Obszcén jelbeszéd a székelyudvarhelyi tanácsülésen

Röpke egy óra alatt, dolgavégezetlenül ért véget tegnap délután a székelyudvarhelyi városi tanács rendes havi ülése. Az előterjesztésben egyetlen napirendi pontot tűzött ki a polgármester: a 2006. évi költségvetés vitáját. A központi költségvetés közlésének időpontjától, 2005. december 19-től számított 45 napon belül a helyi költségvetést is el kell fogadni, ellenkező esetben csak „takaréklángon”, a 2005-ös költségvetés töredékével működhet a város. Ugyanakkor a határozathozatal ismételt elmaradása miatt lassan a feloszlatás is fenyegeti a városi tanácsot, látszólag tehát mindennek arra kellett volna ösztönöznie a tanácstagokat, hogy eljussanak a döntéshozatalig. Nem így történt.
A tanácsülésen az RMDSZ-frakcióból decemberben, hivatali összeférhetetlenség miatt, lemondott Péter Pál hiányában a tanács 18 tagja – 9-9 RMDSZ-, illetve polgári frakciós képviselő – jelent meg. Az ülésvezető elnök megválasztása négy után pár perccel már suta mosolyt csalt az arcokra, de a két egyenlő arányú szavazás huzavonája után harmadikra két RMDSZ-tanácsos is megszavazta a polgári frakció jelöltjét, és így napirend előtti felszólalásokkal megkezdődhetett az ülés.
Az RMDSZ szerette volna elérni, hogy a megürült helyre a listán következő jelöltjüket, Szabó Gyulát igazolják az ülésen, illetve a prefektúra által kért adó- és illetékmódosításokat is napirendre kívánta volna tűzni. A polgári frakció csak az eredeti napirendet, a költségvetést kívánta tárgyalni a sürgető határidő és az ügy fontosságára való tekintettel. A felek egyike sem volt hajlandó engedni az álláspontjából. A vitából Szász Jenő polgármester és Ladányi László alpolgármester is derekasan kivette a részét, ekkor kezdett a tanácskozás a „kicsi Jenő, menjél inkább haza Gyergyóba” jellegű beszólások irányába eltolódni. A polgári frakció álláspontja szerint hat év után végre nem az eddig számbeli fölényben lévő RMDSZ önkénye érvényesül, tehát ebben a felállításban végre demokratikusan lehet dönteni a költségvetésről. Ladányi szerint a választáson szerzett tíz tanácsosi hely az RMDSZ „szubjektív joga”, amit nem vitathat el tőle senki, ezért nem is várható el, hogy kilenc tanácsossal szavazzanak a költségvetésről. Az RMDSZ képviselői végül nem szavazták meg a költségvetés napirendre vételét sem, mert a saját javaslataikat nem tudták felvetetni a tárgyalandók sorába. Az elfajuló vita főszereplője azonban Borbáth István RMDSZ-frakcióvezető volt, aki az eredménytelenség és a patthelyzet keltette indulatait olyan nemzetközi egyezményes jellel – fölfelé tartott középső ujjal – juttatta kifejezésre, hogy azon saját frakciótársai is fölháborodtak.