Adatgyűjtés egy Kolozs megyei mezőgazdasági tájban, László Zoltán egy D-vac rovarszívóval dolgozik
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
A természetközeli vidéki élet minőségét nemcsak a táj szépsége határozza meg: a falvak biológiai sokfélesége, a városok közelsége, a zöldterületek és a mezőgazdasági területek aránya egyaránt befolyásolja az ott élők jólétét. Egy friss, magyarországi és romániai falvakban végzett nemzetközi kutatás feltárta, hogy miként hatnak ezek a tényezők az életminőségre és a természet megőrzésére a magyarországi és romániai falvakban.
2025. szeptember 03., 10:282025. szeptember 03., 10:28
2025. szeptember 03., 10:592025. szeptember 03., 10:59
Bár a természetközeli vidéki élet képzete meglehetősen hosszú pályát futott be, az európai falvak biológiai sokféleségét – szemben a városi, mezőgazdasági, erdei vagy legelőterületekével – eddig kevésbé vizsgálták – olvasható a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közleményében.
Mint beszámolnak róla, egy frissen megjelent tanulmány feltárja, hogy a táj összetétele és a városok közelsége hogyan befolyásolja a falvak biológiai sokféleségét, az ott élők társadalmi-gazdasági lehetőségeit, illetve életminőségét.
A kutatók 64 magyarországi és romániai faluban vizsgálták a biológiai sokféleséget. A falvak fele városok közvetlen vonzáskörében, a másik fele agglomeráción kívüli, mezőgazdasági vagy erdős tájakon feküdt. A csapat számos biológiai felvételt készített a botanikai felméréseken túl az ízeltlábú közösségekről is: a talajlakókat Barber-csapdákkal, a növényzetben élőket lombszívóval mintavételezte, az üregekben fészkelő méhek és darazsak számára pedig fészekcsapdákat állított. Ezenkívül madártani felmérést is végeztek, melynek során kilenc rendszertani csoportba sorolható 1164 fajt jegyeztek föl.
A kutatók összegyűjtötték a vizsgált magyarországi falvak társadalmi-gazdasági adatait, hogy kiszámíthassák az emberi jóllétet tükröző életminőség indexet. Ez az index 27 százalékkal magasabbnak bizonyult az agglomerációban elhelyezkedő falvakban, mint a városok vonzáskörén kívül eső településeken. Ugyanakkor az erdőktől övezett falvak életminőségi mutatója 14 százalékkal haladta meg a mezőgazdasági tájak indexét.
„A városi területek közelsége jobb hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz – állítja Szitár Katalin, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa –, míg az erdős tájak tisztább levegőt és több zöldterületet kínálnak, ami javítja az életszínvonalat és az életminőséget”.
Botfa falu széle egy erdő dominált tájba ágyazva, Zalaegerszeg közelében
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Térinformatikai módszerekkel a kutatók kiszámították az emberi lábnyom indexet is, amely azt mutatja meg, hogy az emberi tevékenységek – például az építkezések, a mezőgazdaság vagy a közúthálózat – mennyire terhelik meg a természetet egy adott területen.
A magasabb emberi lábnyom index azonban a biológiai sokféleség csökkenésével járt együtt, ami világosan jelzi az emberi fejlődés láthatatlan költségeit. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az erdős tájak a fokozott emberi tevékenység dacára is magasabb biológiai sokféleséget őriztek meg, ami arra utal, hogy a táj komplexitása valamelyest ellensúlyozhatja a biológiai sokféleség csökkenését – olvasható a közleményben.
A túlnyomórészt erdők övezte falvakban a mezőgazdasági terjeszkedés korlátozása kulcsfontosságú. A falu és az erdő közötti összeköttetés javítása, valamint a mezőgazdasági területeken a zöld infrastruktúra fejlesztése ugyancsak növelheti a biológiai sokféleséget és az emberi jóllétet. A lakosság, a hatóságok és a földtulajdonosok közötti együttműködés ösztönzése, valamint a szakpolitikák és önkormányzati intézkedések összehangolása nélkülözhetetlen a sikerhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jelek szerint az uniós intézmények és az európai bíróság által elutasított Minority SafePack sorsára juthat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) polgári kezdeményezése is.
Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.
A kalotaszegi falusi turizmust akarta felkarolni a 2010-es évek végén Inaktelkén épült, a néhai televíziós újságíró nevét viselő Csép Sándor Kulturális Központ. A Gazdaszemmel újabb videós riportja a kalotaszegi falusi turizmus útkeresését járja körül.
Kolozsvárt rendezik meg idén a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét az RMPSZ és az unitárius egyház társszervezésével.
Igazi kulturális csemegével várja a kicsiket és nagyokat szeptember 13-án a torockói Duna-Ház, ahol színes programokkal nyitják meg az új évadot. Az esemény egyik kiemelt pontja a Mesélő múlt – torockói képeslapok című tárlat megnyitója lesz.
A napraforgótermést mintegy hatvan, a kukoricát körülbelül nyolcvan százalékban tette tönkre az aszály – közölte a Krónikával Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke.
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!