Megmentették a pusztulástól a székelyvéckei parasztházakat
Fotó: Barabási Csaba Attila
Gyönyörűen felújított parasztházak teszik jellegzetessé a Maros megyei Székelyvécke arculatát. A közel kétszáz éves épületek restaurálásakor Fekete Pál polgármester és csapata igyekezett azt a technológiát alkalmazni, amellyel a parasztházak készültek. A szobrászművészként is tevékenykedő elöljáró az értékmentésről, a falusi turizmust beindító épített örökségekről beszélt a Krónikának.
2024. november 07., 18:572024. november 07., 18:57
Közel húsz éve kezdődött a „falumentés” a Maros megyei Székelyvécke községben, ahol az idén ötödik mandátumát kezdő Fekete Pál polgármester hasonló érdeklődésű és értékvilágú barátok segítségével fogott neki az örökösöktől megvásárolt, lakatlan parasztházak felújításához. „Én már korábban is hagyományőrző voltam, gyűjtöttem a kézműves tárgyakat, és kihívásként tekintettem arra, hogy visszaállítsuk eredeti formába a házakat.
Az évek során egyre többen csatlakoztak, komoly csapatom lett, és a befektetett munkának köszönhetően most sokan felfigyelnek az épített örökségekre, értéknek tartják, eljönnek, és megcsodálják” – mondta a Krónika érdeklődésére Fekete Pál.
Nyitva az ajtó a látogatók előtt
Fotó: Rab Zoltán
A szobrászművészként is tevékenykedő polgármester szerint a legrégebbi ház 1848-ban épült, de a mestergerendán a legkorábbi feljegyzés 1857-ből származik. „Ezek valamikor nádfedeles házak voltak, aztán a századfordulón átépítették cserépre, és ebben a formában maradtak fenn. Gyermekkoromban láttam még szalmaházakat, azokból sajnos már egy sincs. A legtöbb házat úgy vettem meg, hogy nincs telekkönyve, így nem lehet tudni pontosan mikor készültek,
– magyarázta a Maros megyei község vezetője. Hozzátette, a felújításkor igyekeztek azt a technológiát alkalmazni, amellyel a parasztházak készültek.
A felújításkor igyekeztek eredeti formába visszaállítani a házakat
Fotó: Barabási Csaba Attila
Az ingatlanok egy része múzeumként látogatható, sokat azonban fürdőszobával bővítettek, központi fűtéssel láttak el, így vendégek elszállásolására is alkalmas. A polgármester szerint ennek köszönhetően a falusi turizmus is beindult, de még gyermekcipőben jár, hiszen nem hirdetik, inkább ajánlások alapján érkeznek a parasztházakba az érdeklődők.
Némelyik parasztház múzeumként látogatható
Fotó: Rab Zoltán
Fekete Pál ugyanakkor kiemelte, hogy a több mint húsz felújított ingatlannak
A felújítással a falusi turizmust is szeretnék fellendíteni
Fotó: Barabási Csaba Attila
A községközpont Székelyvéckéhez Székelyszállás és Magyarzsákod tartozik, az elöljáró szerint az utóbbi településen laknak romák, viszont a 640 lélekszámú községben szinte csak magyarok élnek, és
Arra a kérdésünkre, hogy főként mivel foglalkoznak a helyiek, a polgármester azt felelte, sokan elmentek külföldre dolgozni, vagy ingáznak a környező városokba. „Régen gazdálkodással foglalkoztak itt az emberek, ez egy olyan terület, ahol földművelésről szólt az élet. Néhányan most is juhászkodnak, kihasználva az európai uniós támogatást, de már nem tapasztalható hagyományos gazdálkodás. Szomorú hír, hogy egyetlen tehén nincs a faluban. Sokan kérdezik, hogy mit lehet itt csinálni, de amikor szétnézel, és üresen állnak a domboldalak, akkor el kell gondolkozni, hogy itt nem kell mást csinálni, mint dolgozni” – mutatott rá a községvezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!