Fotó: Beliczay László
Nem érzi illetékesnek magát a Bákó megyei prefektúra az úzvölgyi katonai temetőben törvényes alap nélkül elhelyezett ortodox betonkeresztek eltávolításáról született bírósági ítéletek végrehajtása terén – vonható le a következtetés a kormányhivatal lapunknak elküldött válasza alapján.
2023. március 01., 20:162023. március 01., 20:16
2023. március 01., 20:292023. március 01., 20:29
A Krónika írásban fordult a moldvai megye prefektúrájához azok után, hogy a hazai igazságszolgáltatás jogerősen kimondta: törölni kell Dormánfalva (Dărmănești) városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát, illetve el kell távolítani a négy évvel ezelőtt törvénytelenül felállított betonkereszteket. Tekintettel arra, hogy a román kormány Bákó megyei képviselete az úzvölgyi temető ügyében tárgyalt perekben peres félként vett részt, ugyanakkor a prefektus hatáskörébe tartozik a törvény betartatása, az intézmény álláspontja mindenképpen releváns a kérdésben.
Mindez a moldvai város eddigi viszonyulása ismeretében alaposan megkérdőjelezhető; Constantin Toma például lapunk többszöri megkeresésére sem reagált a Hargita megyei Csíkszentmárton kereseteinek helyt adó ítéletekre.
Válaszolt viszont írásban feltett kérdéseinkre a Bákó megyei prefektúra, amelytől többek között azt kérdeztük, milyen megoldást javasol a bírósági ítéletek végrehajtása érdekében, mely intézmények, önkormányzatok hatáskörébe tartozik a katonai temető eredeti állapotának visszaállítása, egyáltalán miként és mikor távolíthatják el a betonkereszteket a sírkertből. Lucian-Gabriel Bogdănel bákói prefektus lapunknak szerdán, ugyancsak írásban elküldött rövid válaszában közölte: kérdéseinkkel forduljunk Csíkszentmárton polgármesteri hivatalához és a Hargitai megyei prefektúrához.
Vagyis a Bákó megyei prefektúra ismételten megerősíti, hogy Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában törvénytelenül, a román kormány kilenc évvel korábbi határozatával szembemenve döntött úgy, hogy a város közvagyonává nyilvánítja az úzvölgyi katonatemetőt. A város ezt követően telekkönyveztette is a saját nevére a 7979 négyzetméteres területet, áprilisban pedig – szintén önkényesen – román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében.
Az úzvölgyi katonatemető ügyében született táblabírósági határozatot követően sokan pesszimisták, hogy végre lehet-e hajtani a jogerős döntést? Kis Júlia kolozsvári jogász elismeri, hogy a betonkeresztek eltávolítása nem lesz gyors sikertörténet.
A bákói prefektúra tehát a Hargita megyeieknek passzolja át a betonkeresztek eltávolításának ügyét. Ez az álláspont azért is furcsa, mivel a moldvai megye prefektusi hivatala felperesként vállalt szerepet a temetőfoglalás kapcsán indult perek egyikében. Kis Júlia, a felperes csíkszentmártoni önkormányzatot az alapfokon lezajlott perben képviselő kolozsvári ügyvéd korábban a Krónikának elmondta, az első fokú fokú bírósági döntés értelmében a betonkeresztek lebontása Dormánfalva polgármesteri hivatalát terheli, és mindezt a táblabíróság végleges verdiktje valószínűleg megerősíti, ennek indoklását azonban még nem közölték ki, márpedig csak ennek ismeretében lehet elindítani a végrehajtási eljárást.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton község RMDSZ-es polgármestere lapunknak nemrég elmondta, várják a bírósági végzés szövegét, amelynek ismeretében majd összeülnek a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat és a Hargita Megyei Tanács jogászaival, és közösen keresik meg a legcélravezetőbb megoldást az úzvölgyi temető hosszú távú nyugalmának biztosítása érdekében.
Már csak azért sem, mivel a temetőben felállított betonkereszteknél eddig több megemlékezést szervező román nacionalista szervezetek elutasítják a keresztek eltávolításáról szóló bírósági döntést. Mihai Târnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet elnöke közösségi oldalán posztolt videójában hívta Úzvölgyébe társait, „az összes nacionalista szervezetet”, az ortodox kolostorok papjait, hogy megakadályozzák a betonkeresztek lebontását. „A bírósági ítélet végrehajtásának napján, a keresztek eltávolításakor jelen leszünk, ahogy 2019-ben is ott voltunk a Hősök napján, és azóta minden évben” – szögezte le Târnoveanu.
Egyébként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke – Birtalan Sándor polgármesterrel közösen – nemrég közölte, új helyet kell keresni az úzvölgyi katonatemetőben felállított betonkereszteknek, mégpedig anélkül, hogy ezeket tönkretennék. Elmondták azt is, hogy a rendezés érdekében felveszik a kapcsolatot Bákó Megye Tanácsával és Dormánfalva polgármesteri hivatalával is.
Újabb győzelem született az úzvölgyi katonatemető ügyében az erdélyi magyarság számára: a Bákó Megyei Törvényszék jogerősen törölte Dormánfalva (Dărmănești) városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát.
Helyben hagyta a Bákó Megyei Táblabíróság pénteken az egy éve hozott alapfokú ítéletet, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Leprás (Hansen-kór) megbetegedést igazoltak Kolozsváron – jelentette be csütörtök este a bukaresti egészségügyi minisztérium.
Az embereket a csatádi idősotthonból szállították át, az ott maradottakkal együtt összesen 90 személy elhelyezéséről kellett gondoskodnia a prefektus által összehívott vészhelyzeti bizottságnak.
Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget alpolgármestere a Krónikával közölte, hogy Románia legmodernebb határátkelőhelyét alakítják ki a határfolyónál, és a város hosszú távon gazdasági fellendülést remél a létesítménytől.
A szeméthegy környezetvédelmi veszélyt jelent a folyó és a természetvédelmi területnek számító Csálai-erdő közelében, a rossz hírű környék helyzete egyben rávilágít Arad egyik legnagyobb városrendezési és szociális kihívására.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön Szebenben a környéken terjengő gázszag miatt.
A bukaresti képviselőház szószékéről szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor szó nélkül tűri, hogy a magyarokat gyalázzanak.
Az Emberi Jogok Európai Bíráságához (EJEB) fordul az Accept és az ARK Nagyvárad melegjogi szervezet, hogy „igazságot keresnek, miután az LMBTIQ+ közösség által szervezett Nagyvárad Pride felvonulást a helyi hatóságok megakadályozták”.
A gyorshajtók kiszűrésére szervezett razziában vett részt, és intézkedés közben, a leállósávban gázolta el egy figyelmetlen sofőr.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
A romániai munkavállalók 2026-ban 17 törvényesen elrendelt munkaszüneti napra számíthatnak, amelyek közül 12 hétköznapra esik, így több alkalommal is kedveznek a hosszú hétvégék és a szabadságtervezés kialakításának.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás