Az Európai Bizottság elutasította az SZNT polgári kezdeményezését
Fotó: Kocsis Boldizsár János
A jelek szerint az uniós intézmények és az európai bíróság által elutasított Minority SafePack sorsára juthat a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezése is. Izsák Balázs, az SZNT elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Bizottság úgy döntött: nem kezdeményez jogalkotást a nemzeti régiók támogatásáért. Az ügyben várhatóan pereskedés következik.
2025. szeptember 04., 08:062025. szeptember 04., 08:06
Elfogadhatatlannak tartja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Európai Bizottságnak a nemzeti kisebbségek védelmére indított polgári kezdeményezésre adott elutasító válaszát, és az ügy folytatását ígéri. „Számunkra ez a döntés elfogadhatatlan” – reagált a bizottság szerdán délután ismertetett döntésére Izsák Balázs, a polgári kezdeményezést elindító SZNT elnöke a Facebook-oldalán.
„Ez egyenértékű az elutasítással” – írta Izsák Balázs. Hozzátette: az SZNT számára ezzel a küzdelem nem ért véget. Azt ígérte, hogy miután elemzik a 25 oldalas indoklást, ismertetik a további cselekvési tervet. Izsák Balázs korábban előrebocsátotta, az SZNT felkészült arra, hogy ismét megküzdjön az Európai Bizottsággal, és pert indítson, ha elutasítaná a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezését.
Az SZNT március 4-én nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését, amely az EU működéséről szóló szerződés 174. cikkelyéhez köthető, és amely felsorolja, melyek azok az uniós régiók, melyeket az EU kohéziós politikájában kiemelt figyelemben részesít. Az SZNT meggyőződése szerint ebbe a felsorolásba beleillenek a nemzeti régiók is. A polgári kezdeményezés több mint 1,2 millió aláírója azt kéri: az unió kohéziós politikájában kezeljék kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
A döntésről elsőként Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője számolt be, elkeserítőnek és felháborítónak nevezve, hogy az Európai Bizottság immár másodszor utasította vissza a jogalkotást az Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt szerint az EB döntése nem tekinthető váratlannak, a brüsszeli végrehajtó testület ugyanis következetesen kerüli a párbeszédet és az érdemi megoldások keresését az őshonos kisebbségek ügyében.
Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.
„Egyszerűen nem akar tudomást venni róluk. Most azt mondja, hogy nincsen lehetősége meghatározni a nemzeti régiókat és nem gondolja úgy, hogy a kisebbségek által lakott régiókat hátrányos megkülönböztetés éri a kohéziós politikában. Az Európai Bizottság azt is állítja, hogy a jelzett problémák már megoldódtak, mi viszont semmilyen intézkedést nem láttunk, azok hatását nem éreztük. Az Európai Bizottság elszakadt a polgároktól, hiszen az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó mintegy ötvenmillió európai polgár véleményét másodszor is semmibe vette” – állapította meg az erdélyi eurohonatya.
Kitért arra, miközben a lisszaboni szerződés több mint tíz éve lehetőséget biztosít az európai polgároknak, hogy a polgári kezdeményezések intézménye révén beleszóljanak az Európai Unió működésébe, eddig minden egyes kezdeményezésnek ugyanaz lett az eredménye: semmi. „Ez elfogadhatatlan” – állapította meg az EP-képviselő, hozzátéve, folytatódik a küzdelem az őshonos nemzeti közösségek ügyének európai támogatásáért.
Az SZNT polgári kezdeményezéséhez több mint 1,2 millió aláírás gyűlt össze
Fotó: Kocsis Boldizsár János
Egyébként négy évvel ezelőtt ugyanígy döntött az uniós bizottság a Minority SafePack nevű kezdeményezés esetében is, mint most az SZNT előterjesztése kapcsán. A 2011-ben a FUEN, az RMDSZ és partnerszervezetei által útjára indított Minority SafePack célja az volt, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek, és védelmet, támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek. Bár az MSPI az európai polgári kezdeményezés keretében több mint egymillió hiteles aláírást gyűjtött össze 11 uniós tagállamban – jócskán túlteljesítve a vonatkozó minimumkövetelményeket –, az EB 2021-ben úgy döntött, hogy az EU-ban élő 50 millió nemzeti kisebbséghez tartozó polgár és az egymillió aláíró sürgetésére nem indít uniós jogalkotást a kisebbségek támogatása és védelme érdekében.
Ezt a döntést 2022-ben az Európai Unió Törvényszéke helybenhagyta, majd miután az MSPI 2023-ban fellebbezést nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, utóbbi igazságszolgáltatási fórum idén júniusban – érdemi indoklás nélkül – véglegesen elutasította azt.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!