Fotó: Sándor Csilla
Elfogadta a képviselőház a tankönyvtörvény-tervezetet, amely gyakorlatilag központosítja a kiadást, a minisztérium ugyanakkor már le is zárta az ez alapján meghirdetett pályázatát.
2018. március 28., 22:412018. március 28., 22:41
Elfogadta szerdán a képviselőház a Liviu Pop volt oktatási miniszter mandátuma alatt a kormány által kezdeményezett tankönyvtörvény-tervezetet, az ügyben ugyanakkor a szenátus a döntéshozó kamara. A Hotnews.ro hírportál emlékeztet: eleinte arról volt szó, hogy a leegyszerűsítés jegyében a tervezet tantárgyanként egyetlen kiadványt fog előírni, időközben azonban ez háromra bővült, miután Sorin Cîmpeanu, aki 2014–2015-ben vezette a tanügyi tárcát, módosító javaslatokat nyújtott be.
A tervezet első cikkelye szerint a jogszabály a közoktatásban használatos „alaptankönyv” (manual şcolar de bază) ügyéről rendelkezik, ez a kifejezés azonban sem a 2011-es tanügyi törvényben, sem más oktatási jogszabályban nem szerepel. A tervezet a papíralapú, az interaktív digitális és a PDF-formátumú tankönyvekre is kitér.
A szaktárca eddig könyvkiadók, illetve a digitális kiadványokat forgalmazó cégek számára hirdetett licitet, szerzők egyénileg nem jelentkezhettek. A tervezet arra is kitér, hogy a nyertes, majd engedélyezett tankönyvek elérhetőek lesznek a www.manuale.edu.ro honlapon. Amint arról beszámoltunk, még mielőtt a plénum szavazhatott volna róla, az oktatási minisztérium nemcsak nekilátott, de le is zárta tankönyvpályázatát, amelyre tájékoztatásuk szerint közel 150 kiadvány érkezett be. A szaktárca az 1–6. osztályos tankönyvekre hirdetett licitet, holott az első osztályosok számára például alig négy éve állítottak össze új kiadványokat az új tanterv alapján.
Fotó: Gecse Noémi
ezért is hirdették meg a szerzők számára a pályázatot, amelyen elmondása szerint azok is részt vehettek, akik kiadványa négy évvel ezelőtt nyertes volt, így elképzelhető, hogy a kisdiákok továbbra is ugyanabból a segédeszközből fognak tanulni, mint eddig. A tárcavezető azonban nem adott választ a kiadással járó költségvetésre vonatkozó kérdésekre. „Mindez egyrészt attól függ, hogy a minisztérium mekkora mennyiségben rendel a Didaktikai és Pedagógiai Kiadótól. A költségekhez hozzáadódnak a szerkesztési, javítási, grafikai, nyomtatási és szállítási összegek, illetve a digitális másolat kiadásai” – magyarázta Popa, aki szerint akkor fognak többet tudni, amikor kihirdetik a pályázat nyerteseit.
A válaszokat egyébként írásban küldte el a minisztérium sajtóirodája. Popa azt állítja, hogy a négy évvel ezelőtt a kiadókkal megkötött szerződések lejártak, a szaktárca pedig már nem köteles arra, hogy a legalacsonyabb árú kiadványt vásárolja meg a továbbiakban is. A miniszter azt is elmondta: tantárgyanként legfeljebb három tankönyvet kiáltanak ki nyertesnek, ebben az esetben mind a három pénzbeli juttatásban részesül. Arra a kérdésre, hogy hol fogják kinyomtatni az általuk erre az évre tervezett mintegy 4,2 millió tankönyvet, Popa mindössze annyit válaszolt, hogy mindezt az előírásoknak megfelelően, átlátható módon bonyolítják le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!