Sírok helyett padok

Az elhanyagolt sírkert zöldövezetté alakítását még 2005-ben kezdeményezte az RMDSZ váradszõllõsi körzete. A Körös-parti városban nem ez az elsõ ilyen jellegû munkálat, az évtizedeken keresztül elhanyagolt, egykori olaszi temetõbõl pár éve „varázsoltak” gondozott zöldövezetet.

Nem bolygatnák a halottakat

Még 2005 novemberében merült fel az ötlet, hogy zöldövezetet alakítsanak ki a használaton kívül helyezett váradszõllõsi temetõ önkormányzati tulajdonban lévõ részén. A parkosítást az elhagyatott sírkert hasznosítása mellett az indokolta, hogy az ötvenes években Nagyváradhoz csatolt Szõllõs község és az egykori Csillagváros helyén felhúzott Nufãrul tömbháznegyedben egyetlen zöldövezet sincs. A sírkertet az 1970-es évek elején zárták be, tájékoztatta lapunkat Molnár Mihály, a Piac- és Közterület-fenntartó Vállalat mûszaki igazgatója. Mint mondta, azóta nem nyitottak új sírokat, és 1988 óta a meglévõ sírhelyekbe sem temetnek, így letelt a huszonöt év, amely után más rendeltetést kaphat az egykori sírkert.

„Voltak, akik nem örültek az ötletnek kegyeleti okokra hivatkozva. Ám a jelenlegi állapot is tarthatatlan. Sokan szemétlerakónak használják az egykori temetõt, csövesek húzzák meg magukat benne. A legtöbben rég elszállították hozzátartozóik földi maradványait a Rulikowszky-temetõbe, csupán két-három vaskereszt jelöl még egykori sírokat” – vázolta a jelenlegi helyzetet Fodré Gabriella, a parkosítást kezdeményezõ szõllõsi RMDSZ-körzet elnöke. Hangsúlyozta: a park kialakítása során nem bolygatják meg a holtak nyugalmát, hiszen régen négy méter mély sírokat ástak, az átalakítás során pedig legtöbb egy méter mélyre kell leásni ahhoz, hogy a vízvezetékeket elhelyezzék.

A kezdeményezõk amúgy 2006-ban létrehozták a Szõllõsért Egyesületet, mivel egyértelmûvé vált számukra, hogy a terv megvalósításához civil szervezetre is szükség van. Az egyesület által szerzett pályázati pénzbõl áprilisban megtisztították a temetõt, majd lakossági fórumot tartottak, amelyen a 8400 négyzetméteres park tervrajzát is bemutatták. Ebben egy emlékhely is szerepel, amely õrzi majd az elhunytak emlékét, és amelynél a hozzátartozók leróhatják kegyeletüket. Emellett egy ártézi kutat és egy kisebb játszóteret is kialakítanak. A terület többi részét füvesítenék, illetve fákkal, cserjékkel ültetnék be, a sétányok között pedig virágágyásokat alakítanának ki.

A parkosítási munkálatokkal egyidejûleg a római katolikus egyház tulajdonában lévõ 7300 négyzetméteres parcellát is körbekerítenék, tájékoztatta a Krónikát Pálos István szõllõsi plébános. Mint mondta, terveik vannak a területtel, ezen a kántor számára építenének szolgálati lakást, illetve egy óvoda építésének ötlete is felmerült, amelybe a környékbeli gyermekek járhatnának. A temetõben nyugvó katolikus papok, tanítók maradványait és sírköveit a plébános a templomkertben helyeztette el. Amennyiben a munkálatok során további földi maradványok kerülnek elõ, azokat közös sírban helyezik majd el az emlékmû közelében. Ennek megépítésére amúgy néhány héten belül gyûjtést szerveznek.

Gáncsoskodó önkormányzat

A szõllõsi RDMSZ-körzet 2005 novemberében a parkosítás érdekében aláírásgyûjtést szervezett, két hónap alatt több mint 1500 személy támogatta kézjegyével a kezdeményezést. Bár a parkosításra vonatkozó kérvényüket és a támogató aláírásokat tartalmazó íveket 2006 áprilisában benyújtották a polgármesteri hivatalhoz, a helyi tanács csupán októberben, a részletes városrendezési terv elfogadásakor hagyta jóvá a park kialakítását. A területet tavaly felmérték, és újra felosztották a római katolikus egyház és az önkormányzat között, hogy megkönnyítsék a parkosítást. A megvalósítási tanulmányt csupán idén, januári ülésén fogadta el a döntéshozó testület, és a 2008-as költségvetésbõl egymillió lejt különített el a park kialakítására. Ez az összeg azonban nem elegendõ a munkálatokra, a szükséges további 700 ezer lejt a Környezetvédelmi Alaptól szeretnék megszerezni pályázat révén.

Biró Rozália alpolgármester az áprilisi lakossági fórumon arról számolt be, hogy bár a pályázatot és az ehhez szükséges dokumentációt annak rendje és módja szerint elküldték a szaktárcához, nem kapták meg a támogatást. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az önkormányzat nem tud újabb összeget elkülöníteni a beruházásra, így õsszel újabb pályázatot kell benyújtaniuk.

Mint kiderült, a polgármesteri hivatal illetékesein múlt, hogy a szõllõsiek nem részesültek a támogatásban. „Tudomásomra jutott, hogy március 3-án érkezett a környezetvédelmi minisztériumtól egy fax, amelyben március

10-i határidõvel kiegészítéseket kértek az általunk elküldött dokumentációhoz. Ez valahogyan elkallódott a polgármesteri hivatalban. Ha tudunk a kérésrõl, és elküldjük a kért iratokat, akkor már alá is írhattuk volna a támogatási szerzõdést” – tájékoztatta a Krónikát Kis Gábor városi tanácsos, a Szõllõsért Egyesület egyik alapító tagja. Az önkormányzati képviselõ szerint a polgármesteri hivatal illetékesei a felelõsek azért is, hogy a helyi költségvetésbõl elkülönített egymillió lejt sem költhették el. „Többször érdeklõdtem a mûszaki igazgatóságon, hogy miért nem írják ki a versenytárgyalást a munkálatok megkezdésére. Tegnap (kedden – szerk. megj.) azt válaszolták, hogy megkapták ugyan a fõépítészi hivataltól az elõzetes engedélyt, de az építkezési engedély kibocsátásához kiegészítéseket kértek” – magyarázta. Kis Gábor szerint a parkosítás támogatásának kérdése leghamarabb augusztusban vagy szeptemberben kerülhet a majdani tanács elé, és akár a versenytárgyalás kiírása is elhúzódhat addig.

Krónika

Olaszi temetõ: a követendõ példa

Nagyváradon néhány éve már sor került hasonló munkálatokra, amikor az olaszi temetõt alakította át zöldövezetté az önkormányzat. A Rogériusz lakónegyed közepén álló temetõ felszámolását már egy évtizede elkezdték, de a parkosítási munkálatokra jóval késõbb, 2004-ben került sor. Az egykori temetõ többi részét ugyanakkor felosztották a római katolikus, református és görög katolikus egyház között. Az egykori, bozót benõtte, kidõlt sírkövekkel, szeméttel és ürülékkel ellepett sírkertre csupán egy kisebb, a görög és római katolikus egyház tulajdonában lévõ területrész emlékeztet. A görög katolikusok területük nagy részére templomot és kolostort építettek, a római katolikus egyház telkén pedig egy mûvégtaggyártó cég mûködik, illetve ide költöztetnék a Caritas Catolica székhelyét. Az egyházi intézmények sora a reformátusok által épített rogériuszi templommal egészül ki, itt helyezték el a kihantolt holttesteket, maradványokat, illetve a sírköveket is, a falon pedig emléktábla õrzi az elhantoltak nevét.

P. M.