Fotó: Beliczay László
Nem érzi illetékesnek magát a Bákó megyei prefektúra az úzvölgyi katonai temetőben törvényes alap nélkül elhelyezett ortodox betonkeresztek eltávolításáról született bírósági ítéletek végrehajtása terén – vonható le a következtetés a kormányhivatal lapunknak elküldött válasza alapján.
2023. március 01., 20:162023. március 01., 20:16
2023. március 01., 20:292023. március 01., 20:29
A Krónika írásban fordult a moldvai megye prefektúrájához azok után, hogy a hazai igazságszolgáltatás jogerősen kimondta: törölni kell Dormánfalva (Dărmănești) városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát, illetve el kell távolítani a négy évvel ezelőtt törvénytelenül felállított betonkereszteket. Tekintettel arra, hogy a román kormány Bákó megyei képviselete az úzvölgyi temető ügyében tárgyalt perekben peres félként vett részt, ugyanakkor a prefektus hatáskörébe tartozik a törvény betartatása, az intézmény álláspontja mindenképpen releváns a kérdésben.
Mindez a moldvai város eddigi viszonyulása ismeretében alaposan megkérdőjelezhető; Constantin Toma például lapunk többszöri megkeresésére sem reagált a Hargita megyei Csíkszentmárton kereseteinek helyt adó ítéletekre.
Válaszolt viszont írásban feltett kérdéseinkre a Bákó megyei prefektúra, amelytől többek között azt kérdeztük, milyen megoldást javasol a bírósági ítéletek végrehajtása érdekében, mely intézmények, önkormányzatok hatáskörébe tartozik a katonai temető eredeti állapotának visszaállítása, egyáltalán miként és mikor távolíthatják el a betonkereszteket a sírkertből. Lucian-Gabriel Bogdănel bákói prefektus lapunknak szerdán, ugyancsak írásban elküldött rövid válaszában közölte: kérdéseinkkel forduljunk Csíkszentmárton polgármesteri hivatalához és a Hargitai megyei prefektúrához.
Vagyis a Bákó megyei prefektúra ismételten megerősíti, hogy Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában törvénytelenül, a román kormány kilenc évvel korábbi határozatával szembemenve döntött úgy, hogy a város közvagyonává nyilvánítja az úzvölgyi katonatemetőt. A város ezt követően telekkönyveztette is a saját nevére a 7979 négyzetméteres területet, áprilisban pedig – szintén önkényesen – román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében.
Az úzvölgyi katonatemető ügyében született táblabírósági határozatot követően sokan pesszimisták, hogy végre lehet-e hajtani a jogerős döntést? Kis Júlia kolozsvári jogász elismeri, hogy a betonkeresztek eltávolítása nem lesz gyors sikertörténet.
A bákói prefektúra tehát a Hargita megyeieknek passzolja át a betonkeresztek eltávolításának ügyét. Ez az álláspont azért is furcsa, mivel a moldvai megye prefektusi hivatala felperesként vállalt szerepet a temetőfoglalás kapcsán indult perek egyikében. Kis Júlia, a felperes csíkszentmártoni önkormányzatot az alapfokon lezajlott perben képviselő kolozsvári ügyvéd korábban a Krónikának elmondta, az első fokú fokú bírósági döntés értelmében a betonkeresztek lebontása Dormánfalva polgármesteri hivatalát terheli, és mindezt a táblabíróság végleges verdiktje valószínűleg megerősíti, ennek indoklását azonban még nem közölték ki, márpedig csak ennek ismeretében lehet elindítani a végrehajtási eljárást.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton község RMDSZ-es polgármestere lapunknak nemrég elmondta, várják a bírósági végzés szövegét, amelynek ismeretében majd összeülnek a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat és a Hargita Megyei Tanács jogászaival, és közösen keresik meg a legcélravezetőbb megoldást az úzvölgyi temető hosszú távú nyugalmának biztosítása érdekében.
Már csak azért sem, mivel a temetőben felállított betonkereszteknél eddig több megemlékezést szervező román nacionalista szervezetek elutasítják a keresztek eltávolításáról szóló bírósági döntést. Mihai Târnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet elnöke közösségi oldalán posztolt videójában hívta Úzvölgyébe társait, „az összes nacionalista szervezetet”, az ortodox kolostorok papjait, hogy megakadályozzák a betonkeresztek lebontását. „A bírósági ítélet végrehajtásának napján, a keresztek eltávolításakor jelen leszünk, ahogy 2019-ben is ott voltunk a Hősök napján, és azóta minden évben” – szögezte le Târnoveanu.
Egyébként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke – Birtalan Sándor polgármesterrel közösen – nemrég közölte, új helyet kell keresni az úzvölgyi katonatemetőben felállított betonkereszteknek, mégpedig anélkül, hogy ezeket tönkretennék. Elmondták azt is, hogy a rendezés érdekében felveszik a kapcsolatot Bákó Megye Tanácsával és Dormánfalva polgármesteri hivatalával is.
Újabb győzelem született az úzvölgyi katonatemető ügyében az erdélyi magyarság számára: a Bákó Megyei Törvényszék jogerősen törölte Dormánfalva (Dărmănești) városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát.
Helyben hagyta a Bákó Megyei Táblabíróság pénteken az egy éve hozott alapfokú ítéletet, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
A román szenátus szerdán megszavazta az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
Két személy megsérült kedden este egy sepsiszentgyörgyi lakástűzben – közölte a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A legnagyobb csángóföldi hagyományőrző eseményre készül a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (McsMSz), amely Bákóban tartja a farsangzáró, azaz húshagyó bált február 14-én.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás