Fotó: Veres Nándor
Újabb győzelem született az úzvölgyi katonatemető ügyében az erdélyi magyarság számára: a Bákó Megyei Törvényszék jogerősen törölte Dormánfalva (Dărmănești) városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát.
2023. február 15., 10:022023. február 15., 10:02
2023. február 15., 14:292023. február 15., 14:29
A másodfokon eljáró Bákó Megyei Törvényszék kedden hozott ítéletének kivonatát szerdán reggel tették közzé a romániai bíróságok portálján. Az MTI által idézett ítélet
A Moinești-i Bíróság csütörtöki ítélete értelmében törölni kell a telekkönyvből Dormánfalva (Dărmănești) városnak az úzvölgyi temető fölötti tulajdonjogát.
A perbe a felperes csíkszentmártoni önkormányzat oldalán beavatkozott a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat is.
„Nagyon örülök annak, hogy már két jogerős döntés van az úzvölgyi temetővel kapcsolatosan, ez a mai döntés azért fontos, mert a temető jogi helyzete most már tisztázott és aki ezt vitatja, az a román igazságszolgáltatás döntését vitatja.
– mondta a Krónikának Benkő Erika.
„A Bákó Megyei Törvényszék keddi döntésével »papíron visszaáll a rend« az úzvölgyi katonatemetőben” – értékelte az MTI-nek a szerdán nyilvánosságra hozott jogerős ítéletet Birtalan Sándor csíkszentmártoni polgármester. A magyar haditemetőt gondozó székelyföldi, Hargita megyei község elöljárója ennek ellenére attól tart, hogy a sírkert eredeti állapotába való visszaállítása „nem lesz egy sétagalopp” – mondta a román nacionalista szervezeteknek a korábbi jogerős ítéletet elutasító nyilatkozataira utalva.
Az úzvölgyi helyzetet békésen, a törvény jegyében kell megoldani, „el kell kerülni a cirkuszt” – hangsúlyozta, és megköszönte a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a peres ügyekben nyújtott segítséget.
A csaknem egy évvel ezelőtt született alapfokú ítélet előzménye az, hogy a Bákói Táblabíróság 2021 októberében jogerősen érvénytelenítette Dormánfalva város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt. A táblabíróság akkor megalapozatlannak tartotta és elutasította Dormánfalva város és a dormánfalvi városi tanács fellebbezését az önkormányzati határozatot érvénytelenítő első fokú ítélet ellen. A perben a felperes csíkszentmártoni önkormányzat oldalán avatkozott be a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat.
Az érvénytelenített határozat alapján állította ki maga számára az építési engedélyt is, amellyel román parcellát hozott létre, és emlékművet épített a temetőben. Csíkszentmárton község az építési engedélyt is megtámadta a Bákó megyei törvényszéken. Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, majd áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében.
Helyben hagyta a Bákó Megyei Táblabíróság pénteken az egy éve hozott alapfokú ítéletet, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.
A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.
Az úzvölgyi katonatemető ügyében született táblabírósági határozatot követően sokan pesszimisták, hogy végre lehet-e hajtani a jogerős döntést? Kis Júlia kolozsvári jogász elismeri, hogy a betonkeresztek eltávolítása nem lesz gyors sikertörténet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
A román szenátus szerdán megszavazta az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
Két személy megsérült kedden este egy sepsiszentgyörgyi lakástűzben – közölte a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A legnagyobb csángóföldi hagyományőrző eseményre készül a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (McsMSz), amely Bákóban tartja a farsangzáró, azaz húshagyó bált február 14-én.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!