Nemzeti egység, erdélyi szellemiség – Portik Vilmos a Transzilván csatorna vezérelvéről

A tartalomszolgáltató mögött jelenleg nincs sem állandó szerkesztőség, sem intézményi háttér – tette hozzá. „Egészen biztos vagyok benne, hogy a fenntartásához szükség lesz arra, hogy valamilyen intézményes formát kapjon, és szervezetten dolgozzunk, egyfajta szerkesztőségként, de ennek jelenleg még képlékeny a formája, mind a munkaközösség, mind a tartalmak szempontjából. Egyelőre, mondhatni, önkéntes alapon és félig professzionális szinten születtek a videók” – fűzte hozzá.

A Transzilván nem önálló portál, hanem a Facebookon, a YouTube-on és a TikTokon érhető el. Az alapítók abból indultak ki, hogy manapság már szinte nincs olyan ember Romániában, Erdélyben és azon belül Székelyföldön, aki valamelyik közösségi felületen ne lenne aktív. A statisztikák azt mutatják – folytatta Portik Vilmos –, hogy például a YouTube és a Facebook a lakosság 90 százalékát elérik.

„Igyekszünk olyan tartalmakat csinálni, amelyek mindenki számára fogyaszthatók, de természetesen az a célunk, hogy bizonyos formátumok elsősorban a fiatalokat érjék el, nemcsak terjedelmükben, tematikájukban, de nyelvezetükben is, más tartalmak pedig a középkorosztályt, illetve az idősebbeket. Amikor eljutunk oda, hogy szerkesztőség dolgozzon ezeken a tartalmakon, akkor bízom benne, hogy olyan tartalmakat tudunk majd nyújtani, amelyekkel a teljes spektrumot le tudjuk fedni” – magyarázta. A munkatársakról szólva elmondta, hogy folyamatosan bővülő csapatról van szó.

Szabó Előd, a Titán együttes frontembere zenészként szerzett magának hírnevet, de ő is azok közé tartozik, aki úgy gondolja, hogy van mondanivalója a világ vagy az erdélyi magyarok számára. Aztán a fiatal korosztályból kikerülő véleményformálók is csatlakoztak a csapathoz, kiemelném a csíkszeredai Cilip Árpádot és Bogos Ákost, de bárki csatlakozhat hozzánk, aki úgy érzi, hogy van mondanivalója a mi közösségünk életét érintő témákról” – sorolta Portik Vilmos.

A témaválasztás kapcsán kifejtette: a világban lévő történéseknek és azok összefüggései hatással vannak az erdélyi magyar közösségre is, „és nekünk ezekről kell legyen véleményünk, ezért a mi saját és a közösségünk sajátos történelmi, szociális vagy társadalmi helyzetéből fakadó nézőpontok megjelenítésére törekszünk.”

„Ez egyébként egy rendkívül nehéz feladat, hogy úgy tudjunk beszélni különböző témákról, hogy az mind az erdélyiek számára vonzó, érthető legyen, ugyanakkor mondjuk egy soproni vagy egy felvidéki magyar ember is tudjon vele azonosulni. Ez a cél, szellemiségében is azt az értékvilágot próbáljuk követni, ami azt hirdeti, hogy egységes magyar nemzet van, lakjon valaki Pozsonyban, a Dunántúlon vagy a Délvidéken” – jelentette ki.

A Transzilván nem enged éket verni a magyarok közé

Az sem véletlen, hogy a sokévnyi tervezgetés után épp a 2024-es romániai választási „szuperév” – ami az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítésében és újbóli kiírásában csúcsosodott ki – után jelentkezett a Transzilván.

„Talán a legerősebb löketet ahhoz, hogy ezt a projektet életre hívjuk, az adta, hogy egy nagyon feszült, vitatott időszakot hagytuk magunk mögött. Úgy látom, hogy a magyarországi választások közeledtével egy másik ilyen típusú időszak következik, és a közösségi felületeken egyre inkább igyekeznek Erdélyben is meghonosítani azt a fajta durva hangnemet, ami a magyarországi közösségi médiában zajló diskurzust jellemzi. Pont ez ellen szeretnénk ezzel a csatornával is fellépni. Persze az elmúlt választások során is volt egy-két erősebb hangvételt megütő véleményvezér a közösségi médiában, de azt hiszem, hogy

Azt látom, hogy az erdélyi, külhoni magyarok vonatkozásában odaát szeretnek bizonyos megbélyegző szófordulatokkal, megfogalmazásokkal élni bizonyos személyek, és ilyenekből egyre több van. Nekünk ezzel kapcsolatosan meg kell szólalni, de nem szabad ugyanabban a hangnemben tennünk, hanem végtelen türelemmel és jó szóval, de meg kell védeni a magunk álláspontját. Éreztetni kell, hogy nem juthatunk oda megint a magyar–magyar kapcsolatok vonatkozásában, mint 2004-ben, a kettős állampolgárságról tartott rossz emlékű népszavazáskor, és nem lehet az kérdés, hogy a nemzethez való tartozást pénzben mérjük, vagy egyszerű pénzügyi megfontolás szerint tekintsenek valakit a nemzethez tartozónak, vagy magyar állampolgársági jogosultságát vitatni” – jelentette ki Portik Vilmos.