
A bukaresti külügy szerint „semmilyen szinten” nem kötöttek kétoldalú megállapodást Románia és Magyarország között a programokról
Fotó: Román külügyminisztérium
Románia „semmilyen szinten” nem adta beleegyezését abba, hogy Magyarország beruházási programokat hajtson végre Erdélyben, ahogy az az elmúlt években történt – válaszolta a bukaresti külügyminisztérium egy román portál megkeresésére.
2023. február 25., 16:492023. február 25., 16:49
2023. február 25., 17:062023. február 25., 17:06
A G4Media.ro a Krónika kilenc nappal ezelőtt közölt cikkében foglaltakra reagáltatta a román szaktárcát. Lapunk nemrég arról számolt be, van reális esély arra, hogy a korábban beharangozott partiumi vidékfejlesztési támogatás pályázatait meghirdessék a magyar–román határ mentén fekvő megyék gazdái számára. A román internetes újsággal a bukaresti külügyminisztérium közölte,
„Egy ilyen megállapodás hiányában nem létezik a román félnek a beleegyezése ahhoz, hogy a magyar fél hasonló programokat folytasson Romániában” – idézte a G4Media a román külügyminisztérium sajtóosztályának válaszát.
Kozma Mónika, a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programját felügyelő, marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány vezetője nemrég megerősítette a Krónikának, miszerint reális esély van arra, hogy a korábban beharangozott partiumi vidékfejlesztési támogatás pályázatait meghirdessék a magyar–román határ mentén fekvő megyék gazdái számára. Kozma Mónika lapunknak elmondta, a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokra szánt forrás a 2023-as magyar állami költségvetésben is szerepel, ugyanakkor a program elindításához továbbra is szükség van román–magyar megállapodásra.

Jó ütemben halad a székelyföldi gazdaságfejlesztési program mintegy száz nagyberuházásának a megvalósítása. A kisösszegű székelyföldi gazdapályázatok után a Pro Economica Alapítvány arra vár, hogy a partiumi gazdapályázatokat is meghirdethesse.
„Az ügyben zajlanak az egyeztetések” – nyilatkozta a Krónikának a Pro Economica Alapítvány vezetője. Az erdélyi gazdaságfejlesztési program folytatásáról szóló tárgyalások a korábbi bukaresti kormánnyal kezdődtek el, amely különböző feltételeket szabott a magyarországi gazdasági beruházások erdélyi pályázataihoz. Azóta az ukrajnai háború és az energiaválság jelent újabb gondot. Bár kérdésessé vált a magyarországi gazdasági támogatás további finanszírozása, a gazdasági gondok ellenére a magyar kormány ezt a programot is bevette az idei állami költségvetésbe.
Akkor Klaus Iohannis államfő román állami hozzájárulást szorgalmazott a gazdaságfejlesztési programok folytatásához. Iohannis a Novák Katalinnal folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón alapvető fontosságúnak nevezte a román állam hozzájárulását az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor szerinte nem lehetnek „etnikai alapon diszkriminatívak”, és meg kell felelniük a román, az európai és a nemzetközi jognak.
A román fél akadékoskodása, a Bukarest által támasztott elvárás különben azért is érthetetlen, mivel a magyar gazdaságfejlesztési program eddig sem volt etnikai szempontból diszkriminatív, a finanszírozásra bárki jelentkezhet, nem kizáró ok a nemzetiség. Évekkel ezelőtt éppen a G4Media írta meg, hogy Vasile Gliga, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezetének elnöke, korábbi parlamenti képviselő is támogatást kapott a magyar kormány által meghirdetett maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program keretében.
A Krónika ugyanakkor 2020-ban riportot közölt számos olyan Maros megyei román gazdáról, aki húsmarhák tenyésztésére, mezőgazdasági gépek beszerzésére nyert jelentős támogatást a Pro Economica Alapítványtól. Valamennyien bevallották lapunknak: eleinte kételkedtek abban, hogy egy idegen államtól jutnak pénzhez, utólag viszont méltányolják, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül ők is részesülhettek a jelentős támogatásban.

Az elején nem is sejtették, hogy gazdaságfejlesztési programja révén a magyar állam az ő mezőgazdasági vállalkozásukat is támogatná, kételkedve tekintettek a pályázati rendszerre. Ám ma már a román gazdák örömmel újságolják, hogy kellemesen csalódtak Magyarország kormányában.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.
Az államreformmal, illetve a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések is felmerültek a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő kedd esti egyeztetésén.
Nicușor Dan államfő ismét a korábbi kormánykoalíció pártjaiból álló kormányt szeretne egy technokrata miniszterelnök irányításával, ha az Eugen Tomac alakította kormány nem kap bizalmat a parlamentben – közölte több bukaresti sajtóorgánum.
Egy szakértői kormány „a parlamenti demokrácia háttérbe szorítását jelenti, ami nem helyes” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Cáfolta Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök azt az értesülést, miszerint kormányalakítási megbízásának visszaadására készülne.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
Nem mindegyik önkormányzat alkalmazza azt a jogszabályt, amely – a többlépcsős procedúrát egyszerűsítve – lehetővé teszi a településekre bejáró veszélyes medvék azonnali kilövését – jelentette ki kedden Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Călin Georgescu kedden felszólította a parlament „hazaszerető tagjait”, hogy kezdeményezzék Nicușor Dan államfő hivatalából való felfüggesztését, aki szerinte „önkényesen és kihívóan” bízta meg Eugen Tomacot kormányalakítással.
Japánsztrájkba kezdtek kedden az egészségügyi alkalmazottakat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség tagjai – elégedetlenségük oka a készülő bértörvény.
Az RMDSZ nem ígérheti, hogy bizalmat szavaz az Eugen Tomac által tető alá hozott kormánynak a parlamentben – jelentette ki kedden Kelemen Hunor szövetségi elnök.
szóljon hozzá!