Összeférhetetlenséget állapított meg Nagy-Debreczeni Hajnal, a Román Közszolgálati Televízió (TVR) igazgatótanácsának RMDSZ által delegált tagja esetében az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI). Az érintett a Krónikának elmondta: megfellebbezi a határozatot.
2019. március 05., 17:522019. március 05., 17:52
2019. március 05., 20:372019. március 05., 20:37
A hivatalos tisztséget betöltő közszereplők vagyonosodását vizsgáló hatóság kedden tette közzé honlapján a határozatot, amelyből kiderül, hogy összeférhetetlennek találták a Román Rádiótársaság vezetőtanácsának két egykori tagját is. Nagy-Debreczeni Hajnal esetében az ANI megállapította, hogy 2016. március 22-e és 2017. szeptember 27-e között, továbbá 2018. március 28-a és szeptember 25-e között egy időben volt a közszolgálati televízió igazgatótanácsának tagja, valamint két kereskedelmi társaság ügyvezetője.
A feddhetetlenségi ügynökség szerint ezáltal áthágta a 2003/161-es számú, a közméltósági, köztisztviselői tisztség gyakorlása során átláthatóságot biztosító összeférhetetlenségi jogszabály előírásait.
A TVR honlapján fellelhető legfrissebb, tavaly júniusi dátummal ellátott érdekeltségi nyilatkozat alapján Nagy-Debreczeni Hajnal a Samubor Kft. résztulajdonosa, valamint az RMDSZ Progress Alapítványának az elnöke. Nagy-Debreczeni Hajnal a határozatra reagálva a Krónikának felidézte, a feddhetetlenségi ügynökség hozzá kirendelt felügyelője ezelőtt egy évvel azt mondta, majd kérik tőle, hogy jelenítse meg az álláspontját az üggyel kapcsolatban. „Én álláspontot nem tudtam megfogalmazni, mert semmiféle kérést ilyen irányba nem kaptam, hanem ma értesültem a sajtóból a határozatról. Természetesen megfellebezem a törvényes határidőn belül” – mondta el a Krónika megkeresésére kedden délután Nagy-Debreczeni Hajnal.
Hozzátette, az ő szempontjából nincsen összeférhetetlenség, és nem közölt valótlanságokat az érdeknyilatkozatában. „A vezetőtanács tagjaira mind a közszolgálati televíziónál, mind a közszolgálati rádiónál a 41-es számú törvény előírásai vonatkoznak, és én azokat folyamatosan és maradéktalanul betartottam” – fogalmazott a TVR igazgatótanácsának magyar tagja. Hozzátette, az említett törvény két dologra vonatkozik a vezetőtanácsi tagok esetében az összeférhetetlenséget illetően. Az egyik alapján nem lehetnek ügyvezetők olyan cégekben, amelyeknek a fő tevékenysége a médiához kapcsolható. A másik feltétel, amit rögzít a 41-es számú jogszabály: ezek a cégek, ahol a vezetőtanácsi tagok az ügyvezetők, nem állhatnak szerződéses viszonyban sem a román rádiótársasággal, sem a román televíziótársasággal.
A TVR igazgatótanácsának magyar tagja korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sajtótanácsosaként dolgozott. 2015-ben kiderült róla, hogy évente közel 44 ezer lejes fizetést kap a Kolozsvári Rádiótól, noha a szerkesztőségben senki nem látta dolgozni. Nagy-Debreczeni akkor azt mondta, nincs összeférhetetlenség a rádiós és az RMDSZ-es munkája között, később azonban lemondott a rádiónál betöltött állásáról. Aztán 2017 januárjában az RMDSZ-elnök sajtótanácsosi tisztségétől is megvált.
Ugyancsak 2017-ben egy másik botrány is övezte Nagy-Debreczeni nevét. Az Átlátszó Erdély oknyomozó portál feltárta, hogy az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítványtól bérelt egy 200 négyzetméteres helyiséget a Kolozsvár főterén álló Jósika-palotában a Videbor kft., amelynek társtulajdonosa Nagy-Debreczeni Hajnal, az alapítvány kuratóriumának elnöke pedig a férje, Nagy Zoltán. Utóbbi Kelemen Hunor szövetségi elnök kabinetigazgatója is.
A cikk megjelenését követően az Iskola Alapítvány felbontotta a bérleti szerződést mind a helyiség tulajdonosával, mind a helyiségben éttermet működtető Videbor kft.-vel. Az Átlátszó tavaly májusi cikke szerint ugyanakkor Nagy-Debreczeni Hajnal eladta 50 százalékos részesedését a Kolozsvár főterén található L’Alchimiste vendéglőben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!