Sabin Gherman szerint a Tisza Párt erdélyi táborának szervezői rácáfoltak arra, amit az alakulat Magyarországon hirdet
Fotó: Haáz Vince / Székelyhon
Keményen beolvasott a Tisza Pártnak Sabin Gherman kolozsvári újságíró annak kapcsán, hogy az ellenzéki alakulat Maros megyében rendezett táborába nem engedték be számos sajtóorgánum munkatársát. A Közösségi Párbeszéd Táborban maga is résztvevő Sabin Gherman a véleményszabadság megkérdőjelezéseként tekint az incidensre, sőt megkérdőjelezi az ellenzéki alakulat becsületességét is.
2025. augusztus 03., 17:452025. augusztus 03., 17:45
2025. augusztus 03., 18:342025. augusztus 03., 18:34
A Tisza Párttal szimpatizáló, annak erdélyi terjeszkedése érdekében alapított Erdélyi Kossuth Tisza Sziget először rendezte meg Nagyadorjánban Közösségi Párbeszéd Táborát. A szervezők az általuk rendszeresen bírált, „Fidesz- és RMDSZ-rendezvényként” emlegetett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor mintájára képzelték el a háromnapos összejövetelt, ugyanakkor azt hirdették, hogy az ő táboruk „több mint Tusványos”. Mint arról beszámoltunk, az erdélyi és magyarországi közéletben nagy port kavart, hogy a Kátai István háromszéki származású színész szervezte táborból pénteken
Szombaton aztán kiderült, hogy a feketelistán szereplő sajtóorgánumok listája bővebb: nem engedték be a nagyadorjáni tábor területére a Székelyhon és a Maszol portál, valamint a román közszolgálati televízió (TVR) újságíróit sem. A Székelyhon munkatársainak utólag azzal a feltétellel adtak volna bejárást a szervezők, ha a fényképezőgépüket és a laptopjukat nem viszik magukkal, ugyanakkor a Maszol stábjától először azt firtatták, hogy a portál milyen irányultságú.
A sajtóhoz való meghökkentő viszonyulás a Közösségi Párbeszéd Tábor román részvevői körében is értetlenséget váltott ki, már csak azért is, mivel a rendezvény szervezői többek között azt hirdették, hogy Nagyadorjánban a közös gondolkodásra, az egymás iránti tiszteletre, megértésre fektetik a hangsúlyt, továbbá „egyetérthetünk abban, hogy egyes kérdésekben nem értünk egyet”.
A közösségi oldalára vasárnap feltöltött videós bejelentkezésében a kolozsvári újságíró emlékeztet, hogy a magyarországi ellenzék gyakran vádolja azzal az Orbán-kormányt, miszerint „szájkosarat tett a sajtóra”. Szerinte amennyiben a Tisza – amely betűszóként a Tisztelet és Szabadság rövidítése – valóban becsületes alakulat, akkor nem bírálhatja emiatt a budapesti kormányzatot, ha közben ugyanezt műveli Erdélyben. A kilencvenes évek végén hatalmas visszhangot kapott, Elegem van Romániából! című kiáltvány szerzője kifejti: az újságírónak az a szerepe, hogy ne hallgasson, függetlenül attól, hogy ez valakinek tetszik vagy sem.
Úgy véli, a párbeszéd mindenekelőtt szabadságot jelent, mégpedig az érvek és ellenérvek felsorakoztatásához való szabadságot. „Abban a pillanatban, amikor azt firtatod, hogy egy újságírónak milyen irányultsága van, és elutasítod a jelenlétét a rendezvényén, bennem erős kételyek merülnek fel. Ha Magyar Péter csapata becsületes, felmerül a kérdés, miért utasított ki bizonyos erdélyi magyar újságírókat, és firtatta az irányultságukat. Ha nem becsületes – márpedig a nagyadorjáni tábor kapuján kívül tartott újságírók esete erre utal –, akkor ugyanez a stáb egyszerűen kétségbe vonja mindazt, amit a Tisza Párt Magyarországon hangoztat. Hol a tisztelet aziránt, aki elmegy, hogy megismerje a te elképzeléseidet, és hol itt a szabadság?” – tette fel a kérdést Gherman a Hogyan költöztette Magyar Péter Budapestet Erdélybe című videójában.
„Az is nagy ellentmondás, hogy miközben több újságírót nem engedtek be a táborba, odabent panelbeszélgetés zajlott a sajtószabadságról, a média szerepéről, a véleményszabadságról. Ilyet nem szabad, keserű szájízt hagyott bennem (…) Az incidens után erős kételyek merülnek fel bennem annak kapcsán, hogy a Tisza Párt Európa- és NATO-párti, jobbközép alakulat, ahogyan meghatározza magát” – jelentette ki Sabin Gherman, sajnálatosnak tartva, hogy az amúgy érdekes és hasznos témákat felsorakoztató tábort beárnyékolta a szervezőknek a sajtóhoz való viszonyulása. Az újságíró egyébként kételyeinek adott hangot annak kapcsán, hogy Magyar Péterből Magyarország miniszterelnöke válhat, egyúttal „szomorúnak” nevezte, hogy a nagyadorjáni táborban elhangzott „tizenöt oldalnyi” beszédét a Tisza Párt vezetője felolvasta, „mint Fidel Castro”.
Magyar Péter egyébként a Transtelexnek a nagyadorjáni táborban adott interjúban elismerte, maga kérte, hogy bizonyos sajtókiadványok munkatársait ne engedjék be. Az ellenzéki politikus elmondta, ha rajta múlik, beengedte volna a Maszol és a Székelyhon újságíróit, de nem ő döntött úgy, hogy „bárkit is kizárjanak”. „Egy dolgot kértem: hogy a magyarországi propagandistákat ne engedjék be, mert tönkretennék a rendezvényt. Nem az a gond, hogy nem tudnék beszélni velük – tudnék –, csak ilyenkor mindenkit zaklatnának” – jelentette ki Magyar Péter, hozzátéve, sajnálja, ha másokat is kizártak, erről nem tudott, legközelebb szívesen látja őket. „Ha a Maszol.ro vagy a Székelyhon szeretne interjút, állok rendelkezésükre. Aztán majd meglátjuk, van-e különbség az erdélyi média és a magyarországi propaganda között” – válaszolta a Transtelexnek a Tisza elnöke.
A Tisza Pártnak, illetve elnökének különben nem ez volt az egyetlen incidense a sajtóval a hétvégén. Császár Attila, a magyar közszolgálati televízió 1-es csatornájának (M1) riportere megpróbált kérdéseket feltenni Magyar Péternek Parajdon, amikor a pártelnök felkereste a bányakatasztrófa helyszínét. A Tisza vezetője szóváltásba keveredett az újságíróval, akit a párt biztonsági emberei egyszerűen elvezettek a helyszínről, és mindebben a román csendőrség munkatársai is közreműködtek. Ugyanakkor összetűzésbe keveredett Császárral Lukács Csaba, a magyarországi Magyar Hang hetilap és portál – egyébként parajdi származású – lapigazgatója is, aki a helyszínen készült felvételek tanúsága szerint indulatosan eltolta magától a mikrofont, arra hivatkozva, hogy magánemberként van jelen, majd a kezével letakarta az M1 operatőrének a kameráját.
Marosvásárhelyen kezdte meg erdélyi látogatását Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki pénteken többek között felkereste a Teleki Tékát és megkoszorúzta a Bolyaiak és Sütő András sírját.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
szóljon hozzá!