Gyerekek a múzeumban a kínai Agyaghadseregről szóló kiállításon
Fotó: Facebook/Complexul Muzeal Arad
A 2025-ös év kiemelkedő eredménnyel zárult az Arad Megyei Múzeumegyüttes számára: több mint 67 ezren látogatták a közgyűjtemény kiállításait és rendezvényeit. A legtöbben, majdnem 60 ezren a Kultúrpalotában látható állandó és időszaki tárlatokon, valamint az intézmény hagyományos rendezvényein fordultak meg, a legnépszerűbb kiállítások közé pedig az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a világhírű magyar festők műveiből álló Képtár tartozik.
2026. február 02., 20:552026. február 02., 20:55
2026. február 03., 09:322026. február 03., 09:32
Összesen 67 376-an látogatták az Arad Megyei Múzeumegyüttes kiállításait és rendezvényeit, a legtöbben, 59 408-an az intézmény székhelyén, az aradi Kultúrpalotában látható állandó és időszakos tárlatokat keresték fel. A közgyűjtemény vezetőségének évértékelő közleménye szerint a látogatók több mint felét iskolai és turistacsoportok adták, nemcsak Romániából, hanem Magyarországról, Szlovákiából, a Moldovai Köztársaságból, Szerbiából és Franciaországból is. Emellett hivatalos küldöttségek is felkeresték a múzeumot többek között Magyarországról, Olaszországból, Szerbiából, Indiából és Kínából.
„Az érdeklődés, az elismerés és a látogatóktól kapott visszajelzések fontos támogatást jelentenek számunkra. A magas látogatószám arra ösztönöz, hogy tovább fejlesszük a kulturális kínálatot és a helyi közösség számára releváns projekteket” – fogalmazott Bogdan Blaga, a múzeum igazgatóhelyettese.
A közgyűjtemény azért viseli a múzeumegyüttes nevet, mert az aradi központi intézmény kezelésébe tartoznak a lippai, világosi, ménesi, soborsini és temeshidegkúti múzeumok is.
A legnépszerűbb állandó tárlatok 2025-ben:
Több nagy érdeklődést kiváltó időszaki kiállítást is tartottak a Kultúrpalotában, ezek közül kiemelkedett:
A legnagyobb tömegeket a májusi rendezvények vonzották, mint például a Reenact Fest című történelmi játékok, a múzeumok világnapja vagy a múzeumok éjszakája elnevezésű rendezvények, a sportcsarnokban tartott vasútmodell-kiállításon pedig a romániai és magyarországi egyesületek mellett, németországi és olaszországi egyesületek is részt vettek.
Foglalkozásokat is szerveztek a gyerekeknek, mint például numizmatikai és művészeti programokat, etnográfiai műhelyt, vezetett túrákat a természettudományi osztályon, pénzügyi nevelési workshopokat tartottak, a húsvéti és a karácsonyi kiállítás pedig ugyancsak sokakat vonzott.
A legnépszerűbb kiállítások között szerepel az 1848–1849-es relikviagyűjtemény, amelynek a 17 ezret meghaladó emléktárgyai között olyan különlegességek is láthatók, mint az Aradon kivégzett honvédtábornokok személyes holmijai, vértanúságuk napján viselt ruhadarabjai. A budapesti Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum után az aradi Ereklyemúzeum a Kárpát-medence harmadik legnagyobb ’48-as gyűjteménye.
Kiss Ernő tábornok pisztolykészlete az Ereklyemúzeumban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Ereklyemúzeum a kiegyezés után, egy 1867-es, az Alföld című lapban megjelent felhívás nyomán, országos gyűjtés eredményeként jött létre Aradon, és 1893. március 15-én nyitották meg a színház emeleti csarnokaiban.
A kiállítás túlélte a trianoni békediktátumot, a román közigazgatás bevezetését, sőt az 1956-ot követő időszakot is, csak ezután kezdték fokozatosan ritkítani, mígnem 1974-ben, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor személyi kultuszának megerősödésekor száműzték a raktárak mélyére.
Több mint 40 évi elzártság után 2015. október 1-jén nyílt meg ismét állandó kiállításon a gyűjtemény egy része, ennek az eseménynek a jubileumán, tavalyi 10. évfordulóján rendhagyó tárlatvezetést is tartott a Kölcsey Egyesület az Ereklyemúzeumban.
Az aradi vértanúk személyes tárgyai is megtalálhatók a gyűjteményben, amelyben a jubileum alkalmából rendhagyó tárlatvezetést tartott a Kölcsey Egyesület.
A Kölcsey Egyesületnek, de az egész aradi magyarságnak elégtétel, hogy a relikviagyűjteményt a megyei múzeum elődjének tartják, a vezetőség és a megyei önkormányzat 2023-ban, a 130. évfordulón hivatalosan is elismerte a jogfolytonosságot.
Az elmúlt években az RMDSZ-nek és a Kölcsey Egyesületnek – amelyet a múzeum évek óta partnernek tekint a magyar vonatkozású kiállítások megszervezésében – sikerült elérnie az egykori szépművészeti részleg újranyitását is.
Feszty Árpád Krisztus temetése című monumentális alkotása a múzeum legnagyobb érdeklődésre számot tartó műtárgya
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Ez az első világháború előtti Képtár, aminek az anyaga a Kultúrpalota 1913-as megnyitására került Aradra a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként, de a határok trianoni megrajzolása után a Romániához csatolt városban maradt. Világhírű magyar festőművészek ritka értékes művei láthatók 2022 májusa óta ismét az eredeti kiállítótermekben,
Ezenkívül Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Benczúr Gyula, Wágner Sándor, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Wolff Károly vagy Than Mór képeit csodálhatják meg a látogatók. A négy évvel ezelőtt újranyitást követően egy évig felújítás alatt volt a Képtár, de 2024 márciusában több teremben, kibővített gyűjteménnyel nyílt meg ismét a tárlat.
Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van valami különös varázsa annak, amikor egy kisgyerek először vesz a kezébe tojásírót. Videós riportunkban mi is jelen voltunk a Hagyományok Háza tojásírást oktató több foglalkozásán Kolozsváron.
Marosvásárhely lakosságának egyharmada buszokkal közlekedik – számolt be a Marosvásárhelyi Rádió.
Elhunyt Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közösségi oldalán.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
Egy rendőr megsérült csütörtökön, amikor egy verekedéshez riasztották a Maros megyei Felsőrépa községben; az incidens során a rendőr kénytelen volt használni a fegyverét, és az agresszort lábon lőtte.
Az úgynevezett székely AI-stratégia kidolgozásában, megvalósításában is segédkezik prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Egy modern villamos motorvonat mindössze 81 perc alatt tette meg az Ópiski és Segesvár közötti 169 kilométeres vasúti távot – három megállással együtt.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!