
Nem bukkantak a Szoboszlayék földi maradványait rejtő sírhely nyomára az aradi temetőben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nem járt sikerrel a hatvan évvel ezelőtt kivégzett Szoboszlay Aladár és társai földi maradványait rejtő sírhely feltárását célzó ásatás az aradi Alsótemetőben. A kutatás újabb megbízható információk hiányában nem folytatható.
2018. május 09., 15:592018. május 09., 15:59
2018. május 09., 16:052018. május 09., 16:05
„Roppant sajnálom, hogy nem bukkantunk nyomára az 1958-ban elítéltek nyughelyének, mindez erkölcsi elégtétellel szolgált volna számukra és hozzátartozóik számára egyaránt” – jelentette ki szerdán, a kétnapos kutatómunka után a Krónikának Gheorghe Petrov, a kommunizmus bűneit vizsgáló és a román emigráció emlékét ápoló intézet (IICCMER) szakértője.
A kolozsvári régész felidézte, hogy magyarországi szakemberek bevonásával földradarral (talajszkennerrel) találtak három olyan területet az aradi sírkertben, ahol a Szoboszlay-per áldozatai nyugodhatnak. Ezek közül kettőt a keddi, a harmadikat pedig a szerdai ásatáson sikerült felbontani, de egyik helyszínen sem kerültek elő a kommunista rezsim által kivégzett férfiak maradványai. Az egyik helyen kiderült, hogy egy vegyi anyagot tartalmazó műanyag flakon „tévesztette meg” a földradart.

Emberölés, valamint emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával bűnvádi eljárást indított a temesvári katonai ügyészség Szoboszlay Aladár és társai hatvan évvel ezelőtti kivégzése kapcsán. A nyomozó hatóság szerint még életben van néhány felelős.
A szakértőtől megtudtuk, a továbbiakban a katonai ügyészség feladata feltárni a hatvan évvel ezelőtt végrehajtott kivégzés, valamint az áldozatok elhantolásának körülményeit. Mint ismert, a temesvári katonai ügyészség emberölés, valamint emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával indított bűnvádi eljárást kedden Szoboszlay Aladár és társai hatvan évvel ezelőtti kivégzése kapcsán, mégpedig az IICCMER feljelentése alapján. „Nekünk nem állnak rendelkezésünkre az egykori felelősök azonosítását szolgáló dokumentumok, mindössze azt tudjuk, hogy ki volt a temesvári börtön egykori parancsnoka vagy hogy ki irányította a kivégzőosztagot. Viszont az ügyben eljáró katonai ügyész hatásköréből kifolyólag beszerezheti ezeket az adatokat” – állapította meg lapunknak Petrov. Hozzátette: különösen azért sajnálja a mostani kudarcot, mert az intézet fennállása óta a Szoboszlay-ügy az első, amelynek során többségében magyar elítéltek földi maradványai után kutatnak.
Szoboszlay Aladár lelkészt és 56 vádlott-társát államellenes összeesküvés vádjával ítélték el 1958-ban. A pécskai római katolikus pap Confederatio című művében egy Arad központú román-magyar konföderáció létrehozásáról írt. Több társával azt tervezték, hogy az 1956-os magyar forradalommal párhuzamosan Romániában is forradalmat robbantanak ki. A Szekuritáte azonban hamar felgöngyölítette az ügyet és letartóztatta a szervezkedőket. A Szoboszlay-perben a lelkészt és kilenc társát golyó általi halálra, a többieket pedig súlyos börtönbüntetésre ítélték. Szabó Emilnének, Szoboszlay lánytestvérének a kezdeményezésére a kolozsvári táblabíróság 2010-ben újratárgyalta a Szoboszlay-pert, és jogerősen felmentette az elítélteket, megsemmisítve az 52 évvel korábban kihirdetett verdiktet.
Miközben semmilyen nyilvántartás nincs arról, hol temethették el Szoboszlayékat, a mostani kutatómunka annak nyomán indult, hogy Vekov Károly történésznek, nyugalmazott egyetemi tanárnak öt évvel ezelőtt valaki elmondta: a hatvanas években a városi milícia volt tisztje elárulta neki, miszerint a Szoboszlay-per elítéltjeit az aradi Alsótemetőben hantolták el, sőt a belügyis a hozzávetőleges helyszínt is megmutatta. Itt zajlott most két napig a feltárás.

Szoboszlay Aladár nemcsak a katolikus egyház kiemelkedő személyisége, hanem a romániai magyar társadalom második világháború utáni első kiemelkedő kisebbségi politikusa volt – jelentette ki a Krónikának Vekov Károly történész az egykori antikommunista és társai hamvainak felkutatása apropóján.
Hat éve az utolsó hívek is itt hagyták a földi létet a Hunyad megyei Nagypestényben, azóta nincs, aki gondját viselje a hátszegi település műemlék templomának. Július folyamán az Arad megyei Feketegyarmat református Férfiköre „fogta meg a munka végét”.
Augusztus elsejétől Aradon lesz a legolcsóbb az országban a tömegközlekedés: a villamosokra és autóbuszokra érvényes napijegy 1 lejbe kerül majd.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
szóljon hozzá!