
Sabin Gherman szerint a Tisza Párt erdélyi táborának szervezői rácáfoltak arra, amit az alakulat Magyarországon hirdet
Fotó: Haáz Vince / Székelyhon
Keményen beolvasott a Tisza Pártnak Sabin Gherman kolozsvári újságíró annak kapcsán, hogy az ellenzéki alakulat Maros megyében rendezett táborába nem engedték be számos sajtóorgánum munkatársát. A Közösségi Párbeszéd Táborban maga is résztvevő Sabin Gherman a véleményszabadság megkérdőjelezéseként tekint az incidensre, sőt megkérdőjelezi az ellenzéki alakulat becsületességét is.
2025. augusztus 03., 17:452025. augusztus 03., 17:45
2025. augusztus 03., 18:342025. augusztus 03., 18:34
A Tisza Párttal szimpatizáló, annak erdélyi terjeszkedése érdekében alapított Erdélyi Kossuth Tisza Sziget először rendezte meg Nagyadorjánban Közösségi Párbeszéd Táborát. A szervezők az általuk rendszeresen bírált, „Fidesz- és RMDSZ-rendezvényként” emlegetett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor mintájára képzelték el a háromnapos összejövetelt, ugyanakkor azt hirdették, hogy az ő táboruk „több mint Tusványos”. Mint arról beszámoltunk, az erdélyi és magyarországi közéletben nagy port kavart, hogy a Kátai István háromszéki származású színész szervezte táborból pénteken
Szombaton aztán kiderült, hogy a feketelistán szereplő sajtóorgánumok listája bővebb: nem engedték be a nagyadorjáni tábor területére a Székelyhon és a Maszol portál, valamint a román közszolgálati televízió (TVR) újságíróit sem. A Székelyhon munkatársainak utólag azzal a feltétellel adtak volna bejárást a szervezők, ha a fényképezőgépüket és a laptopjukat nem viszik magukkal, ugyanakkor a Maszol stábjától először azt firtatták, hogy a portál milyen irányultságú.
A sajtóhoz való meghökkentő viszonyulás a Közösségi Párbeszéd Tábor román részvevői körében is értetlenséget váltott ki, már csak azért is, mivel a rendezvény szervezői többek között azt hirdették, hogy Nagyadorjánban a közös gondolkodásra, az egymás iránti tiszteletre, megértésre fektetik a hangsúlyt, továbbá „egyetérthetünk abban, hogy egyes kérdésekben nem értünk egyet”.
A közösségi oldalára vasárnap feltöltött videós bejelentkezésében a kolozsvári újságíró emlékeztet, hogy a magyarországi ellenzék gyakran vádolja azzal az Orbán-kormányt, miszerint „szájkosarat tett a sajtóra”. Szerinte amennyiben a Tisza – amely betűszóként a Tisztelet és Szabadság rövidítése – valóban becsületes alakulat, akkor nem bírálhatja emiatt a budapesti kormányzatot, ha közben ugyanezt műveli Erdélyben. A kilencvenes évek végén hatalmas visszhangot kapott, Elegem van Romániából! című kiáltvány szerzője kifejti: az újságírónak az a szerepe, hogy ne hallgasson, függetlenül attól, hogy ez valakinek tetszik vagy sem.
Úgy véli, a párbeszéd mindenekelőtt szabadságot jelent, mégpedig az érvek és ellenérvek felsorakoztatásához való szabadságot. „Abban a pillanatban, amikor azt firtatod, hogy egy újságírónak milyen irányultsága van, és elutasítod a jelenlétét a rendezvényén, bennem erős kételyek merülnek fel. Ha Magyar Péter csapata becsületes, felmerül a kérdés, miért utasított ki bizonyos erdélyi magyar újságírókat, és firtatta az irányultságukat. Ha nem becsületes – márpedig a nagyadorjáni tábor kapuján kívül tartott újságírók esete erre utal –, akkor ugyanez a stáb egyszerűen kétségbe vonja mindazt, amit a Tisza Párt Magyarországon hangoztat. Hol a tisztelet aziránt, aki elmegy, hogy megismerje a te elképzeléseidet, és hol itt a szabadság?” – tette fel a kérdést Gherman a Hogyan költöztette Magyar Péter Budapestet Erdélybe című videójában.
„Az is nagy ellentmondás, hogy miközben több újságírót nem engedtek be a táborba, odabent panelbeszélgetés zajlott a sajtószabadságról, a média szerepéről, a véleményszabadságról. Ilyet nem szabad, keserű szájízt hagyott bennem (…) Az incidens után erős kételyek merülnek fel bennem annak kapcsán, hogy a Tisza Párt Európa- és NATO-párti, jobbközép alakulat, ahogyan meghatározza magát” – jelentette ki Sabin Gherman, sajnálatosnak tartva, hogy az amúgy érdekes és hasznos témákat felsorakoztató tábort beárnyékolta a szervezőknek a sajtóhoz való viszonyulása. Az újságíró egyébként kételyeinek adott hangot annak kapcsán, hogy Magyar Péterből Magyarország miniszterelnöke válhat, egyúttal „szomorúnak” nevezte, hogy a nagyadorjáni táborban elhangzott „tizenöt oldalnyi” beszédét a Tisza Párt vezetője felolvasta, „mint Fidel Castro”.
Magyar Péter egyébként a Transtelexnek a nagyadorjáni táborban adott interjúban elismerte, maga kérte, hogy bizonyos sajtókiadványok munkatársait ne engedjék be. Az ellenzéki politikus elmondta, ha rajta múlik, beengedte volna a Maszol és a Székelyhon újságíróit, de nem ő döntött úgy, hogy „bárkit is kizárjanak”. „Egy dolgot kértem: hogy a magyarországi propagandistákat ne engedjék be, mert tönkretennék a rendezvényt. Nem az a gond, hogy nem tudnék beszélni velük – tudnék –, csak ilyenkor mindenkit zaklatnának” – jelentette ki Magyar Péter, hozzátéve, sajnálja, ha másokat is kizártak, erről nem tudott, legközelebb szívesen látja őket. „Ha a Maszol.ro vagy a Székelyhon szeretne interjút, állok rendelkezésükre. Aztán majd meglátjuk, van-e különbség az erdélyi média és a magyarországi propaganda között” – válaszolta a Transtelexnek a Tisza elnöke.
A Tisza Pártnak, illetve elnökének különben nem ez volt az egyetlen incidense a sajtóval a hétvégén. Császár Attila, a magyar közszolgálati televízió 1-es csatornájának (M1) riportere megpróbált kérdéseket feltenni Magyar Péternek Parajdon, amikor a pártelnök felkereste a bányakatasztrófa helyszínét. A Tisza vezetője szóváltásba keveredett az újságíróval, akit a párt biztonsági emberei egyszerűen elvezettek a helyszínről, és mindebben a román csendőrség munkatársai is közreműködtek. Ugyanakkor összetűzésbe keveredett Császárral Lukács Csaba, a magyarországi Magyar Hang hetilap és portál – egyébként parajdi származású – lapigazgatója is, aki a helyszínen készült felvételek tanúsága szerint indulatosan eltolta magától a mikrofont, arra hivatkozva, hogy magánemberként van jelen, majd a kezével letakarta az M1 operatőrének a kameráját.

Marosvásárhelyen kezdte meg erdélyi látogatását Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki pénteken többek között felkereste a Teleki Tékát és megkoszorúzta a Bolyaiak és Sütő András sírját.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
szóljon hozzá!