Hirdetés

Nemzeti egység, erdélyi szellemiség – Portik Vilmos a Transzilván csatorna vezérelvéről

Transzilván

Felvétel a Transzilván stúdiójában

Fotó: Facebook/Transzilván

Négy-öt évnyi érlelődés után, az elmúlt esztendő feszült politikai légkörének fő hatására született meg a Transzilván című multimédiás csatorna, amely a legkeresettebb közösségi médiafelületeken érhető el. Portik Vilmos társalapító a Krónikának elmondta: a témaválasztást a közbeszéd „diktálja”, legyen szó politikáról, sportról, tudományról vagy sorsfordító történelmi évfordulókról, a fő szempont pedig a nemzeti egység megbontására tett kísérletek elhárítása, az erdélyi magyarság életére hatással lévő döntések hátterének taglalása, az erdélyi szellemiség bemutatása a Kárpát-medence más magyarlakta területein élők számára – mindezt a kor igényeinek megfelelő módon teszi a Transzilván.

Pataky Lehel Zsolt

2025. július 16., 13:592025. július 16., 13:59

Április második felére tehetők az első bejegyzések a Transzilván című csatorna Facebook-oldalán, ám egy hasonló, videós stúdióbeszélgetésekre, videós jegyzetekre épülő, úgynevezett podcastekből és videocastekből álló tartalomszolgáltató elindításának az ötlete régóta érlelődött az alapítókban – mondta a Krónikának Portik Vilmos.

„Az alapgondolat, hogy egy ilyen típusú, főleg közösségi médiára fókuszáló tartalomszolgáltatóra szükség lenne, négy-öt évvel ezelőtt fogalmazódott meg, de igazából a közbeszédben mostanában előforduló témák kapcsán készült néhány videó, amelyek fogadtatása kifejezetten jó volt, és ez adta a löketet ahhoz, hogy ezt létrehozzuk” – nyilatkozta a korábbi marosvásárhelyi alpolgármester, jelenleg RMDSZ-es Maros megyei önkormányzati képviselő.

Hirdetés

Portik Vilmos hozzátette, hogy rajta kívül Zsigmond Barna Pál, a magyarországi Európai Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, Magyarország korábbi csíkszeredai főkonzulja – aki marosvásárhelyi születésű – tekinthető a Transzilván társalapítójának, ők ketten érezték úgy, hogy szükség lenne egy olyan csatornára, amely azokhoz és azokról szól,

akik azonos értékrendet vallanak, ez pedig a nemzeti egység, a keresztény Európa, a magyarság határok feletti összetartozásának kérdése.

A tartalomszolgáltató mögött jelenleg nincs sem állandó szerkesztőség, sem intézményi háttér – tette hozzá. „Egészen biztos vagyok benne, hogy a fenntartásához szükség lesz arra, hogy valamilyen intézményes formát kapjon, és szervezetten dolgozzunk, egyfajta szerkesztőségként, de ennek jelenleg még képlékeny a formája, mind a munkaközösség, mind a tartalmak szempontjából. Egyelőre, mondhatni, önkéntes alapon és félig professzionális szinten születtek a videók” – fűzte hozzá.

A Transzilván nem önálló portál, hanem a Facebookon, a YouTube-on és a TikTokon érhető el. Az alapítók abból indultak ki, hogy manapság már szinte nincs olyan ember Romániában, Erdélyben és azon belül Székelyföldön, aki valamelyik közösségi felületen ne lenne aktív. A statisztikák azt mutatják – folytatta Portik Vilmos –, hogy például a YouTube és a Facebook a lakosság 90 százalékát elérik.

„Igyekszünk olyan tartalmakat csinálni, amelyek mindenki számára fogyaszthatók, de természetesen az a célunk, hogy bizonyos formátumok elsősorban a fiatalokat érjék el, nemcsak terjedelmükben, tematikájukban, de nyelvezetükben is, más tartalmak pedig a középkorosztályt, illetve az idősebbeket. Amikor eljutunk oda, hogy szerkesztőség dolgozzon ezeken a tartalmakon, akkor bízom benne, hogy olyan tartalmakat tudunk majd nyújtani, amelyekkel a teljes spektrumot le tudjuk fedni” – magyarázta. A munkatársakról szólva elmondta, hogy folyamatosan bővülő csapatról van szó.

Idézet
Csinta Samut nem kell különösebben bemutatni, az egyik legismertebb és tekintélyes újságírója az erdélyi magyar közösségnek, de ide sorolnám Kádár Zoltánt is, aki sportújságíróként tett le az elmúlt néhány évtizedben sok mindent az asztalra.

Szabó Előd, a Titán együttes frontembere zenészként szerzett magának hírnevet, de ő is azok közé tartozik, aki úgy gondolja, hogy van mondanivalója a világ vagy az erdélyi magyarok számára. Aztán a fiatal korosztályból kikerülő véleményformálók is csatlakoztak a csapathoz, kiemelném a csíkszeredai Cilip Árpádot és Bogos Ákost, de bárki csatlakozhat hozzánk, aki úgy érzi, hogy van mondanivalója a mi közösségünk életét érintő témákról” – sorolta Portik Vilmos.

