A régészek számítottak arra, hogy az autópálya régészeti leletekbe „fut bele” Zutor térségében (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Jelentős régészeti emlékeket fedeztek fel az észak-erdélyi autópálya építése során az elmúlt években Szilágy megyében. Zutor település környékén többek között egy fontos civil közfürdőkomplexumot, padlófűtéses rendszerrel ellátott thermát, valamint egy császárkori úthálózati csomópontot, „autópályát” is feltártak. Szakemberek többek között magyar mintára tennék láthatóvá és látogathatóvá a térség régészeti kincseit.
2026. február 26., 07:572026. február 26., 07:57
Az autópálya nyomvonalán tett felfedezéseket a héten ismertette Daniel Culic régész, a Szilágy Megyei Kulturális Igazgatóság munkatársa a prefektusi hivatal tanácskozó kollégiumának ülésén – közölte az Agerpres hírügynökségre hivatkozva a G4media hírportál.
A szakember felidézte: a 2021–2022-ben végzett előzetes feltárások az A3-as észak-erdélyi autópálya Nádasszentmihály (Kolozs megye) és Magyarzsombor (Szilágy megye) közti, 3B1-es számú alszakaszán zajlottak, a Zutor környékén feltárt régészeti lelőhelyen. A munkálatok „egy stratégiai pontra” irányultak, ahol a földrajzi adottságok az ókorban és napjainkban egyaránt meghatározták a hely sorsát.
Daniel Culic hangsúlyozta, hogy a jelenleg épülő zutori közúti csomópont csaknem 2000 év elteltével egy jelentős római kori útkereszteződésre települ rá. „A történészek azon érve, hogy a földrajz mindig döntő tényező, itt is érvényes. Ugyanúgy, mint 2000 évvel ezelőtt, amikor szintén fontos közlekedési csomópont volt.
az egyik Porolissumból (a Zilahhoz közeli Mojgrád környéke) Napoca (Kolozsvár) felé vezetett, a másik pedig Zutor és Sebesvár között teremtett összeköttetést” – magyarázta a régész.
A több hektárra kiterjedő kutatások során a kőből épített úthálózat mellett egy kiterjedt civil települést (vicus), több tucat kutat és számos kézművesműhelyt is azonosítottak.
Bár a térségben már ismert volt katonai fürdők létezése, az újonnan feltárt emlékek a polgári lakossághoz kapcsolódnak.
„Ennek a megelőző régészeti kutatási projektnek az egyik kivételes felfedezése a zutori közfürdőkomplexum feltárása volt. Zutorban már tudtak római fürdőkről, amelyeket a 2000-es évek körül tártak fel, de azok katonai fürdők voltak, a római katonai táborhoz tartoztak. Ezúttal a polgári közfürdőket találták meg, hogy így mondjam.
– ismertette Culic. A komplexum hidegfürdőkhöz, melegfürdőkhöz és gőzfürdőkhöz szolgáló részeket foglalt magában. A rómaiak a hypocaustumként ismert módszert alkalmazták, egy leleményes padlófűtési rendszert: a központi fűtés kemencével felhevített levegőt áramoltatott a padló alatt és a falak üregei között, felmelegítve a helyiségek légterét. „Bármely polgár mérsékelt összegért elmehetett a közfürdőbe” – tette hozzá a régész.
Egy másik különleges felfedezés az Almás folyó partján egykoron működő kerámiaműhelyeket érinti. A régészek olyan kemencéket találtak, amelyekben félkész, égetés közben félbehagyott edények maradtak hátra.
A leletegyüttes összetettsége miatt a kulturális Minisztérium sürgősségi eljárásban kérte a császárkori utak és a therma műemléki besorolását. A romokat a helyszínen lefedéssel konzerválták, miután az útépítők engedély kaptak a sztrádaépítésre. A Szilágy Megyei Kulturális Igazgatóság képviselője a prefektúra kollégiumának tanácskozásán turisztikai hasznosítási javaslatot is megfogalmazott a térségre: egy múzeumi pont létrehozását közvetlenül a leendő autópálya-csomópont térségében, hasonló magyarországi vagy svájci projektek mintájára.
Amikor Daniel Culic magyarországi példáról beszélt, minden bizonnyal
A koncepció lényege az volt, hogy az M3-as autópálya környezetében, könnyen megközelíthetően mutassa be a térség múltját és az útépítésekhez kapcsolódó régészeti örökséget. A parkban többek között rekonstrukciók (pl. őskori/neolitikus ház, történeti építmények), valamint a környék régészeti és néprajzi anyagához kapcsolódó bemutatók kaptak helyet.
Az autópálya-építések során feltárt leletek bemutatása is a projekt fontos eleme volt, hiszen a sztrádaépítés közben végzett régészeti feltárások során nagy mennyiségű lelet került elő, és ezek bemutatására merült fel egy önálló bemutatóhely létrehozása, az ötlet a franciaországi Dijonban látottak alapján jött
A 2007-ben megnyitott létesítményt azonban néhány év elteltével bezárták, miután nem akadt a fenntartási költségeket álló hatóság vagy intézmény. Az M3 Archeopark 2018 óta eladó egy korábbi hír szerint. Az öthektáros létesítményben csak állapotmegőrző munkálatok folynak: karbantartják a nádtetőt, működőképesen tartják a gépészeti rendszereket, rendszeresen kaszálják a növényzetet. Élet viszont nincs a házak körül – írta tavaly a Haon.hu.
Visszatérve a zutori leletekre: a Krónika már 2021-ben beszámolt arról, hogy kitűnő állapotban megmaradt, római kori kövezett utat találtak ott az észak-erdélyi autópálya nyomvonalát feltáró régészek. Az út a római katonák eljutását szolgálhatta a katonai táborba, castrumba, melyet Dacia 106-ban történt meghódítása után építettek a rómaiak, hogy megvédjék a birodalom határait. Ezen közlekedtek a katonák, de a kereskedők, illetve a limest védők ellátását biztosító szállítmányok is ezen érkeztek.
A nem mindennapi lelet nem volt meglepő a szakma számára, számítani lehetett a felbukkanására, épp ezért a Limes Országos Bizottság még 2019 nyarán az észak-erdélyi autópálya nyomvonalának módosítását kérte, azzal érvelve, hogy az áthaladna a Zutor területén korábban felfedezett castrum lelőhelyén. Azt is kezdeményezték, hogy a zutori régészeti lelőhelyet vegyék fel az UNESCO világörökségi listájára, azonban nem lett semmi belőle.
Kitűnő állapotban megmaradt, római kori kövezett utat találtak az észak-erdélyi autópálya nyomvonalát feltáró régészek. A Zutor településen feltárt nem mindennapi leletet jelentősége ellenére nem lehet a helyszínen konzerválni: legyalulják a munkagépek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!