Pályaválasztók dilemmái

Alig lehet végzős diákkal találkozni a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium hagyományőrző napjainak délutáni rendezvényén. Nem véletlen, hiszen őket leköti az alig egy hét múlva esedékes kicsengetés és a röviddel utána következő érettségi. A kicsengetési kártyák megírása mellett idejük nagyobb részét tanulással töltik, a legtöbb egyetem vagy főiskola ugyanis az érettségi és a középiskolás évek átlageredményétől teszi függővé a bejutást.
A beszélgetésből kiderült, hogy a tanulók többsége tovább szeretné folytatni tanulmányait, lehetőleg itthon, magyarul és államilag támogatott helyen. Egyetértettek abban, hogy megcsappant a jogi és társadalomtudományok iránti érdeklődés, sőt mintha újra növekvő tendenciát mutatna a reál szakmák iránti igény. „A kolozsvári műszaki egyetem automatizálás és ipari informatika szakára készülök. Mérnökökre mindig szükség lesz, itt pedig, amint hallottam, komoly gyakorlati képzést is nyújtanak” – indokolta választását György Fazakas Zsolt végzős diák, aki azt is kifejtette, hogy szerinte a komoly egyetemek megszervezik a felvételit, és kevésbé veszik figyelembe az érettségiátlagot.
Patek Mária aligazgatónő úgy véli, hogy az európai tanulmányok kar nagyon vonzó a salamonos végzősök körében, és szerinte még mindig jelentős létszámban jelentkeznek jogi- és közgazdasági, azaz a „pénzesnek” vélt szakmákra. Patek Mária kifejtette, a diákok többsége a tandíjmentes helyekre pályázik, ugyanis kevés szülő tudja kifizetni a meglehetősen borsos tandíjat. Az aligazgatónő több olyan diákról is tud, akik azt tervezik, hogy érettségi után egy-két évi munkával megszerzik egyetemi tanulmányaik költségeit, és majd csak azután iratkoznak be.
Leopold Anna osztályfőnök elmondta, hogy végzős osztályából egy tanuló kivételével valamennyien tovább akarnak tanulni. „A továbbtanulási kedv egyértelműen amiatt nőtt meg, mert nincs felvételi, és az érettségi- meg a középiskolás évek átlaga alapján be lehet iratkozni az egyetemekre” – mondta Leopold. Komoly befolyásoló tényezőnek tartja az úgynevezett dossziévizsgát Tőkés Elek, a kolozsvári Báthory István Gimnázium igazgatója is. „Mindenki két-három helyre jelentkezik, aztán elválik, melyikre jut be” – mondta, majd hozzátette, a reál szakon végzettek többnyire a műszaki egyetem kínálata mellett döntenek. „Az utóbbi években egyre nő az érdeklődés a mérnöki szakok iránt” – állítja az igazgató. A humán osztályok végzősei többnyire az európai tanulmányok különböző képzéseire vagy újságírásra jelentkeznek, de sokan szakmát akarnak tanulni. „Kevesen érdeklődnek a közgazdaság iránt, és egyre csökken az orvosi egyetem vonzereje is” – állítja az iskolaigazgató, aki abban látja ennek a magyarázatát, hogy alacsonyak a bérek az egészségügyben.

