keleti részén kezdődő sóréteg 45 négyzetkilométeren terül el, vastagságának átlagértéke 250 méter. A gyűrődés központi részén a sóréteg gyakran meghaladja az 1200 méter vastagságot. A tordai só monominerális képződmény, 99 százalékban halit (NaCl) alkotja. A teljes készlet nagysága 38,750 millió tonnára becsülhető. A sót takaró, szárazföldi származású képződmények 0,5 és 20-25 méter vastagságúak. Virágosvölgy és a Sósvölgy vidékén a sót fedő réteg erodálása miatt a só a felszínre bukkant, s emiatt a só megléte a legrégibb időtől kezdve köztudott.
Az erdélyi sókitermelés régmúlt időkbe nyúlik vissza. A sókészlet rendszeres kitermelése Dacia provincia római megszállása idején kezdődött, s ez alapvetően meghatározta Potaissa, később Torda gazdasági fejlődését –olvasható a Torda.ro portálon közölt írásban.
Mint ismeretes, Torda egyik legfőbb mai turisztikai látványossága a sóbánya. Panorámafelvonók, függősétányok, mesterséges folyó a föld mélyén: ilyen és ehhez hasonló látványosságokat vonultathat fel nemsokára Erdélyben a tordai sóbánya József-tárnája, amelyet mintegy 25 millió eurós beruházás nyomán szeretnének megnyitni a turisták előtt.

Panorámafelvonók, függősétányok, mesterséges folyó a föld mélyén: ilyen és ehhez hasonló látványosságokat vonultathat fel nemsokára Erdélyben a tordai sóbánya József-tárnája.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
szóljon hozzá!