Megmentették a pusztulástól a székelyvéckei parasztházakat
Fotó: Barabási Csaba Attila
Gyönyörűen felújított parasztházak teszik jellegzetessé a Maros megyei Székelyvécke arculatát. A közel kétszáz éves épületek restaurálásakor Fekete Pál polgármester és csapata igyekezett azt a technológiát alkalmazni, amellyel a parasztházak készültek. A szobrászművészként is tevékenykedő elöljáró az értékmentésről, a falusi turizmust beindító épített örökségekről beszélt a Krónikának.
2024. november 07., 18:572024. november 07., 18:57
Közel húsz éve kezdődött a „falumentés” a Maros megyei Székelyvécke községben, ahol az idén ötödik mandátumát kezdő Fekete Pál polgármester hasonló érdeklődésű és értékvilágú barátok segítségével fogott neki az örökösöktől megvásárolt, lakatlan parasztházak felújításához. „Én már korábban is hagyományőrző voltam, gyűjtöttem a kézműves tárgyakat, és kihívásként tekintettem arra, hogy visszaállítsuk eredeti formába a házakat.
Az évek során egyre többen csatlakoztak, komoly csapatom lett, és a befektetett munkának köszönhetően most sokan felfigyelnek az épített örökségekre, értéknek tartják, eljönnek, és megcsodálják” – mondta a Krónika érdeklődésére Fekete Pál.
Nyitva az ajtó a látogatók előtt
Fotó: Rab Zoltán
A szobrászművészként is tevékenykedő polgármester szerint a legrégebbi ház 1848-ban épült, de a mestergerendán a legkorábbi feljegyzés 1857-ből származik. „Ezek valamikor nádfedeles házak voltak, aztán a századfordulón átépítették cserépre, és ebben a formában maradtak fenn. Gyermekkoromban láttam még szalmaházakat, azokból sajnos már egy sincs. A legtöbb házat úgy vettem meg, hogy nincs telekkönyve, így nem lehet tudni pontosan mikor készültek,
– magyarázta a Maros megyei község vezetője. Hozzátette, a felújításkor igyekeztek azt a technológiát alkalmazni, amellyel a parasztházak készültek.
A felújításkor igyekeztek eredeti formába visszaállítani a házakat
Fotó: Barabási Csaba Attila
Az ingatlanok egy része múzeumként látogatható, sokat azonban fürdőszobával bővítettek, központi fűtéssel láttak el, így vendégek elszállásolására is alkalmas. A polgármester szerint ennek köszönhetően a falusi turizmus is beindult, de még gyermekcipőben jár, hiszen nem hirdetik, inkább ajánlások alapján érkeznek a parasztházakba az érdeklődők.
Némelyik parasztház múzeumként látogatható
Fotó: Rab Zoltán
Fekete Pál ugyanakkor kiemelte, hogy a több mint húsz felújított ingatlannak
A felújítással a falusi turizmust is szeretnék fellendíteni
Fotó: Barabási Csaba Attila
A községközpont Székelyvéckéhez Székelyszállás és Magyarzsákod tartozik, az elöljáró szerint az utóbbi településen laknak romák, viszont a 640 lélekszámú községben szinte csak magyarok élnek, és
Arra a kérdésünkre, hogy főként mivel foglalkoznak a helyiek, a polgármester azt felelte, sokan elmentek külföldre dolgozni, vagy ingáznak a környező városokba. „Régen gazdálkodással foglalkoztak itt az emberek, ez egy olyan terület, ahol földművelésről szólt az élet. Néhányan most is juhászkodnak, kihasználva az európai uniós támogatást, de már nem tapasztalható hagyományos gazdálkodás. Szomorú hír, hogy egyetlen tehén nincs a faluban. Sokan kérdezik, hogy mit lehet itt csinálni, de amikor szétnézel, és üresen állnak a domboldalak, akkor el kell gondolkozni, hogy itt nem kell mást csinálni, mint dolgozni” – mutatott rá a községvezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!