Csíkszeredában a legtöbb diák jogra készül
Akárcsak tavaly, idén is egyértelműen a jogi pálya a legnépszerűbb a csíkszeredai végzősök körében. Az eddigi tapasztalatok alapján a legjobb eredményeket a Márton Áron Gimnázium tanulói érik el: az érettségizők közül szinte mindenki első nekifutásra bejut valamilyen főiskolára, egyetemre. Tavaly két kivétel volt, de idén ők is újra próbálkoznak. A 2005–2006-os tanévben öt osztály végzett a Márton Áronban. „Tanítványaim közül legtöbben a jogra készülnek, de sokan választottak kommunikációs, filológiai szakokat, műépítészetet vagy európai tanulmányokat” – mondta el Noszlopi Edit osztályfőnöknő. Mara Árpádnak a Nagy István Faipari Iskolában volt végzős osztálya. „Az osztályomból húszan készülnek valamilyen erdészettel kapcsolatos főiskolára – mondja. – Van, aki Nagyváradra, van, aki Brassóba, Kolozsvárra menne, de sokan szeretnének Magyarországon tanulni. Nekik azonban jövőig várniuk kell, hiszen ott korábban vannak a felvételik, az idei vizsgákról már lemaradtak. Az elmúlt négy év tapasztalata azt mutatja, hogy a végzősök 40–60 százaléka nemcsak elkezdi, hanem be is fejezi a főiskolát.”
A Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnáziumban érettségizőkről Imecs László tanár elmondta, a pályaválasztásban megoszlanak a szándékok: nem marad mindenki a művészet holdudvarában, van aki jogra, építészetre vagy biológia szakra készül. „Megyei szinten nem állunk rosszul a sikeresen felvételizők létszámával, hiszen diákjainknak mintegy fele bejut, és a többiek is viszonylag hamar el tudnak helyezkedni valamilyen szakmában” – mondta.

Az érettségizők egyharmada tanul tovább
A háromszéki végzős lányok az egyetem hírneve alapján döntik el, hogy hol folytatják tanulmányaikat, míg a fiúk a pénzes szakmákat választják, derül ki a Kovászna megyei tanfelügyelőség felméréséből. Háromszéken évente átlag 1600 diák fejezi be középiskolai tanulmányait, közülük legtöbb 300-an kapnak állást, 700-an munkanélküliségi segélyért folyamodnak, a többiek egyetemeken folytatják tanulmányaikat. A felmérések szerint a végzős diákok 39,2 százaléka a pénzes foglalkozásokat – jogi, közgazdász, orvosi, programozói – választják, 32 százalékuknál pedig a szakma iránti elhivatottság a döntő érv. A háromszéki tanulók 6 százaléka dönt a családi hagyományok alapján, illetve 5 százalék a könnyű felvételivel kecsegtető egyetemi szakokat választja. Jakab Zsolt, a sepsiszentgyörgyi Ifjúsági Tanács tagja a Krónikának elmondta, tapasztalatai alapján a háromszéki fiatalok leginkább a kolozsvári, marosvásárhelyi vagy temesvári egyetemekre iratkoznak be. A kispénzű családból származó ifjak a Babeº–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozataira felvételiznek, vagy valamely látogatásnélküli egyetemre iratkoznak.
Marosvásárhelyen az utóbbi években a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vonz egyre több érettségiző diákot, a kommunikáció szak a legnépszerűbbek közé tartozik. A városban működő orvosi és gyógyszerészeti egyetemre továbbra is sokan iratkoznak, akárcsak a Petru Maior Műszaki Tudományegyetemre. A marosvásárhelyi érettségizők számára továbbá a közgazdaságtan, a turisztika, a nemzetközi jog, a pszichológia és az újságírás számítanak a legkedveltebb szakoknak. A székelyudvarhelyi diákok szintén a Babeº–Bolyai Tudományegyetemet, valamint a Sapientia kolozsvári és marosvásárhelyi karait választják, a legtöbb itteni diák közgazdaság, jog, európai tanulmányok és kommunikáció-pr szakra jelentkezik.

Az iskolapszichológus a kitartást hiányolja
„Szinte minden végzős a továbbtanulást választja, de az első év után csaknem 50 százalékos a lemorzsolódás” – mondja Szalay Zsuzsanna iskolapszichológus. A szakember szerint a diákok többsége ugyanis az egyetem elvégzése után várható kereset alapján választ szakot, nem a személyisége, tudása, érdeklődése alapján. Szalay úgy látja, a céltudatos választás hiányát jelzi, hogy a végzősök beiratkozáskor több fakultásra is jelentkeznek, „valahová csak sikerül” alapon, vállalva, hogy olyan szakon szereznek képesítést, amit szívük szerint nem választottak volna. „Később a lemorzsolódás is ennek tulajdonítható” – állítja az iskolapszichológus. Krónika