
Florin Spătaru gazdasági minisztert nemigen hatja meg az erdélyi gazdáknak, vállalkozóknak Magyarországról nyújtott támogatás
Fotó: Rostás Szabolcs
Nem tulajdonít jelentőséget a magyar állam Erdélyben végrehajtott, és folytatni kívánt gazdaságfejlesztési programjának a román kormány gazdasági minisztere, legalábbis ez olvasható ki a tárcavezető Krónikának adott nyilatkozatából.
2023. március 23., 17:482023. március 23., 17:48
2023. március 24., 00:292023. március 24., 00:29
Lapunk Florin Spătaru csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján tette fel a kérdést a szociáldemokrata (PSD) tárcavezetőnek, gazdasági miniszterként mi a véleménye a magyar állam által Erdélyben 2019-ben beindított gazdaságfejlesztési programjáról, amelynek keretében több százmillió euró értékben nyújtottak finanszírozást gazdáknak, vállalkozóknak. Elsősorban abból az apropóból, hogy a budapesti kormány – mint arról beszámoltunk – a partiumi megyékre is ki kívánja terjeszteni a Székelyföldön végrehajtott finanszírozási projektet. Florin Spătaru azonban kérdésünkre úgy válaszolt: nem kívánja kommentálni a magyar kormány intézkedéseit,
A gazdasági miniszter kifejtette, tárcája azt akarja elérni, hogy minél hatékonyabb támogatást nyújtson a belföldi termelés számára, bizonyos termelői kapacitások fejlesztésére, és mindezt a fejlesztési-kutatási központokkal közösen kívánja végrehajtani. A kérdéstől teljesen eltérő válasz nyomán megkérdeztük azt is, szerinte szükség van-e román–magyar kormányzati megállapodásra ahhoz, hogy a budapesti hatóságok folytassák ezt a programot a Partiumban.
Florin Spătaru elmondta, nem tudja, köttetett-e korábban hasonló egyezség, majd amikor közbevetettük, hogy nem történt ilyen, továbbra is arról beszélt, hogy szerinte a román kormánynak kell támogatnia az ipar fejlődését, merthogy Romániának megvan ehhez a potenciálja. „Éppen ezért hangsúlyozom, számunkra az a prioritás, hogy a kritikus ágazatok, mint például a vegyipar, a vas- és acélipar, továbbá az építőipar termelése fejlődjön, kielégítse a belső fogyasztási igényt, és még exportra is termeljen a régióban” – jelentette ki a román gazdasági miniszter.
Florin Spătaru ugyanakkor fontosnak tartotta hozzátenni, hogy az elektromotorok alkatrészének tervezésével, előállításával, komplex műanyag-, és fröccsöntött alkatrészek gyártásával foglalkozó Eckerle cégcsoport épp most döntött arról, hogy Kolozs megyébe költözteti termelési kapacitását Magyarországról, ami szerinte annak a bizonyítéka, hogy „Románia versenyképes”.

Jó ütemben halad a székelyföldi gazdaságfejlesztési program mintegy száz nagyberuházásának a megvalósítása. A kisösszegű székelyföldi gazdapályázatok után a Pro Economica Alapítvány arra vár, hogy a partiumi gazdapályázatokat is meghirdethesse.
Mint arról beszámoltunk, Kozma Mónika, a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programját felügyelő, marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány vezetője februárban a Krónikának úgy nyilatkozott, reális esély van arra, hogy a korábban beharangozott partiumi vidékfejlesztési támogatás pályázatait meghirdessék a magyar–román határ mentén fekvő megyék gazdái számára. A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokra szánt forrás a 2023-as magyar állami költségvetésben is szerepel, ugyanakkor a program elindításához továbbra is szükség van román–magyar megállapodásra.
Lapunk cikke kapcsán a bukaresti külügyminisztérium a G4Media román portál megkeresésére közölte: Románia „semmilyen szinten” nem adta beleegyezését abba, hogy Magyarország beruházási programokat hajtson végre Erdélyben, ahogy az az elmúlt években történt. „Egy ilyen megállapodás hiányában nem létezik a román félnek a beleegyezése ahhoz, hogy a magyar fél hasonló programokat folytasson Romániában” – idézte a G4Media a román külügyminisztérium sajtóosztályának válaszát. Lázár János építési és közlekedési miniszter ugyanakkor március 3-án tett kolozsvári látogatása során, egyetemi hallgatókkal folytatott beszélgetése során személyes véleményének hangot adva úgy vélekedett, a gazdaságfejlesztési program folytatásához szükség van a két állam kormányának megállapodására.

Románia „semmilyen szinten” nem adta beleegyezését abba, hogy Magyarország beruházási programokat hajtson végre Erdélyben, ahogy az az elmúlt években történt – válaszolta a bukaresti külügyminisztérium egy román portál megkeresésére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
szóljon hozzá!