
Fotó: Veres Nándor
A kilövési kvótát előíró, komoly vitát kiváltó, néhány napja pedig emiatt felfüggesztett miniszteri rendelet elfogadását sürgetik a háromszéki önkormányzatok, valamint a gazdák és a vadászok. Sepsiszentgyörgyön országosan elsőként a teljes megyére kiterjedő konzultációt tartottak a témában.
2016. október 11., 19:232016. október 11., 19:23
2016. október 11., 19:412016. október 11., 19:41
A jelenlévők közös beadványt írtak alá, amit elküldenek Dacian Cioloş miniszterelnöknek és Cristiana Paşca Palmer környezetvédelmi miniszternek. A kormánytagoktól azt kérik: érjék el, hogy a hivatalos statisztikákban a medveállomány valós száma szerepeljen, engedélyezzék a megelőző kilövéseket, illetve térítsék meg a vadak által okozott károkat. A megyeházán szervezett találkozón a vidéki polgármesterek, a gazdaszervezetek képviselői, az erdészek, valamint az illetékes intézmények vezetői egymás szavába vágva sorolták, mennyi kárt okoznak nekik a vadak, a medvék már nemcsak a javaikat, hanem már az életüket veszélyeztetik. A szakemberek állítják: a környéken jóval több vad él, mint amennyi a hivatalos jelentésekben szerepel, a vadkárokat pedig évek óta nem téríti meg a kormány.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke rámutatott: a probléma megoldása nem a megyei tanács hatáskörébe tartozik, de olyan sok panasz érkezett hozzájuk, hogy muszáj írásban jelezniük a gondokat. „Ha papírra vetjük az igényeinket, ez az első adminisztratív lépés lehet a tényleges megoldás felé” – fogalmazott a tanácselnök. Tamás úgy véli: a környezetvédelmi minisztérium egyszerűen elzárkózik a megoldás elől, a szaktárca által hozott szabályok nem fedik a valóságot. Szerinte egyensúlyt kell teremteni a vadállomány, a környezetvédelem és az emberek érdeke között. A tanácselnök ugyanakkor rámutatott: a minisztériumot óriási felelősség terheli, amiért évek óta késik a jóváhagyott kártérítések kifizetésével.
Gheorghe Neagu, a környezetvédelmi ügynökség Kovászna megyei vezetője arról számolt be: amikor jelentették, hogy a háromszéki erdőkben közel 1300 medve él, rájuk szóltak, hogy lehetetlen, és csak hétszázat írtak be a hivatalos statisztikába. Idén egyébként 106, medvék okozta kárról érkezett hozzájuk bejelentés. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője kifejtette: az elmúlt években megkétszereződött a gazdák által jelentett vadkárok száma, holott sokan nem is nyújtanak be hivatalos panaszt. Hozzátette: még 2014-ben kidolgoztak egy törvénytervezetet a kárfelmérés és a kártérítés módszertanának javítására, de nem vették figyelembe, így a tervezetet ismét eljuttatják a minisztériumba.
Utcára kell vonulni, amennyiben a panaszaikat nem hallgatják meg – véli Ötvös Mózes a Szarvasmarhatartó Gazdák Egyesületének Kovászna megyei elnöke. „Csúfot űznek a gazdákból, hiába dolgozunk, ha mindent tönkretesznek a vadak!” – fakadt ki a szakember. Több polgármester ugyanakkor arról panaszkodott, hogy a medvék már a faluba is bejárnak, az emberek nem merik megművelni földjeiket, este pedig nem merészkednek az utcára.
A közbirtokosságok képviselői a fiatal fenyőerdőket féltik a medvéktől, a meghántott kérgű fák ugyanis kiszáradnak. Az erdészek eközben a többi vad miatt aggódnak, hiszen a medvék megeszik a vaddisznók, a szarvasok elől a táplálékot. A jelenlévők rámutattak: a 112-es hívószámon lehetetlen bejelenteni a vadkárt, a csendőrök pedig nincsenek kiképezve vadászatra, hogy kilőjék a veszélyes medvéket.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!