Nem bukkantak a Szoboszlayék földi maradványait rejtő sírhely nyomára az aradi temetőben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nem járt sikerrel a hatvan évvel ezelőtt kivégzett Szoboszlay Aladár és társai földi maradványait rejtő sírhely feltárását célzó ásatás az aradi Alsótemetőben. A kutatás újabb megbízható információk hiányában nem folytatható.
2018. május 09., 15:592018. május 09., 15:59
2018. május 09., 16:052018. május 09., 16:05
„Roppant sajnálom, hogy nem bukkantunk nyomára az 1958-ban elítéltek nyughelyének, mindez erkölcsi elégtétellel szolgált volna számukra és hozzátartozóik számára egyaránt” – jelentette ki szerdán, a kétnapos kutatómunka után a Krónikának Gheorghe Petrov, a kommunizmus bűneit vizsgáló és a román emigráció emlékét ápoló intézet (IICCMER) szakértője.
A kolozsvári régész felidézte, hogy magyarországi szakemberek bevonásával földradarral (talajszkennerrel) találtak három olyan területet az aradi sírkertben, ahol a Szoboszlay-per áldozatai nyugodhatnak. Ezek közül kettőt a keddi, a harmadikat pedig a szerdai ásatáson sikerült felbontani, de egyik helyszínen sem kerültek elő a kommunista rezsim által kivégzett férfiak maradványai. Az egyik helyen kiderült, hogy egy vegyi anyagot tartalmazó műanyag flakon „tévesztette meg” a földradart.
Emberölés, valamint emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával bűnvádi eljárást indított a temesvári katonai ügyészség Szoboszlay Aladár és társai hatvan évvel ezelőtti kivégzése kapcsán. A nyomozó hatóság szerint még életben van néhány felelős.
A szakértőtől megtudtuk, a továbbiakban a katonai ügyészség feladata feltárni a hatvan évvel ezelőtt végrehajtott kivégzés, valamint az áldozatok elhantolásának körülményeit. Mint ismert, a temesvári katonai ügyészség emberölés, valamint emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával indított bűnvádi eljárást kedden Szoboszlay Aladár és társai hatvan évvel ezelőtti kivégzése kapcsán, mégpedig az IICCMER feljelentése alapján. „Nekünk nem állnak rendelkezésünkre az egykori felelősök azonosítását szolgáló dokumentumok, mindössze azt tudjuk, hogy ki volt a temesvári börtön egykori parancsnoka vagy hogy ki irányította a kivégzőosztagot. Viszont az ügyben eljáró katonai ügyész hatásköréből kifolyólag beszerezheti ezeket az adatokat” – állapította meg lapunknak Petrov. Hozzátette: különösen azért sajnálja a mostani kudarcot, mert az intézet fennállása óta a Szoboszlay-ügy az első, amelynek során többségében magyar elítéltek földi maradványai után kutatnak.
Szoboszlay Aladár lelkészt és 56 vádlott-társát államellenes összeesküvés vádjával ítélték el 1958-ban. A pécskai római katolikus pap Confederatio című művében egy Arad központú román-magyar konföderáció létrehozásáról írt. Több társával azt tervezték, hogy az 1956-os magyar forradalommal párhuzamosan Romániában is forradalmat robbantanak ki. A Szekuritáte azonban hamar felgöngyölítette az ügyet és letartóztatta a szervezkedőket. A Szoboszlay-perben a lelkészt és kilenc társát golyó általi halálra, a többieket pedig súlyos börtönbüntetésre ítélték. Szabó Emilnének, Szoboszlay lánytestvérének a kezdeményezésére a kolozsvári táblabíróság 2010-ben újratárgyalta a Szoboszlay-pert, és jogerősen felmentette az elítélteket, megsemmisítve az 52 évvel korábban kihirdetett verdiktet.
Miközben semmilyen nyilvántartás nincs arról, hol temethették el Szoboszlayékat, a mostani kutatómunka annak nyomán indult, hogy Vekov Károly történésznek, nyugalmazott egyetemi tanárnak öt évvel ezelőtt valaki elmondta: a hatvanas években a városi milícia volt tisztje elárulta neki, miszerint a Szoboszlay-per elítéltjeit az aradi Alsótemetőben hantolták el, sőt a belügyis a hozzávetőleges helyszínt is megmutatta. Itt zajlott most két napig a feltárás.
Szoboszlay Aladár nemcsak a katolikus egyház kiemelkedő személyisége, hanem a romániai magyar társadalom második világháború utáni első kiemelkedő kisebbségi politikusa volt – jelentette ki a Krónikának Vekov Károly történész az egykori antikommunista és társai hamvainak felkutatása apropóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai műemlékvédelmi rendszer az engedélyeztetésre összpontosít, miközben a műemlékek tényleges védelme háttérbe szorul – véli Csók Zsolt régész, a volt kulturális miniszter tiszteletbeli tanácsosa.
Kórházba kellett szállítani egy hároméves kisgyermeket, akire vasárnap rádőlt egy síremlék a temesvári Sági úti temetőben.
A hegyimentők kimentettek három eltévedt ukrán állampolgárt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak át az ukrán–román határon.
Novembertől új, lila színű nyugdíjszelvényeket kapnak azok a Beszterce-Naszód, Kovászna, Hargita és Ialomița megyei nyugdíjasok, akik bankszámlára vagy bankkártyára kapják a juttatást.
Kivihetik az utasokat a brassói repülőtérre, de az érkezőket már nem vehetik fel az Uber és a Bolt brassói partnerei, mert a légikikötő Vidombák területén található.
A halloweenes borzongás segíthet a félelmek leküzdésében, de meg is terhelheti a gyereket. Sulyok Kármen pszichológussal az ijesztgetés határairól, a halálról való őszinte beszélgetésről és a családi emlékezésbe való bevonásról beszélgettünk.
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál.
Erdély turisztikai népszerűsítésének „autonómiáját” javasolják Nagyszebenben, felróva, hogy Románia nemzetközi promóciós erőfeszítései nem következetesek és nem koherensek.
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
Örményországi utunk harmadik napján, Goriszban egy hegyi-karabahi újságíróval hozott össze a véletlen, aki a legnehezebb időszakban a BBC-t és az Al Jazeerát is tájékoztatta arról, mi történik a szülőföldjén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!