Felvétel a Transzilván stúdiójában
Fotó: Facebook/Transzilván
Négy-öt évnyi érlelődés után, az elmúlt esztendő feszült politikai légkörének fő hatására született meg a Transzilván című multimédiás csatorna, amely a legkeresettebb közösségi médiafelületeken érhető el. Portik Vilmos társalapító a Krónikának elmondta: a témaválasztást a közbeszéd „diktálja”, legyen szó politikáról, sportról, tudományról vagy sorsfordító történelmi évfordulókról, a fő szempont pedig a nemzeti egység megbontására tett kísérletek elhárítása, az erdélyi magyarság életére hatással lévő döntések hátterének taglalása, az erdélyi szellemiség bemutatása a Kárpát-medence más magyarlakta területein élők számára – mindezt a kor igényeinek megfelelő módon teszi a Transzilván.
2025. július 16., 13:592025. július 16., 13:59
Április második felére tehetők az első bejegyzések a Transzilván című csatorna Facebook-oldalán, ám egy hasonló, videós stúdióbeszélgetésekre, videós jegyzetekre épülő, úgynevezett podcastekből és videocastekből álló tartalomszolgáltató elindításának az ötlete régóta érlelődött az alapítókban – mondta a Krónikának Portik Vilmos.
„Az alapgondolat, hogy egy ilyen típusú, főleg közösségi médiára fókuszáló tartalomszolgáltatóra szükség lenne, négy-öt évvel ezelőtt fogalmazódott meg, de igazából a közbeszédben mostanában előforduló témák kapcsán készült néhány videó, amelyek fogadtatása kifejezetten jó volt, és ez adta a löketet ahhoz, hogy ezt létrehozzuk” – nyilatkozta a korábbi marosvásárhelyi alpolgármester, jelenleg RMDSZ-es Maros megyei önkormányzati képviselő.
Portik Vilmos hozzátette, hogy rajta kívül Zsigmond Barna Pál, a magyarországi Európai Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, Magyarország korábbi csíkszeredai főkonzulja – aki marosvásárhelyi születésű – tekinthető a Transzilván társalapítójának, ők ketten érezték úgy, hogy szükség lenne egy olyan csatornára, amely azokhoz és azokról szól,
A tartalomszolgáltató mögött jelenleg nincs sem állandó szerkesztőség, sem intézményi háttér – tette hozzá. „Egészen biztos vagyok benne, hogy a fenntartásához szükség lesz arra, hogy valamilyen intézményes formát kapjon, és szervezetten dolgozzunk, egyfajta szerkesztőségként, de ennek jelenleg még képlékeny a formája, mind a munkaközösség, mind a tartalmak szempontjából. Egyelőre, mondhatni, önkéntes alapon és félig professzionális szinten születtek a videók” – fűzte hozzá.
A Transzilván nem önálló portál, hanem a Facebookon, a YouTube-on és a TikTokon érhető el. Az alapítók abból indultak ki, hogy manapság már szinte nincs olyan ember Romániában, Erdélyben és azon belül Székelyföldön, aki valamelyik közösségi felületen ne lenne aktív. A statisztikák azt mutatják – folytatta Portik Vilmos –, hogy például a YouTube és a Facebook a lakosság 90 százalékát elérik.
„Igyekszünk olyan tartalmakat csinálni, amelyek mindenki számára fogyaszthatók, de természetesen az a célunk, hogy bizonyos formátumok elsősorban a fiatalokat érjék el, nemcsak terjedelmükben, tematikájukban, de nyelvezetükben is, más tartalmak pedig a középkorosztályt, illetve az idősebbeket. Amikor eljutunk oda, hogy szerkesztőség dolgozzon ezeken a tartalmakon, akkor bízom benne, hogy olyan tartalmakat tudunk majd nyújtani, amelyekkel a teljes spektrumot le tudjuk fedni” – magyarázta. A munkatársakról szólva elmondta, hogy folyamatosan bővülő csapatról van szó.
Szabó Előd, a Titán együttes frontembere zenészként szerzett magának hírnevet, de ő is azok közé tartozik, aki úgy gondolja, hogy van mondanivalója a világ vagy az erdélyi magyarok számára. Aztán a fiatal korosztályból kikerülő véleményformálók is csatlakoztak a csapathoz, kiemelném a csíkszeredai Cilip Árpádot és Bogos Ákost, de bárki csatlakozhat hozzánk, aki úgy érzi, hogy van mondanivalója a mi közösségünk életét érintő témákról” – sorolta Portik Vilmos.
A témaválasztás kapcsán kifejtette: a világban lévő történéseknek és azok összefüggései hatással vannak az erdélyi magyar közösségre is, „és nekünk ezekről kell legyen véleményünk, ezért a mi saját és a közösségünk sajátos történelmi, szociális vagy társadalmi helyzetéből fakadó nézőpontok megjelenítésére törekszünk.”
„Ez egyébként egy rendkívül nehéz feladat, hogy úgy tudjunk beszélni különböző témákról, hogy az mind az erdélyiek számára vonzó, érthető legyen, ugyanakkor mondjuk egy soproni vagy egy felvidéki magyar ember is tudjon vele azonosulni. Ez a cél, szellemiségében is azt az értékvilágot próbáljuk követni, ami azt hirdeti, hogy egységes magyar nemzet van, lakjon valaki Pozsonyban, a Dunántúlon vagy a Délvidéken” – jelentette ki.
Az sem véletlen, hogy a sokévnyi tervezgetés után épp a 2024-es romániai választási „szuperév” – ami az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítésében és újbóli kiírásában csúcsosodott ki – után jelentkezett a Transzilván.
„Talán a legerősebb löketet ahhoz, hogy ezt a projektet életre hívjuk, az adta, hogy egy nagyon feszült, vitatott időszakot hagytuk magunk mögött. Úgy látom, hogy a magyarországi választások közeledtével egy másik ilyen típusú időszak következik, és a közösségi felületeken egyre inkább igyekeznek Erdélyben is meghonosítani azt a fajta durva hangnemet, ami a magyarországi közösségi médiában zajló diskurzust jellemzi. Pont ez ellen szeretnénk ezzel a csatornával is fellépni. Persze az elmúlt választások során is volt egy-két erősebb hangvételt megütő véleményvezér a közösségi médiában, de azt hiszem, hogy
Azt látom, hogy az erdélyi, külhoni magyarok vonatkozásában odaát szeretnek bizonyos megbélyegző szófordulatokkal, megfogalmazásokkal élni bizonyos személyek, és ilyenekből egyre több van. Nekünk ezzel kapcsolatosan meg kell szólalni, de nem szabad ugyanabban a hangnemben tennünk, hanem végtelen türelemmel és jó szóval, de meg kell védeni a magunk álláspontját. Éreztetni kell, hogy nem juthatunk oda megint a magyar–magyar kapcsolatok vonatkozásában, mint 2004-ben, a kettős állampolgárságról tartott rossz emlékű népszavazáskor, és nem lehet az kérdés, hogy a nemzethez való tartozást pénzben mérjük, vagy egyszerű pénzügyi megfontolás szerint tekintsenek valakit a nemzethez tartozónak, vagy magyar állampolgársági jogosultságát vitatni” – jelentette ki Portik Vilmos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!