Inkább legyen jégeső, mint szárazság? Sokan a terjedő aszállyal hozzák összefüggésbe a jégeső-elhárító rendszereket

A beadványt aláíró mezőgazdasági termelők meg vannak győződve arról, hogy azokban a régiókban, ahol az elmúlt időszakban a jégkármérséklő rendszert használták, hangsúlyosabban jelentkezik a szárazság, egész vidékeket elkerül az eső.

Az eset kapcsán a bukaresti Agro Tv-nek nyilatkozó miniszter átfogó tanulmányt ígért a romániai jégeső-elhárító rendszer működéséről, hatékonyságáról és esetleges negatív hatásairól. „Meg szeretnénk bizonyosodni róla, hogy a jégeső elleni rendszer nem teszi tönkre a termést, és nem a használata miatt hiányzik a csapadék. Azokban a régiókban, ahol a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák 90 százaléka aláírta a beadványt, leállítjuk a jégkármérséklő rendszert, azonban jégkár esetén az érintett gazdák nem kaphatnak állami kártérítést” – nyomatékosította Florin Barbu mezőgazdasági miniszter, aki rendeletben függesztette fel a Prahova megyei jégeső-elhárító rendszer működését.

– áll a Romániai Szőlőtermesztők Klubja közleményében.

Szatmár megyében június elején közepes méretű jég esett többek között Piskolton, Domahidán és Csengerbagoson is, de a határ magyarországi oldalán Csengert sem kímélte a rossz időjárás. Noha a meteorológusok először sárga, majd narancssárga jelzéssel figyelmeztették a lakosságot a közelgő zivatarra, a kertekben és mezőkön esély sem volt megvédeni a termést, így több gazda károkról számolt be, tájékoztat a Szatmar.ro hírportál. A lap megkérdezte a Szatmár Megyei Tanács illetékeseit – akik tavaly negyven helyszínen jégkármérséklő talajgenerátort telepítettek a megyében –, hogy miért nem működött a rendszer. A megyei önkormányzat szerint a projekt megvalósítása után, 2023 végén az egész hálózatot átadták a mezőgazdasági minisztérium alá tartozó országos jégeső-elhárító rendszert kezelő hatóságának. Ez az intézmény felelős a jégeső-elhárító földi generátorhálózat működtetéséért, a Szatmár Megyei Tanácsnak nincs ilyen hatásköre.

A jégkármérséklő rendszert működtető cégek abban érdekeltek, hogy mindenkit megnyugtassanak, mert szolgáltatásukkal hatalmas pénzt kaszálnak az államkasszából, és igazából semmiféle felelősségük nincs. Visszautasítjuk azokat a vádakat, amelyek a minisztériumból érik a gazdákat, hogy összeesküvés-elméletek áldozatai vagyunk” – fogalmazott portálunknak a neve elhallgatását kérő agrárvállalkozó. Kérdésünkre, hogy mennyire tartja jogosnak a gyümölcstermesztők aggályait a miniszter döntésével kapcsolatban, az agrármérnök szerint a legbiztosabb védekezési mód ma már a jégháló, ami komolyabb befektetést igényel, de alkalmazását nem lehet a kertészetekben megkerülni. A Maros megyei gazda szerint azért lobbiznak, hogy a részletes tanulmány elkészültéig az egész országban állítsák le a jégeső-elhárító rendszert.

A NAK szakemberei szerint jelenleg nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. ,,A jégesők előfordulásának valószínűsége soha nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le” – áll a NAK tájékoztatójában.

Az Agrárkamara szerint az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek nincs befolyása a csapadékra, inkább annak mennyiségét kellene növelnie. A hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket, hiszen a talajgenerátorok működésének – a kialakuló mesterséges jégmagoknak – köszönhetően kissé még növelhető is a csapadék mennyisége. Összességében alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső és nő az aszály.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei szerint a jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza; a rendkívüli csapadékhiány nemcsak térségünkben, hanem Európa számos más országában is problémát okoz – ott is, ahol nem működik jégkármérséklés.