
Sabin Gherman szerint a Tisza Párt erdélyi táborának szervezői rácáfoltak arra, amit az alakulat Magyarországon hirdet
Fotó: Haáz Vince / Székelyhon
Keményen beolvasott a Tisza Pártnak Sabin Gherman kolozsvári újságíró annak kapcsán, hogy az ellenzéki alakulat Maros megyében rendezett táborába nem engedték be számos sajtóorgánum munkatársát. A Közösségi Párbeszéd Táborban maga is résztvevő Sabin Gherman a véleményszabadság megkérdőjelezéseként tekint az incidensre, sőt megkérdőjelezi az ellenzéki alakulat becsületességét is.
2025. augusztus 03., 17:452025. augusztus 03., 17:45
2025. augusztus 03., 18:342025. augusztus 03., 18:34
A Tisza Párttal szimpatizáló, annak erdélyi terjeszkedése érdekében alapított Erdélyi Kossuth Tisza Sziget először rendezte meg Nagyadorjánban Közösségi Párbeszéd Táborát. A szervezők az általuk rendszeresen bírált, „Fidesz- és RMDSZ-rendezvényként” emlegetett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor mintájára képzelték el a háromnapos összejövetelt, ugyanakkor azt hirdették, hogy az ő táboruk „több mint Tusványos”. Mint arról beszámoltunk, az erdélyi és magyarországi közéletben nagy port kavart, hogy a Kátai István háromszéki származású színész szervezte táborból pénteken
Szombaton aztán kiderült, hogy a feketelistán szereplő sajtóorgánumok listája bővebb: nem engedték be a nagyadorjáni tábor területére a Székelyhon és a Maszol portál, valamint a román közszolgálati televízió (TVR) újságíróit sem. A Székelyhon munkatársainak utólag azzal a feltétellel adtak volna bejárást a szervezők, ha a fényképezőgépüket és a laptopjukat nem viszik magukkal, ugyanakkor a Maszol stábjától először azt firtatták, hogy a portál milyen irányultságú.
A sajtóhoz való meghökkentő viszonyulás a Közösségi Párbeszéd Tábor román részvevői körében is értetlenséget váltott ki, már csak azért is, mivel a rendezvény szervezői többek között azt hirdették, hogy Nagyadorjánban a közös gondolkodásra, az egymás iránti tiszteletre, megértésre fektetik a hangsúlyt, továbbá „egyetérthetünk abban, hogy egyes kérdésekben nem értünk egyet”.
A közösségi oldalára vasárnap feltöltött videós bejelentkezésében a kolozsvári újságíró emlékeztet, hogy a magyarországi ellenzék gyakran vádolja azzal az Orbán-kormányt, miszerint „szájkosarat tett a sajtóra”. Szerinte amennyiben a Tisza – amely betűszóként a Tisztelet és Szabadság rövidítése – valóban becsületes alakulat, akkor nem bírálhatja emiatt a budapesti kormányzatot, ha közben ugyanezt műveli Erdélyben. A kilencvenes évek végén hatalmas visszhangot kapott, Elegem van Romániából! című kiáltvány szerzője kifejti: az újságírónak az a szerepe, hogy ne hallgasson, függetlenül attól, hogy ez valakinek tetszik vagy sem.
Úgy véli, a párbeszéd mindenekelőtt szabadságot jelent, mégpedig az érvek és ellenérvek felsorakoztatásához való szabadságot. „Abban a pillanatban, amikor azt firtatod, hogy egy újságírónak milyen irányultsága van, és elutasítod a jelenlétét a rendezvényén, bennem erős kételyek merülnek fel. Ha Magyar Péter csapata becsületes, felmerül a kérdés, miért utasított ki bizonyos erdélyi magyar újságírókat, és firtatta az irányultságukat. Ha nem becsületes – márpedig a nagyadorjáni tábor kapuján kívül tartott újságírók esete erre utal –, akkor ugyanez a stáb egyszerűen kétségbe vonja mindazt, amit a Tisza Párt Magyarországon hangoztat. Hol a tisztelet aziránt, aki elmegy, hogy megismerje a te elképzeléseidet, és hol itt a szabadság?” – tette fel a kérdést Gherman a Hogyan költöztette Magyar Péter Budapestet Erdélybe című videójában.
