
Összeférhetetlenséget állapított meg Nagy-Debreczeni Hajnal, a Román Közszolgálati Televízió (TVR) igazgatótanácsának RMDSZ által delegált tagja esetében az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI). Az érintett a Krónikának elmondta: megfellebbezi a határozatot.
2019. március 05., 17:522019. március 05., 17:52
2019. március 05., 20:372019. március 05., 20:37
A hivatalos tisztséget betöltő közszereplők vagyonosodását vizsgáló hatóság kedden tette közzé honlapján a határozatot, amelyből kiderül, hogy összeférhetetlennek találták a Román Rádiótársaság vezetőtanácsának két egykori tagját is. Nagy-Debreczeni Hajnal esetében az ANI megállapította, hogy 2016. március 22-e és 2017. szeptember 27-e között, továbbá 2018. március 28-a és szeptember 25-e között egy időben volt a közszolgálati televízió igazgatótanácsának tagja, valamint két kereskedelmi társaság ügyvezetője.
A feddhetetlenségi ügynökség szerint ezáltal áthágta a 2003/161-es számú, a közméltósági, köztisztviselői tisztség gyakorlása során átláthatóságot biztosító összeférhetetlenségi jogszabály előírásait.
A TVR honlapján fellelhető legfrissebb, tavaly júniusi dátummal ellátott érdekeltségi nyilatkozat alapján Nagy-Debreczeni Hajnal a Samubor Kft. résztulajdonosa, valamint az RMDSZ Progress Alapítványának az elnöke. Nagy-Debreczeni Hajnal a határozatra reagálva a Krónikának felidézte, a feddhetetlenségi ügynökség hozzá kirendelt felügyelője ezelőtt egy évvel azt mondta, majd kérik tőle, hogy jelenítse meg az álláspontját az üggyel kapcsolatban. „Én álláspontot nem tudtam megfogalmazni, mert semmiféle kérést ilyen irányba nem kaptam, hanem ma értesültem a sajtóból a határozatról. Természetesen megfellebezem a törvényes határidőn belül” – mondta el a Krónika megkeresésére kedden délután Nagy-Debreczeni Hajnal.
Hozzátette, az ő szempontjából nincsen összeférhetetlenség, és nem közölt valótlanságokat az érdeknyilatkozatában. „A vezetőtanács tagjaira mind a közszolgálati televíziónál, mind a közszolgálati rádiónál a 41-es számú törvény előírásai vonatkoznak, és én azokat folyamatosan és maradéktalanul betartottam” – fogalmazott a TVR igazgatótanácsának magyar tagja. Hozzátette, az említett törvény két dologra vonatkozik a vezetőtanácsi tagok esetében az összeférhetetlenséget illetően. Az egyik alapján nem lehetnek ügyvezetők olyan cégekben, amelyeknek a fő tevékenysége a médiához kapcsolható. A másik feltétel, amit rögzít a 41-es számú jogszabály: ezek a cégek, ahol a vezetőtanácsi tagok az ügyvezetők, nem állhatnak szerződéses viszonyban sem a román rádiótársasággal, sem a román televíziótársasággal.
A TVR igazgatótanácsának magyar tagja korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sajtótanácsosaként dolgozott. 2015-ben kiderült róla, hogy évente közel 44 ezer lejes fizetést kap a Kolozsvári Rádiótól, noha a szerkesztőségben senki nem látta dolgozni. Nagy-Debreczeni akkor azt mondta, nincs összeférhetetlenség a rádiós és az RMDSZ-es munkája között, később azonban lemondott a rádiónál betöltött állásáról. Aztán 2017 januárjában az RMDSZ-elnök sajtótanácsosi tisztségétől is megvált.
Ugyancsak 2017-ben egy másik botrány is övezte Nagy-Debreczeni nevét. Az Átlátszó Erdély oknyomozó portál feltárta, hogy az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítványtól bérelt egy 200 négyzetméteres helyiséget a Kolozsvár főterén álló Jósika-palotában a Videbor kft., amelynek társtulajdonosa Nagy-Debreczeni Hajnal, az alapítvány kuratóriumának elnöke pedig a férje, Nagy Zoltán. Utóbbi Kelemen Hunor szövetségi elnök kabinetigazgatója is.
A cikk megjelenését követően az Iskola Alapítvány felbontotta a bérleti szerződést mind a helyiség tulajdonosával, mind a helyiségben éttermet működtető Videbor kft.-vel. Az Átlátszó tavaly májusi cikke szerint ugyanakkor Nagy-Debreczeni Hajnal eladta 50 százalékos részesedését a Kolozsvár főterén található L’Alchimiste vendéglőben.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
szóljon hozzá!