Az Európai Bizottság elutasította az SZNT polgári kezdeményezését
Fotó: Kocsis Boldizsár János
A jelek szerint az uniós intézmények és az európai bíróság által elutasított Minority SafePack sorsára juthat a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezése is. Izsák Balázs, az SZNT elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Bizottság úgy döntött: nem kezdeményez jogalkotást a nemzeti régiók támogatásáért. Az ügyben várhatóan pereskedés következik.
2025. szeptember 04., 08:062025. szeptember 04., 08:06
Elfogadhatatlannak tartja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Európai Bizottságnak a nemzeti kisebbségek védelmére indított polgári kezdeményezésre adott elutasító válaszát, és az ügy folytatását ígéri. „Számunkra ez a döntés elfogadhatatlan” – reagált a bizottság szerdán délután ismertetett döntésére Izsák Balázs, a polgári kezdeményezést elindító SZNT elnöke a Facebook-oldalán.
„Ez egyenértékű az elutasítással” – írta Izsák Balázs. Hozzátette: az SZNT számára ezzel a küzdelem nem ért véget. Azt ígérte, hogy miután elemzik a 25 oldalas indoklást, ismertetik a további cselekvési tervet. Izsák Balázs korábban előrebocsátotta, az SZNT felkészült arra, hogy ismét megküzdjön az Európai Bizottsággal, és pert indítson, ha elutasítaná a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezését.
Az SZNT március 4-én nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését, amely az EU működéséről szóló szerződés 174. cikkelyéhez köthető, és amely felsorolja, melyek azok az uniós régiók, melyeket az EU kohéziós politikájában kiemelt figyelemben részesít. Az SZNT meggyőződése szerint ebbe a felsorolásba beleillenek a nemzeti régiók is. A polgári kezdeményezés több mint 1,2 millió aláírója azt kéri: az unió kohéziós politikájában kezeljék kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
A döntésről elsőként Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője számolt be, elkeserítőnek és felháborítónak nevezve, hogy az Európai Bizottság immár másodszor utasította vissza a jogalkotást az Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt szerint az EB döntése nem tekinthető váratlannak, a brüsszeli végrehajtó testület ugyanis következetesen kerüli a párbeszédet és az érdemi megoldások keresését az őshonos kisebbségek ügyében.
Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.
„Egyszerűen nem akar tudomást venni róluk. Most azt mondja, hogy nincsen lehetősége meghatározni a nemzeti régiókat és nem gondolja úgy, hogy a kisebbségek által lakott régiókat hátrányos megkülönböztetés éri a kohéziós politikában. Az Európai Bizottság azt is állítja, hogy a jelzett problémák már megoldódtak, mi viszont semmilyen intézkedést nem láttunk, azok hatását nem éreztük. Az Európai Bizottság elszakadt a polgároktól, hiszen az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó mintegy ötvenmillió európai polgár véleményét másodszor is semmibe vette” – állapította meg az erdélyi eurohonatya.
Kitért arra, miközben a lisszaboni szerződés több mint tíz éve lehetőséget biztosít az európai polgároknak, hogy a polgári kezdeményezések intézménye révén beleszóljanak az Európai Unió működésébe, eddig minden egyes kezdeményezésnek ugyanaz lett az eredménye: semmi. „Ez elfogadhatatlan” – állapította meg az EP-képviselő, hozzátéve, folytatódik a küzdelem az őshonos nemzeti közösségek ügyének európai támogatásáért.
Az SZNT polgári kezdeményezéséhez több mint 1,2 millió aláírás gyűlt össze
Fotó: Kocsis Boldizsár János
Egyébként négy évvel ezelőtt ugyanígy döntött az uniós bizottság a Minority SafePack nevű kezdeményezés esetében is, mint most az SZNT előterjesztése kapcsán. A 2011-ben a FUEN, az RMDSZ és partnerszervezetei által útjára indított Minority SafePack célja az volt, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek, és védelmet, támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek. Bár az MSPI az európai polgári kezdeményezés keretében több mint egymillió hiteles aláírást gyűjtött össze 11 uniós tagállamban – jócskán túlteljesítve a vonatkozó minimumkövetelményeket –, az EB 2021-ben úgy döntött, hogy az EU-ban élő 50 millió nemzeti kisebbséghez tartozó polgár és az egymillió aláíró sürgetésére nem indít uniós jogalkotást a kisebbségek támogatása és védelme érdekében.
Ezt a döntést 2022-ben az Európai Unió Törvényszéke helybenhagyta, majd miután az MSPI 2023-ban fellebbezést nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, utóbbi igazságszolgáltatási fórum idén júniusban – érdemi indoklás nélkül – véglegesen elutasította azt.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!