Adatgyűjtés egy Kolozs megyei mezőgazdasági tájban, László Zoltán egy D-vac rovarszívóval dolgozik
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
A természetközeli vidéki élet minőségét nemcsak a táj szépsége határozza meg: a falvak biológiai sokfélesége, a városok közelsége, a zöldterületek és a mezőgazdasági területek aránya egyaránt befolyásolja az ott élők jólétét. Egy friss, magyarországi és romániai falvakban végzett nemzetközi kutatás feltárta, hogy miként hatnak ezek a tényezők az életminőségre és a természet megőrzésére a magyarországi és romániai falvakban.
2025. szeptember 03., 10:282025. szeptember 03., 10:28
2025. szeptember 03., 10:592025. szeptember 03., 10:59
Bár a természetközeli vidéki élet képzete meglehetősen hosszú pályát futott be, az európai falvak biológiai sokféleségét – szemben a városi, mezőgazdasági, erdei vagy legelőterületekével – eddig kevésbé vizsgálták – olvasható a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közleményében.
Mint beszámolnak róla, egy frissen megjelent tanulmány feltárja, hogy a táj összetétele és a városok közelsége hogyan befolyásolja a falvak biológiai sokféleségét, az ott élők társadalmi-gazdasági lehetőségeit, illetve életminőségét.
A kutatók 64 magyarországi és romániai faluban vizsgálták a biológiai sokféleséget. A falvak fele városok közvetlen vonzáskörében, a másik fele agglomeráción kívüli, mezőgazdasági vagy erdős tájakon feküdt. A csapat számos biológiai felvételt készített a botanikai felméréseken túl az ízeltlábú közösségekről is: a talajlakókat Barber-csapdákkal, a növényzetben élőket lombszívóval mintavételezte, az üregekben fészkelő méhek és darazsak számára pedig fészekcsapdákat állított. Ezenkívül madártani felmérést is végeztek, melynek során kilenc rendszertani csoportba sorolható 1164 fajt jegyeztek föl.
A kutatók összegyűjtötték a vizsgált magyarországi falvak társadalmi-gazdasági adatait, hogy kiszámíthassák az emberi jóllétet tükröző életminőség indexet. Ez az index 27 százalékkal magasabbnak bizonyult az agglomerációban elhelyezkedő falvakban, mint a városok vonzáskörén kívül eső településeken. Ugyanakkor az erdőktől övezett falvak életminőségi mutatója 14 százalékkal haladta meg a mezőgazdasági tájak indexét.
„A városi területek közelsége jobb hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz – állítja Szitár Katalin, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa –, míg az erdős tájak tisztább levegőt és több zöldterületet kínálnak, ami javítja az életszínvonalat és az életminőséget”.
Botfa falu széle egy erdő dominált tájba ágyazva, Zalaegerszeg közelében
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Térinformatikai módszerekkel a kutatók kiszámították az emberi lábnyom indexet is, amely azt mutatja meg, hogy az emberi tevékenységek – például az építkezések, a mezőgazdaság vagy a közúthálózat – mennyire terhelik meg a természetet egy adott területen.
A magasabb emberi lábnyom index azonban a biológiai sokféleség csökkenésével járt együtt, ami világosan jelzi az emberi fejlődés láthatatlan költségeit. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az erdős tájak a fokozott emberi tevékenység dacára is magasabb biológiai sokféleséget őriztek meg, ami arra utal, hogy a táj komplexitása valamelyest ellensúlyozhatja a biológiai sokféleség csökkenését – olvasható a közleményben.
A túlnyomórészt erdők övezte falvakban a mezőgazdasági terjeszkedés korlátozása kulcsfontosságú. A falu és az erdő közötti összeköttetés javítása, valamint a mezőgazdasági területeken a zöld infrastruktúra fejlesztése ugyancsak növelheti a biológiai sokféleséget és az emberi jóllétet. A lakosság, a hatóságok és a földtulajdonosok közötti együttműködés ösztönzése, valamint a szakpolitikák és önkormányzati intézkedések összehangolása nélkülözhetetlen a sikerhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!