
Uniós támogatással készül megvalósíthatósági tanulmány a Csengersima és Pete között lévő magyar–román határátkelőhely infrastruktúrájának hasznosítási lehetőségeiről – jelentették be hétfőn Nyíregyházán. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség és a Szatmár Megyei Tanács által elnyert 50 ezer eurós pályázat keretében felmérik a határszakaszon részben hasznosított ingatlanokat – mondta Oláh István, az ügynökség igazgatója.
1970. január 01., 02:001970. január 01., 02:00
2013. szeptember 30., 17:372013. szeptember 30., 17:37
A projekt legfőbb célja, hogy Románia schengeni övezethez történő csatlakozása után megoldott legyen a jelenleg üresen álló vagy funkciójukat vesztett épületek üzleti célú hasznosítása. Ezek zömében egykori vám- és hatósági épületek voltak – ismertette.
A program másik fontos célja olyan befektetők keresése, akik lehetőséget látnak az épületek hasznosítására. A pályázati összegből piackutatást indítanak, elkészül egy megvalósíthatósági tanulmány, valamint befektetői találkozókat és konferenciákat rendeznek a két ország vállalkozói számára. A tanulmányban megvizsgálják például annak lehetőségét is, hogyan lehetne közúton összekapcsolni a határ közelében fekvő Csenger és a Szatmárnémeti ipari parkjait. Oláh István hozzátette, a program eredményeit és tapasztalatait felhasználják majd a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat területfejlesztési stratégiájában is.
Egy másik program keretében augusztusban kezdte meg működését a közeli Csengersimánál, a 49-es főút mentén létesített magyar-román kereskedelmi központ. Az 540 millió forintos beruházás során Csengersimánál egy 1400 négyzetméteres kis- és nagybani piaccsarnok épült, és létrehoztak egy 1200 négyzetméteres, 62 vagonos hűtőházat is, az árusításra szánt termékek elhelyezésére. A projekt részét képezte még a Szatmárnémetinél létesített, 670 négyzetméteres, több irodából álló, illetve konferencia-tolmácsrendszerrel ellátott képzési, üzleti és tanácsadó centrum is.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Augusztus elsejétől Aradon lesz a legolcsóbb az országban a tömegközlekedés: a villamosokra és autóbuszokra érvényes napijegy 1 lejbe kerül majd.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
szóljon hozzá!