Adatgyűjtés egy Kolozs megyei mezőgazdasági tájban, László Zoltán egy D-vac rovarszívóval dolgozik
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
A természetközeli vidéki élet minőségét nemcsak a táj szépsége határozza meg: a falvak biológiai sokfélesége, a városok közelsége, a zöldterületek és a mezőgazdasági területek aránya egyaránt befolyásolja az ott élők jólétét. Egy friss, magyarországi és romániai falvakban végzett nemzetközi kutatás feltárta, hogy miként hatnak ezek a tényezők az életminőségre és a természet megőrzésére a magyarországi és romániai falvakban.
2025. szeptember 03., 10:282025. szeptember 03., 10:28
2025. szeptember 03., 10:592025. szeptember 03., 10:59
Bár a természetközeli vidéki élet képzete meglehetősen hosszú pályát futott be, az európai falvak biológiai sokféleségét – szemben a városi, mezőgazdasági, erdei vagy legelőterületekével – eddig kevésbé vizsgálták – olvasható a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közleményében.
Mint beszámolnak róla, egy frissen megjelent tanulmány feltárja, hogy a táj összetétele és a városok közelsége hogyan befolyásolja a falvak biológiai sokféleségét, az ott élők társadalmi-gazdasági lehetőségeit, illetve életminőségét.
A kutatók 64 magyarországi és romániai faluban vizsgálták a biológiai sokféleséget. A falvak fele városok közvetlen vonzáskörében, a másik fele agglomeráción kívüli, mezőgazdasági vagy erdős tájakon feküdt. A csapat számos biológiai felvételt készített a botanikai felméréseken túl az ízeltlábú közösségekről is: a talajlakókat Barber-csapdákkal, a növényzetben élőket lombszívóval mintavételezte, az üregekben fészkelő méhek és darazsak számára pedig fészekcsapdákat állított. Ezenkívül madártani felmérést is végeztek, melynek során kilenc rendszertani csoportba sorolható 1164 fajt jegyeztek föl.
A kutatók összegyűjtötték a vizsgált magyarországi falvak társadalmi-gazdasági adatait, hogy kiszámíthassák az emberi jóllétet tükröző életminőség indexet. Ez az index 27 százalékkal magasabbnak bizonyult az agglomerációban elhelyezkedő falvakban, mint a városok vonzáskörén kívül eső településeken. Ugyanakkor az erdőktől övezett falvak életminőségi mutatója 14 százalékkal haladta meg a mezőgazdasági tájak indexét.
„A városi területek közelsége jobb hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz – állítja Szitár Katalin, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa –, míg az erdős tájak tisztább levegőt és több zöldterületet kínálnak, ami javítja az életszínvonalat és az életminőséget”.
Botfa falu széle egy erdő dominált tájba ágyazva, Zalaegerszeg közelében
Fotó: Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Térinformatikai módszerekkel a kutatók kiszámították az emberi lábnyom indexet is, amely azt mutatja meg, hogy az emberi tevékenységek – például az építkezések, a mezőgazdaság vagy a közúthálózat – mennyire terhelik meg a természetet egy adott területen.
A magasabb emberi lábnyom index azonban a biológiai sokféleség csökkenésével járt együtt, ami világosan jelzi az emberi fejlődés láthatatlan költségeit. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az erdős tájak a fokozott emberi tevékenység dacára is magasabb biológiai sokféleséget őriztek meg, ami arra utal, hogy a táj komplexitása valamelyest ellensúlyozhatja a biológiai sokféleség csökkenését – olvasható a közleményben.
A túlnyomórészt erdők övezte falvakban a mezőgazdasági terjeszkedés korlátozása kulcsfontosságú. A falu és az erdő közötti összeköttetés javítása, valamint a mezőgazdasági területeken a zöld infrastruktúra fejlesztése ugyancsak növelheti a biológiai sokféleséget és az emberi jóllétet. A lakosság, a hatóságok és a földtulajdonosok közötti együttműködés ösztönzése, valamint a szakpolitikák és önkormányzati intézkedések összehangolása nélkülözhetetlen a sikerhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!