A régészek számítottak arra, hogy az autópálya régészeti leletekbe „fut bele” Zutor térségében (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Jelentős régészeti emlékeket fedeztek fel az észak-erdélyi autópálya építése során az elmúlt években Szilágy megyében. Zutor település környékén többek között egy fontos civil közfürdőkomplexumot, padlófűtéses rendszerrel ellátott thermát, valamint egy császárkori úthálózati csomópontot, „autópályát” is feltártak. Szakemberek többek között magyar mintára tennék láthatóvá és látogathatóvá a térség régészeti kincseit.
2026. február 26., 07:572026. február 26., 07:57
Az autópálya nyomvonalán tett felfedezéseket a héten ismertette Daniel Culic régész, a Szilágy Megyei Kulturális Igazgatóság munkatársa a prefektusi hivatal tanácskozó kollégiumának ülésén – közölte az Agerpres hírügynökségre hivatkozva a G4media hírportál.
A szakember felidézte: a 2021–2022-ben végzett előzetes feltárások az A3-as észak-erdélyi autópálya Nádasszentmihály (Kolozs megye) és Magyarzsombor (Szilágy megye) közti, 3B1-es számú alszakaszán zajlottak, a Zutor környékén feltárt régészeti lelőhelyen. A munkálatok „egy stratégiai pontra” irányultak, ahol a földrajzi adottságok az ókorban és napjainkban egyaránt meghatározták a hely sorsát.
Daniel Culic hangsúlyozta, hogy a jelenleg épülő zutori közúti csomópont csaknem 2000 év elteltével egy jelentős római kori útkereszteződésre települ rá. „A történészek azon érve, hogy a földrajz mindig döntő tényező, itt is érvényes. Ugyanúgy, mint 2000 évvel ezelőtt, amikor szintén fontos közlekedési csomópont volt.
az egyik Porolissumból (a Zilahhoz közeli Mojgrád környéke) Napoca (Kolozsvár) felé vezetett, a másik pedig Zutor és Sebesvár között teremtett összeköttetést” – magyarázta a régész.
A több hektárra kiterjedő kutatások során a kőből épített úthálózat mellett egy kiterjedt civil települést (vicus), több tucat kutat és számos kézművesműhelyt is azonosítottak.
Bár a térségben már ismert volt katonai fürdők létezése, az újonnan feltárt emlékek a polgári lakossághoz kapcsolódnak.
„Ennek a megelőző régészeti kutatási projektnek az egyik kivételes felfedezése a zutori közfürdőkomplexum feltárása volt. Zutorban már tudtak római fürdőkről, amelyeket a 2000-es évek körül tártak fel, de azok katonai fürdők voltak, a római katonai táborhoz tartoztak. Ezúttal a polgári közfürdőket találták meg, hogy így mondjam.
– ismertette Culic. A komplexum hidegfürdőkhöz, melegfürdőkhöz és gőzfürdőkhöz szolgáló részeket foglalt magában. A rómaiak a hypocaustumként ismert módszert alkalmazták, egy leleményes padlófűtési rendszert: a központi fűtés kemencével felhevített levegőt áramoltatott a padló alatt és a falak üregei között, felmelegítve a helyiségek légterét. „Bármely polgár mérsékelt összegért elmehetett a közfürdőbe” – tette hozzá a régész.
Egy másik különleges felfedezés az Almás folyó partján egykoron működő kerámiaműhelyeket érinti. A régészek olyan kemencéket találtak, amelyekben félkész, égetés közben félbehagyott edények maradtak hátra.
A leletegyüttes összetettsége miatt a kulturális Minisztérium sürgősségi eljárásban kérte a császárkori utak és a therma műemléki besorolását. A romokat a helyszínen lefedéssel konzerválták, miután az útépítők engedély kaptak a sztrádaépítésre. A Szilágy Megyei Kulturális Igazgatóság képviselője a prefektúra kollégiumának tanácskozásán turisztikai hasznosítási javaslatot is megfogalmazott a térségre: egy múzeumi pont létrehozását közvetlenül a leendő autópálya-csomópont térségében, hasonló magyarországi vagy svájci projektek mintájára.
Amikor Daniel Culic magyarországi példáról beszélt, minden bizonnyal
A koncepció lényege az volt, hogy az M3-as autópálya környezetében, könnyen megközelíthetően mutassa be a térség múltját és az útépítésekhez kapcsolódó régészeti örökséget. A parkban többek között rekonstrukciók (pl. őskori/neolitikus ház, történeti építmények), valamint a környék régészeti és néprajzi anyagához kapcsolódó bemutatók kaptak helyet.
Az autópálya-építések során feltárt leletek bemutatása is a projekt fontos eleme volt, hiszen a sztrádaépítés közben végzett régészeti feltárások során nagy mennyiségű lelet került elő, és ezek bemutatására merült fel egy önálló bemutatóhely létrehozása, az ötlet a franciaországi Dijonban látottak alapján jött
A 2007-ben megnyitott létesítményt azonban néhány év elteltével bezárták, miután nem akadt a fenntartási költségeket álló hatóság vagy intézmény. Az M3 Archeopark 2018 óta eladó egy korábbi hír szerint. Az öthektáros létesítményben csak állapotmegőrző munkálatok folynak: karbantartják a nádtetőt, működőképesen tartják a gépészeti rendszereket, rendszeresen kaszálják a növényzetet. Élet viszont nincs a házak körül – írta tavaly a Haon.hu.
Visszatérve a zutori leletekre: a Krónika már 2021-ben beszámolt arról, hogy kitűnő állapotban megmaradt, római kori kövezett utat találtak ott az észak-erdélyi autópálya nyomvonalát feltáró régészek. Az út a római katonák eljutását szolgálhatta a katonai táborba, castrumba, melyet Dacia 106-ban történt meghódítása után építettek a rómaiak, hogy megvédjék a birodalom határait. Ezen közlekedtek a katonák, de a kereskedők, illetve a limest védők ellátását biztosító szállítmányok is ezen érkeztek.
A nem mindennapi lelet nem volt meglepő a szakma számára, számítani lehetett a felbukkanására, épp ezért a Limes Országos Bizottság még 2019 nyarán az észak-erdélyi autópálya nyomvonalának módosítását kérte, azzal érvelve, hogy az áthaladna a Zutor területén korábban felfedezett castrum lelőhelyén. Azt is kezdeményezték, hogy a zutori régészeti lelőhelyet vegyék fel az UNESCO világörökségi listájára, azonban nem lett semmi belőle.
Kitűnő állapotban megmaradt, római kori kövezett utat találtak az észak-erdélyi autópálya nyomvonalát feltáró régészek. A Zutor településen feltárt nem mindennapi leletet jelentősége ellenére nem lehet a helyszínen konzerválni: legyalulják a munkagépek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!