„Az is nagy ellentmondás, hogy miközben több újságírót nem engedtek be a táborba, odabent panelbeszélgetés zajlott a sajtószabadságról, a média szerepéről, a véleményszabadságról. Ilyet nem szabad, keserű szájízt hagyott bennem (…) Az incidens után erős kételyek merülnek fel bennem annak kapcsán, hogy a Tisza Párt Európa- és NATO-párti, jobbközép alakulat, ahogyan meghatározza magát” – jelentette ki Sabin Gherman, sajnálatosnak tartva, hogy az amúgy érdekes és hasznos témákat felsorakoztató tábort beárnyékolta a szervezőknek a sajtóhoz való viszonyulása. Az újságíró egyébként kételyeinek adott hangot annak kapcsán, hogy Magyar Péterből Magyarország miniszterelnöke válhat, egyúttal „szomorúnak” nevezte, hogy a nagyadorjáni táborban elhangzott „tizenöt oldalnyi” beszédét a Tisza Párt vezetője felolvasta, „mint Fidel Castro”.
Magyar Péter egyébként a Transtelexnek a nagyadorjáni táborban adott interjúban elismerte, maga kérte, hogy bizonyos sajtókiadványok munkatársait ne engedjék be. Az ellenzéki politikus elmondta, ha rajta múlik, beengedte volna a Maszol és a Székelyhon újságíróit, de nem ő döntött úgy, hogy „bárkit is kizárjanak”. „Egy dolgot kértem: hogy a magyarországi propagandistákat ne engedjék be, mert tönkretennék a rendezvényt. Nem az a gond, hogy nem tudnék beszélni velük – tudnék –, csak ilyenkor mindenkit zaklatnának” – jelentette ki Magyar Péter, hozzátéve, sajnálja, ha másokat is kizártak, erről nem tudott, legközelebb szívesen látja őket. „Ha a Maszol.ro vagy a Székelyhon szeretne interjút, állok rendelkezésükre. Aztán majd meglátjuk, van-e különbség az erdélyi média és a magyarországi propaganda között” – válaszolta a Transtelexnek a Tisza elnöke.
A Tisza Pártnak, illetve elnökének különben nem ez volt az egyetlen incidense a sajtóval a hétvégén. Császár Attila, a magyar közszolgálati televízió 1-es csatornájának (M1) riportere megpróbált kérdéseket feltenni Magyar Péternek Parajdon, amikor a pártelnök felkereste a bányakatasztrófa helyszínét. A Tisza vezetője szóváltásba keveredett az újságíróval, akit a párt biztonsági emberei egyszerűen elvezettek a helyszínről, és mindebben a román csendőrség munkatársai is közreműködtek. Ugyanakkor összetűzésbe keveredett Császárral Lukács Csaba, a magyarországi Magyar Hang hetilap és portál – egyébként parajdi származású – lapigazgatója is, aki a helyszínen készült felvételek tanúsága szerint indulatosan eltolta magától a mikrofont, arra hivatkozva, hogy magánemberként van jelen, majd a kezével letakarta az M1 operatőrének a kameráját.

Marosvásárhelyen kezdte meg erdélyi látogatását Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki pénteken többek között felkereste a Teleki Tékát és megkoszorúzta a Bolyaiak és Sütő András sírját.
A Nagy Egyesülés a románok számára egy nemzeti ideál megvalósulása volt, a magyarok számára pedig nagy veszteséget jelentett – állapította meg a parlament keddi ünnepi ülésén tartott beszédében Turos Lóránd.
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
szóljon hozzá!