Sókitermelési engedélyt kapott egy magyarországi tulajdonú cég Torda környékén (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay.com
Tizenöt évnyi várakozás után megkapta a sókitermelési engedélyt egy magyarországi tulajdonban lévő cég, amely Torda közelében szeretne kősót bányászni. A hihetetlenül hosszadalmas eljárás megszüntetné a romániai sókitermelésben egyeduralkodó Salrom vállalat hegemóniáját, amelynek a román állam a főrészvényese. Közben egy török kézben lévő, vitatott vállalkozás is nekifogott a tordai só értékesítésének.
2025. január 14., 20:132025. január 14., 20:13
A sóbányájáról is nevezetes Kolozs megyei város, Torda közelében, Virágosvölgy falu területén sókitermelésre feljogosító végső engedélyt decemberben adta ki egy rendelet részeként a többek között a bányászati tevékenységeket szabályozó országos hatóság (volt ANRM, most ANRMPSG). Az engedély kedvezményezettje a Diana Exploatări Miniere SRL nevű, nagyváradi székhelyű cég, melyet a Profit.ro cikke szerint a magyarországi Salt-Veres Zrt. irányít. Utóbbi Veres Sándor Máté tulajdonában van az anyaországi cégjegyzék szerint, a váradi vállalatot Veres Lajos vezeti – írja a román gazdasági portál. Amely emlékeztet:
A portál ennek fényében „érdekesnek” tartja, hogy a végső engedélyt 15 évvel azok után adták meg, hogy a 2006-ban alapított Diana 2009-ben koncessziós szerződést kötött a kitermelés elindítása érdekében, 2018-ban pedig a Versenytanács is nehezményezte az ágazatban tapasztalt, a versenyhelyzetet sértő engedélyeztetési késlekedéseket.
Az említett hatóság – amelynek fő feladata a fogyasztók védelme a szabad piacot torzító gyakorlatokkal szemben – akkor úgy fogalmazott, az időközben eltelt 9 év (2009–2018) „ésszerűtlenül hosszú”, ráadásul akkor is ködbe veszett, hogy az engedély jóváhagyása várhatóan mennyi időt vesz igénybe. Akkoriban egyébként kormányhatározat kellett a bányászati kitermelésre feljogosító engedélyek megadásához. 2018-ban az ANRM azzal magyarázta a késlekedést, hogy az igénylő cég még nem mutatta fel a különböző környezetvédelmi igazolásokat, engedélyeket – amelyek begyűjtésére amúgy csupán a licenckérelem után 8 évvel, 2017-ben szólította fel a beruházót.
A 2018-ban a hótalanítás romániai helyzetét vizsgáló Versenytanács jelentésében úgy fogalmazott:
A Profit.ro beszámolója szerint egy 2010-es felmérés 26 millió tonnára becsülte a színromán Palackos községhez tartozó Virágosvölgy térségében kitermelhető kősó mennyiségét, és legtöbb 900 ezer tonnára az évente kitermelhető ásványi kincset, ami legalább 3 évtizedes aktív bányászati tevékenységet jelent, de az időtartam jóval hosszabb is lehet, hiszen az optimálisan kitermelhető mennyiséget évente átlagosan 440 ezer tonnára becsülték.
Sókitermelés: étkezési és ipari só is kinyerhető a föld mélyéről
Fotó: Pixabay.com
A Salrom Rt. jelenleg az egyetlen romániai sóbányászati termelő, amely regionális vezető szerepet tölt be a só és a sóalapú termékek forgalmazásában. A vállalat 51 százalékban a román állam tulajdonában van a gazdasági minisztériumon keresztül, a fennmaradó részvényeket a Proprietatea vagyonalap birtokolja.
2023-ban mintegy 1,13 millió tonna sót és sóterméket értékesített, főként hóeltakarításra szánt sót (közel 423 000 tonna) és ipari kősót (több mint 337 000 tonna). A Salrom 2024 első hat hónapját 61,4 millió lej nettó nyereséggel zárta, ami 8,6%-kal több, mint az előző év azonos időszakában, eközben 214,6 millió lejes üzleti forgalmat produkált, ami 3,7%-os növekedést jelent – számolt be a Profit.ro.
Bár a Torda környékén is érdekelt Salrom hivatalosan az eddigi egyetlen, teljes körű sókitermelési engedéllyel rendelkező vállalatnak számított,
A Sarerom 2017-ben felvásárolt egy régi üzemet a Tordával szomszédos Aranyosgyéresen, majd 2018-ban a sókitermelést megelőző, földtani kutatásokra feljogosító engedélyt is kapott a bányászati és ásványkincshatóságtól, egy ideje pedig úgy hirdeti honlapján az általa forgalmazott sót, mint amit maga termel ki, dolgoz fel, csomagol és szállít a világ több pontjára. Mindezt annak ellenére, hogy az illetékes hatóság, az ANRM honlapja szerint nem rendelkezett teljes körű kitermelésre feljogosító engedéllyel. A török kézben lévő vállalatot egyébként azzal is megvádolták, hogy szennyezi az Aranyosgyéresen átfolyó Rákos-patakot.
Az Erdélyi-medence altalaji sóképződményei a Badenian-Welicián korban keletkeztek – olvasható a Torda.ro portálon. Az erdélyi sókészlet mintegy 13,6-13,4 millió éves. A só elszigetelt tengerek fenekén rakódott le, a meleg és viszonylag nedves, enyhén szárazságra hajlamos éghajlati viszonyok közepette. A medence utólagos tektonikus alakulása következtében észak-dél irányú elnyúlt gyűrődések alakultak ki, különösen az Erdélyi-medence keleti, illetve nyugati részén. A só e gyűrődések tengelye mentén tömbösült.
A Torda városának észak-keleti részén kezdődő sóréteg 45 négyzetkilométeren terül el, vastagságának átlagértéke 250 méter. A gyűrődés központi részén a sóréteg gyakran meghaladja az 1200 méter vastagságot. A tordai só monominerális képződmény, 99 százalékban halit (NaCl) alkotja. A teljes készlet nagysága 38,750 millió tonnára becsülhető. A sót takaró, szárazföldi származású képződmények 0,5 és 20-25 méter vastagságúak. Virágosvölgy és a Sósvölgy vidékén a sót fedő réteg erodálása miatt a só a felszínre bukkant, s emiatt a só megléte a legrégibb időtől kezdve köztudott.
Az erdélyi sókitermelés régmúlt időkbe nyúlik vissza. A sókészlet rendszeres kitermelése Dacia provincia római megszállása idején kezdődött, s ez alapvetően meghatározta Potaissa, később Torda gazdasági fejlődését –olvasható a Torda.ro portálon közölt írásban.
Mint ismeretes, Torda egyik legfőbb mai turisztikai látványossága a sóbánya. Panorámafelvonók, függősétányok, mesterséges folyó a föld mélyén: ilyen és ehhez hasonló látványosságokat vonultathat fel nemsokára Erdélyben a tordai sóbánya József-tárnája, amelyet mintegy 25 millió eurós beruházás nyomán szeretnének megnyitni a turisták előtt.
Panorámafelvonók, függősétányok, mesterséges folyó a föld mélyén: ilyen és ehhez hasonló látványosságokat vonultathat fel nemsokára Erdélyben a tordai sóbánya József-tárnája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!