A témaválasztás kapcsán kifejtette: a világban lévő történéseknek és azok összefüggései hatással vannak az erdélyi magyar közösségre is, „és nekünk ezekről kell legyen véleményünk, ezért a mi saját és a közösségünk sajátos történelmi, szociális vagy társadalmi helyzetéből fakadó nézőpontok megjelenítésére törekszünk.”

„Ez egyébként egy rendkívül nehéz feladat, hogy úgy tudjunk beszélni különböző témákról, hogy az mind az erdélyiek számára vonzó, érthető legyen, ugyanakkor mondjuk egy soproni vagy egy felvidéki magyar ember is tudjon vele azonosulni. Ez a cél, szellemiségében is azt az értékvilágot próbáljuk követni, ami azt hirdeti, hogy egységes magyar nemzet van, lakjon valaki Pozsonyban, a Dunántúlon vagy a Délvidéken” – jelentette ki.

A Transzilván nem enged éket verni a magyarok közé

Az sem véletlen, hogy a sokévnyi tervezgetés után épp a 2024-es romániai választási „szuperév” – ami az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítésében és újbóli kiírásában csúcsosodott ki – után jelentkezett a Transzilván.

„Talán a legerősebb löketet ahhoz, hogy ezt a projektet életre hívjuk, az adta, hogy egy nagyon feszült, vitatott időszakot hagytuk magunk mögött. Úgy látom, hogy a magyarországi választások közeledtével egy másik ilyen típusú időszak következik, és a közösségi felületeken egyre inkább igyekeznek Erdélyben is meghonosítani azt a fajta durva hangnemet, ami a magyarországi közösségi médiában zajló diskurzust jellemzi. Pont ez ellen szeretnénk ezzel a csatornával is fellépni. Persze az elmúlt választások során is volt egy-két erősebb hangvételt megütő véleményvezér a közösségi médiában, de azt hiszem, hogy

a nemzeti gondolat, a nemzet összetartozása tekintetében az erdélyi magyarok túlnyomó többsége ugyanazt gondolja, és nekünk vigyáznunk kell, hogy ne tudjanak éket verni sem az erdélyi magyar közösségen belül, sem pedig az anyaországi és az erdélyi magyarok közé.

Azt látom, hogy az erdélyi, külhoni magyarok vonatkozásában odaát szeretnek bizonyos megbélyegző szófordulatokkal, megfogalmazásokkal élni bizonyos személyek, és ilyenekből egyre több van. Nekünk ezzel kapcsolatosan meg kell szólalni, de nem szabad ugyanabban a hangnemben tennünk, hanem végtelen türelemmel és jó szóval, de meg kell védeni a magunk álláspontját. Éreztetni kell, hogy nem juthatunk oda megint a magyar–magyar kapcsolatok vonatkozásában, mint 2004-ben, a kettős állampolgárságról tartott rossz emlékű népszavazáskor, és nem lehet az kérdés, hogy a nemzethez való tartozást pénzben mérjük, vagy egyszerű pénzügyi megfontolás szerint tekintsenek valakit a nemzethez tartozónak, vagy magyar állampolgársági jogosultságát vitatni” – jelentette ki Portik Vilmos.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 14., szombat

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Hirdetés
2026. március 14., szombat

Hamarosan benyújthatók a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmei

Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.

Hamarosan benyújthatók a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmei
2026. március 14., szombat

Orbán Viktor március 15-i levelében összefogásra szólította a határon túli magyarokat

Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.

Orbán Viktor március 15-i levelében összefogásra szólította a határon túli magyarokat
2026. március 14., szombat

Több mint száz ’48-as emléket számolt fel az első világháború utáni hatalom a Bánságban

Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.

Több mint száz ’48-as emléket számolt fel az első világháború utáni hatalom a Bánságban
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Ultimátumot kaptak a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal kivitelezői

Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.

Ultimátumot kaptak a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal kivitelezői
2026. március 13., péntek

Ráfordultak a célegyenesre a református iskola építésével Zilahon

Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.

Ráfordultak a célegyenesre a református iskola építésével Zilahon
2026. március 13., péntek

Lövöldözött is a 18 éves fiatal: fegyvereket foglalt le a rendőrség Brassó megyében

Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.

Lövöldözött is a 18 éves fiatal: fegyvereket foglalt le a rendőrség Brassó megyében
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Szatmártól Temesvárig, Kolozsvártól Zilahig számos magyarlakta településen ünnepelnek március 15-én

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.

Szatmártól Temesvárig, Kolozsvártól Zilahig számos magyarlakta településen ünnepelnek március 15-én
2026. március 13., péntek

Aranysakálok terrorizálják a partiumi megyeszékhely egyik lakóövezetében élőket

Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.

Aranysakálok terrorizálják a partiumi megyeszékhely egyik lakóövezetében élőket
2026. március 12., csütörtök

Szenvedélybetegek mentsvárává válhat a kincses város

Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.

Szenvedélybetegek mentsvárává válhat a kincses város
Hirdetés
Hirdetés