
Gyerekek a múzeumban a kínai Agyaghadseregről szóló kiállításon
Fotó: Facebook/Complexul Muzeal Arad
A 2025-ös év kiemelkedő eredménnyel zárult az Arad Megyei Múzeumegyüttes számára: több mint 67 ezren látogatták a közgyűjtemény kiállításait és rendezvényeit. A legtöbben, majdnem 60 ezren a Kultúrpalotában látható állandó és időszaki tárlatokon, valamint az intézmény hagyományos rendezvényein fordultak meg, a legnépszerűbb kiállítások közé pedig az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a világhírű magyar festők műveiből álló Képtár tartozik.
2026. február 02., 20:552026. február 02., 20:55
2026. február 03., 09:322026. február 03., 09:32
Összesen 67 376-an látogatták az Arad Megyei Múzeumegyüttes kiállításait és rendezvényeit, a legtöbben, 59 408-an az intézmény székhelyén, az aradi Kultúrpalotában látható állandó és időszakos tárlatokat keresték fel. A közgyűjtemény vezetőségének évértékelő közleménye szerint a látogatók több mint felét iskolai és turistacsoportok adták, nemcsak Romániából, hanem Magyarországról, Szlovákiából, a Moldovai Köztársaságból, Szerbiából és Franciaországból is. Emellett hivatalos küldöttségek is felkeresték a múzeumot többek között Magyarországról, Olaszországból, Szerbiából, Indiából és Kínából.
„Az érdeklődés, az elismerés és a látogatóktól kapott visszajelzések fontos támogatást jelentenek számunkra. A magas látogatószám arra ösztönöz, hogy tovább fejlesszük a kulturális kínálatot és a helyi közösség számára releváns projekteket” – fogalmazott Bogdan Blaga, a múzeum igazgatóhelyettese.
A közgyűjtemény azért viseli a múzeumegyüttes nevet, mert az aradi központi intézmény kezelésébe tartoznak a lippai, világosi, ménesi, soborsini és temeshidegkúti múzeumok is.
A legnépszerűbb állandó tárlatok 2025-ben:
Több nagy érdeklődést kiváltó időszaki kiállítást is tartottak a Kultúrpalotában, ezek közül kiemelkedett:
A legnagyobb tömegeket a májusi rendezvények vonzották, mint például a Reenact Fest című történelmi játékok, a múzeumok világnapja vagy a múzeumok éjszakája elnevezésű rendezvények, a sportcsarnokban tartott vasútmodell-kiállításon pedig a romániai és magyarországi egyesületek mellett, németországi és olaszországi egyesületek is részt vettek.
Foglalkozásokat is szerveztek a gyerekeknek, mint például numizmatikai és művészeti programokat, etnográfiai műhelyt, vezetett túrákat a természettudományi osztályon, pénzügyi nevelési workshopokat tartottak, a húsvéti és a karácsonyi kiállítás pedig ugyancsak sokakat vonzott.
A legnépszerűbb kiállítások között szerepel az 1848–1849-es relikviagyűjtemény, amelynek a 17 ezret meghaladó emléktárgyai között olyan különlegességek is láthatók, mint az Aradon kivégzett honvédtábornokok személyes holmijai, vértanúságuk napján viselt ruhadarabjai. A budapesti Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum után az aradi Ereklyemúzeum a Kárpát-medence harmadik legnagyobb ’48-as gyűjteménye.
Kiss Ernő tábornok pisztolykészlete az Ereklyemúzeumban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Ereklyemúzeum a kiegyezés után, egy 1867-es, az Alföld című lapban megjelent felhívás nyomán, országos gyűjtés eredményeként jött létre Aradon, és 1893. március 15-én nyitották meg a színház emeleti csarnokaiban.
A kiállítás túlélte a trianoni békediktátumot, a román közigazgatás bevezetését, sőt az 1956-ot követő időszakot is, csak ezután kezdték fokozatosan ritkítani, mígnem 1974-ben, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor személyi kultuszának megerősödésekor száműzték a raktárak mélyére.
Több mint 40 évi elzártság után 2015. október 1-jén nyílt meg ismét állandó kiállításon a gyűjtemény egy része, ennek az eseménynek a jubileumán, tavalyi 10. évfordulóján rendhagyó tárlatvezetést is tartott a Kölcsey Egyesület az Ereklyemúzeumban.

Az aradi vértanúk személyes tárgyai is megtalálhatók a gyűjteményben, amelyben a jubileum alkalmából rendhagyó tárlatvezetést tartott a Kölcsey Egyesület.
A Kölcsey Egyesületnek, de az egész aradi magyarságnak elégtétel, hogy a relikviagyűjteményt a megyei múzeum elődjének tartják, a vezetőség és a megyei önkormányzat 2023-ban, a 130. évfordulón hivatalosan is elismerte a jogfolytonosságot.
Az elmúlt években az RMDSZ-nek és a Kölcsey Egyesületnek – amelyet a múzeum évek óta partnernek tekint a magyar vonatkozású kiállítások megszervezésében – sikerült elérnie az egykori szépművészeti részleg újranyitását is.
Feszty Árpád Krisztus temetése című monumentális alkotása a múzeum legnagyobb érdeklődésre számot tartó műtárgya
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ez az első világháború előtti Képtár, aminek az anyaga a Kultúrpalota 1913-as megnyitására került Aradra a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként, de a határok trianoni megrajzolása után a Romániához csatolt városban maradt. Világhírű magyar festőművészek ritka értékes művei láthatók 2022 májusa óta ismét az eredeti kiállítótermekben,
Ezenkívül Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Benczúr Gyula, Wágner Sándor, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Wolff Károly vagy Than Mór képeit csodálhatják meg a látogatók. A négy évvel ezelőtt újranyitást követően egy évig felújítás alatt volt a Képtár, de 2024 márciusában több teremben, kibővített gyűjteménnyel nyílt meg ismét a tárlat.

Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
szóljon hozzá!