Adatgyűjtés egy Kolozs megyei mezőgazdasági tájban, László Zoltán egy D-vac rovarszívóval dolgozik
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
A természetközeli vidéki élet minőségét nemcsak a táj szépsége határozza meg: a falvak biológiai sokfélesége, a városok közelsége, a zöldterületek és a mezőgazdasági területek aránya egyaránt befolyásolja az ott élők jólétét. Egy friss, magyarországi és romániai falvakban végzett nemzetközi kutatás feltárta, hogy miként hatnak ezek a tényezők az életminőségre és a természet megőrzésére a magyarországi és romániai falvakban.
2025. szeptember 03., 10:282025. szeptember 03., 10:28
2025. szeptember 03., 10:592025. szeptember 03., 10:59
Bár a természetközeli vidéki élet képzete meglehetősen hosszú pályát futott be, az európai falvak biológiai sokféleségét – szemben a városi, mezőgazdasági, erdei vagy legelőterületekével – eddig kevésbé vizsgálták – olvasható a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közleményében.
Mint beszámolnak róla, egy frissen megjelent tanulmány feltárja, hogy a táj összetétele és a városok közelsége hogyan befolyásolja a falvak biológiai sokféleségét, az ott élők társadalmi-gazdasági lehetőségeit, illetve életminőségét.
A kutatók 64 magyarországi és romániai faluban vizsgálták a biológiai sokféleséget. A falvak fele városok közvetlen vonzáskörében, a másik fele agglomeráción kívüli, mezőgazdasági vagy erdős tájakon feküdt. A csapat számos biológiai felvételt készített a botanikai felméréseken túl az ízeltlábú közösségekről is: a talajlakókat Barber-csapdákkal, a növényzetben élőket lombszívóval mintavételezte, az üregekben fészkelő méhek és darazsak számára pedig fészekcsapdákat állított. Ezenkívül madártani felmérést is végeztek, melynek során kilenc rendszertani csoportba sorolható 1164 fajt jegyeztek föl.
A kutatók összegyűjtötték a vizsgált magyarországi falvak társadalmi-gazdasági adatait, hogy kiszámíthassák az emberi jóllétet tükröző életminőség indexet. Ez az index 27 százalékkal magasabbnak bizonyult az agglomerációban elhelyezkedő falvakban, mint a városok vonzáskörén kívül eső településeken. Ugyanakkor az erdőktől övezett falvak életminőségi mutatója 14 százalékkal haladta meg a mezőgazdasági tájak indexét.
„A városi területek közelsége jobb hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz – állítja Szitár Katalin, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa –, míg az erdős tájak tisztább levegőt és több zöldterületet kínálnak, ami javítja az életszínvonalat és az életminőséget”.
Botfa falu széle egy erdő dominált tájba ágyazva, Zalaegerszeg közelében
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Térinformatikai módszerekkel a kutatók kiszámították az emberi lábnyom indexet is, amely azt mutatja meg, hogy az emberi tevékenységek – például az építkezések, a mezőgazdaság vagy a közúthálózat – mennyire terhelik meg a természetet egy adott területen.
A magasabb emberi lábnyom index azonban a biológiai sokféleség csökkenésével járt együtt, ami világosan jelzi az emberi fejlődés láthatatlan költségeit. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az erdős tájak a fokozott emberi tevékenység dacára is magasabb biológiai sokféleséget őriztek meg, ami arra utal, hogy a táj komplexitása valamelyest ellensúlyozhatja a biológiai sokféleség csökkenését – olvasható a közleményben.
A túlnyomórészt erdők övezte falvakban a mezőgazdasági terjeszkedés korlátozása kulcsfontosságú. A falu és az erdő közötti összeköttetés javítása, valamint a mezőgazdasági területeken a zöld infrastruktúra fejlesztése ugyancsak növelheti a biológiai sokféleséget és az emberi jóllétet. A lakosság, a hatóságok és a földtulajdonosok közötti együttműködés ösztönzése, valamint a szakpolitikák és önkormányzati intézkedések összehangolása nélkülözhetetlen a sikerhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!