Sókitermelési engedélyt kapott egy magyarországi tulajdonú cég Torda környékén (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay.com
Tizenöt évnyi várakozás után megkapta a sókitermelési engedélyt egy magyarországi tulajdonban lévő cég, amely Torda közelében szeretne kősót bányászni. A hihetetlenül hosszadalmas eljárás megszüntetné a romániai sókitermelésben egyeduralkodó Salrom vállalat hegemóniáját, amelynek a román állam a főrészvényese. Közben egy török kézben lévő, vitatott vállalkozás is nekifogott a tordai só értékesítésének.
2025. január 14., 20:132025. január 14., 20:13
A sóbányájáról is nevezetes Kolozs megyei város, Torda közelében, Virágosvölgy falu területén sókitermelésre feljogosító végső engedélyt decemberben adta ki egy rendelet részeként a többek között a bányászati tevékenységeket szabályozó országos hatóság (volt ANRM, most ANRMPSG). Az engedély kedvezményezettje a Diana Exploatări Miniere SRL nevű, nagyváradi székhelyű cég, melyet a Profit.ro cikke szerint a magyarországi Salt-Veres Zrt. irányít. Utóbbi Veres Sándor Máté tulajdonában van az anyaországi cégjegyzék szerint, a váradi vállalatot Veres Lajos vezeti – írja a román gazdasági portál. Amely emlékeztet:
A portál ennek fényében „érdekesnek” tartja, hogy a végső engedélyt 15 évvel azok után adták meg, hogy a 2006-ban alapított Diana 2009-ben koncessziós szerződést kötött a kitermelés elindítása érdekében, 2018-ban pedig a Versenytanács is nehezményezte az ágazatban tapasztalt, a versenyhelyzetet sértő engedélyeztetési késlekedéseket.
Az említett hatóság – amelynek fő feladata a fogyasztók védelme a szabad piacot torzító gyakorlatokkal szemben – akkor úgy fogalmazott, az időközben eltelt 9 év (2009–2018) „ésszerűtlenül hosszú”, ráadásul akkor is ködbe veszett, hogy az engedély jóváhagyása várhatóan mennyi időt vesz igénybe. Akkoriban egyébként kormányhatározat kellett a bányászati kitermelésre feljogosító engedélyek megadásához. 2018-ban az ANRM azzal magyarázta a késlekedést, hogy az igénylő cég még nem mutatta fel a különböző környezetvédelmi igazolásokat, engedélyeket – amelyek begyűjtésére amúgy csupán a licenckérelem után 8 évvel, 2017-ben szólította fel a beruházót.
A 2018-ban a hótalanítás romániai helyzetét vizsgáló Versenytanács jelentésében úgy fogalmazott:
A Profit.ro beszámolója szerint egy 2010-es felmérés 26 millió tonnára becsülte a színromán Palackos községhez tartozó Virágosvölgy térségében kitermelhető kősó mennyiségét, és legtöbb 900 ezer tonnára az évente kitermelhető ásványi kincset, ami legalább 3 évtizedes aktív bányászati tevékenységet jelent, de az időtartam jóval hosszabb is lehet, hiszen az optimálisan kitermelhető mennyiséget évente átlagosan 440 ezer tonnára becsülték.
Sókitermelés: étkezési és ipari só is kinyerhető a föld mélyéről
Fotó: Pixabay.com
A Salrom Rt. jelenleg az egyetlen romániai sóbányászati termelő, amely regionális vezető szerepet tölt be a só és a sóalapú termékek forgalmazásában. A vállalat 51 százalékban a román állam tulajdonában van a gazdasági minisztériumon keresztül, a fennmaradó részvényeket a Proprietatea vagyonalap birtokolja.
2023-ban mintegy 1,13 millió tonna sót és sóterméket értékesített, főként hóeltakarításra szánt sót (közel 423 000 tonna) és ipari kősót (több mint 337 000 tonna). A Salrom 2024 első hat hónapját 61,4 millió lej nettó nyereséggel zárta, ami 8,6%-kal több, mint az előző év azonos időszakában, eközben 214,6 millió lejes üzleti forgalmat produkált, ami 3,7%-os növekedést jelent – számolt be a Profit.ro.
Bár a Torda környékén is érdekelt Salrom hivatalosan az eddigi egyetlen, teljes körű sókitermelési engedéllyel rendelkező vállalatnak számított,
A Sarerom 2017-ben felvásárolt egy régi üzemet a Tordával szomszédos Aranyosgyéresen, majd 2018-ban a sókitermelést megelőző, földtani kutatásokra feljogosító engedélyt is kapott a bányászati és ásványkincshatóságtól, egy ideje pedig úgy hirdeti honlapján az általa forgalmazott sót, mint amit maga termel ki, dolgoz fel, csomagol és szállít a világ több pontjára. Mindezt annak ellenére, hogy az illetékes hatóság, az ANRM honlapja szerint nem rendelkezett teljes körű kitermelésre feljogosító engedéllyel. A török kézben lévő vállalatot egyébként azzal is megvádolták, hogy szennyezi az Aranyosgyéresen átfolyó Rákos-patakot.
Az Erdélyi-medence altalaji sóképződményei a Badenian-Welicián korban keletkeztek – olvasható a Torda.ro portálon. Az erdélyi sókészlet mintegy 13,6-13,4 millió éves. A só elszigetelt tengerek fenekén rakódott le, a meleg és viszonylag nedves, enyhén szárazságra hajlamos éghajlati viszonyok közepette. A medence utólagos tektonikus alakulása következtében észak-dél irányú elnyúlt gyűrődések alakultak ki, különösen az Erdélyi-medence keleti, illetve nyugati részén. A só e gyűrődések tengelye mentén tömbösült.
A Torda városának észak-keleti részén kezdődő sóréteg 45 négyzetkilométeren terül el, vastagságának átlagértéke 250 méter. A gyűrődés központi részén a sóréteg gyakran meghaladja az 1200 méter vastagságot. A tordai só monominerális képződmény, 99 százalékban halit (NaCl) alkotja. A teljes készlet nagysága 38,750 millió tonnára becsülhető. A sót takaró, szárazföldi származású képződmények 0,5 és 20-25 méter vastagságúak. Virágosvölgy és a Sósvölgy vidékén a sót fedő réteg erodálása miatt a só a felszínre bukkant, s emiatt a só megléte a legrégibb időtől kezdve köztudott.
Az erdélyi sókitermelés régmúlt időkbe nyúlik vissza. A sókészlet rendszeres kitermelése Dacia provincia római megszállása idején kezdődött, s ez alapvetően meghatározta Potaissa, később Torda gazdasági fejlődését –olvasható a Torda.ro portálon közölt írásban.
Mint ismeretes, Torda egyik legfőbb mai turisztikai látványossága a sóbánya. Panorámafelvonók, függősétányok, mesterséges folyó a föld mélyén: ilyen és ehhez hasonló látványosságokat vonultathat fel nemsokára Erdélyben a tordai sóbánya József-tárnája, amelyet mintegy 25 millió eurós beruházás nyomán szeretnének megnyitni a turisták előtt.
Panorámafelvonók, függősétányok, mesterséges folyó a föld mélyén: ilyen és ehhez hasonló látványosságokat vonultathat fel nemsokára Erdélyben a tordai sóbánya József-tárnája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!