Adatgyűjtés egy Kolozs megyei mezőgazdasági tájban, László Zoltán egy D-vac rovarszívóval dolgozik
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
A természetközeli vidéki élet minőségét nemcsak a táj szépsége határozza meg: a falvak biológiai sokfélesége, a városok közelsége, a zöldterületek és a mezőgazdasági területek aránya egyaránt befolyásolja az ott élők jólétét. Egy friss, magyarországi és romániai falvakban végzett nemzetközi kutatás feltárta, hogy miként hatnak ezek a tényezők az életminőségre és a természet megőrzésére a magyarországi és romániai falvakban.
2025. szeptember 03., 10:282025. szeptember 03., 10:28
2025. szeptember 03., 10:592025. szeptember 03., 10:59
Bár a természetközeli vidéki élet képzete meglehetősen hosszú pályát futott be, az európai falvak biológiai sokféleségét – szemben a városi, mezőgazdasági, erdei vagy legelőterületekével – eddig kevésbé vizsgálták – olvasható a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közleményében.
Mint beszámolnak róla, egy frissen megjelent tanulmány feltárja, hogy a táj összetétele és a városok közelsége hogyan befolyásolja a falvak biológiai sokféleségét, az ott élők társadalmi-gazdasági lehetőségeit, illetve életminőségét.
A kutatók 64 magyarországi és romániai faluban vizsgálták a biológiai sokféleséget. A falvak fele városok közvetlen vonzáskörében, a másik fele agglomeráción kívüli, mezőgazdasági vagy erdős tájakon feküdt. A csapat számos biológiai felvételt készített a botanikai felméréseken túl az ízeltlábú közösségekről is: a talajlakókat Barber-csapdákkal, a növényzetben élőket lombszívóval mintavételezte, az üregekben fészkelő méhek és darazsak számára pedig fészekcsapdákat állított. Ezenkívül madártani felmérést is végeztek, melynek során kilenc rendszertani csoportba sorolható 1164 fajt jegyeztek föl.
A kutatók összegyűjtötték a vizsgált magyarországi falvak társadalmi-gazdasági adatait, hogy kiszámíthassák az emberi jóllétet tükröző életminőség indexet. Ez az index 27 százalékkal magasabbnak bizonyult az agglomerációban elhelyezkedő falvakban, mint a városok vonzáskörén kívül eső településeken. Ugyanakkor az erdőktől övezett falvak életminőségi mutatója 14 százalékkal haladta meg a mezőgazdasági tájak indexét.
„A városi területek közelsége jobb hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz – állítja Szitár Katalin, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa –, míg az erdős tájak tisztább levegőt és több zöldterületet kínálnak, ami javítja az életszínvonalat és az életminőséget”.
Botfa falu széle egy erdő dominált tájba ágyazva, Zalaegerszeg közelében
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Térinformatikai módszerekkel a kutatók kiszámították az emberi lábnyom indexet is, amely azt mutatja meg, hogy az emberi tevékenységek – például az építkezések, a mezőgazdaság vagy a közúthálózat – mennyire terhelik meg a természetet egy adott területen.
A magasabb emberi lábnyom index azonban a biológiai sokféleség csökkenésével járt együtt, ami világosan jelzi az emberi fejlődés láthatatlan költségeit. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az erdős tájak a fokozott emberi tevékenység dacára is magasabb biológiai sokféleséget őriztek meg, ami arra utal, hogy a táj komplexitása valamelyest ellensúlyozhatja a biológiai sokféleség csökkenését – olvasható a közleményben.
A túlnyomórészt erdők övezte falvakban a mezőgazdasági terjeszkedés korlátozása kulcsfontosságú. A falu és az erdő közötti összeköttetés javítása, valamint a mezőgazdasági területeken a zöld infrastruktúra fejlesztése ugyancsak növelheti a biológiai sokféleséget és az emberi jóllétet. A lakosság, a hatóságok és a földtulajdonosok közötti együttműködés ösztönzése, valamint a szakpolitikák és önkormányzati intézkedések összehangolása nélkülözhetetlen a sikerhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.
Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
Bírálja az RMDSZ-nek a magyarországi választásokkal kapcsolatos álláspontját, a Fidesz támogatását a szövetség volt elnöke. Markó Béla szerint az RMDSZ jelenlegi vezetősége hibázott, ezért változásra van szükség az alakulat háza táján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!