
Kívül-belül megújult a szilágynagyfalui Bánffy-kastély
Fotó: Szilágynagyfalui Református Egyházközség
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő Szilágy megyei műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel, hamarosan pedig ünnepélyesen is megnyitják. Szőnyi Levente helyi lelkipásztor a Bánffy-kastély történetéről, a restaurációról, a régi pompájában tündöklő épület új rendeltetéséről beszélt a Krónikának.
2026. augusztus 30., 18:582026. augusztus 30., 18:58
Szeptember 6-án ünnepélyesen megnyitják a szilágynagyfalui Bánffy-kastélyt, amely a Hívogató Románia (România Atractivă) program keretében európai uniós forrásokból teljesen megújult. „A református gyülekezet és a teljes helyi közösség számára történelmi ez a pillanat. 1936-ban a református egyházközség a hívek nagylelkű adományából és banki hitelből vásárolta meg a kastélyt, majd 1948-ban államosították. 2008-ban visszaszereztük, de önerőből képtelenek voltunk felújítani. Kerestük, vártuk a megfelelő lehetőséget arra, hogy külső támogatással sikerüljön helyreállítani ezt a gyönyörű műemlék épületet.
– mondta a Krónika megkeresésére Szőnyi Levente helyi lelkipásztor.
Felidézte, hogy miután a román állam elvette az épületet a református egyháztól, működött benne szülőotthon, fogorvosi- és családorvosi rendelő, majd a ’80-as évektől 2002-ig fogyatékkal élő gyermekek intézete. Mint mondta, a Szilágy megyei műemlék épületet úgy kapták vissza 2008-ban, hogy már akkor szükség lett volna egy felújításra. „A tetőzetet sikerült is önerőből részben átfedni új cseréppel. Sajnos azután csak romlott a kastély állapota, a vakolat sok helyen leesett, az ablakokat betörték, a mennyezet több helyen beázott és beszakadt. Siralmas állapotban volt” – magyarázta a közel 70 százalékban magyarok lakta település lelkésze.
A felújítást megelőzően siralmas állapotban volt a kastély
Fotó: Szilágynagyfalui Református Egyházközség
A restauráció részleteire kitérve elmondta, első fázisban bontási munkálatok folytak. Mint kifejtette, az épület a 20. században olyan belső és külső átalakításokon ment át, amelyek miatt elveszítette eredeti állapotát és ezt helyre kellett állítani. Amikor szellemi fogyatékkal élő gyermekek intézete működött benne, nagyon sok közfalat építettek, hiszen a kastély alsó szintjén osztálytermek, konyha és ebédlő volt, az emeleti részen pedig hálószobák voltak a gyermekek számára. A régi kazánházat és a hozzá tartozó 25 méter magas kéményt is el kellett bontani. Megszámlálhatatlanul sok bontási törmelék hagyta el a kastély udvarát. A belső terek helyreállítása és az épület eredeti színének rekonstruálása ma már visszarepít minket a 18-19. századba – hangsúlyozta Szőnyi Levente.
A Bánffy család a 15. században telepedik le Szilágynagyfaluban, és fel is építi rezidenciáját. Az akkori Bánffy Péter kúriájáról annyit lehet tudni, hogy olyan volt, mint egy erőd. Négyszögletes bástyáival védelmet nyújtott lakóinak. Még vizesárok is volt a védőfalak körül. A falakon belül volt a lakóudvar, az ötszobás lakóház, amely alatt bolthajtásos pince húzódott. Az udvaron volt a cselédek háza, konyha és sütőház. E régi udvarház helyén épült fel Bánffy Albert emeletes kastélya. Építésének pontos dátumáról nincsenek adatok, feltételezések szerint a 18. század végén vagy a 19. század elején épült. 1859-ben tűzvész rongálja meg, fel kell újítani, majd 1925-ben újra átépítették és elnyerte mai formáját. A legutóbbi változtatáskor építették a ma is látható oszlopos bejáratot. A kastély beltere többnyire megőrizte eredeti kinézetét. A bejárat után boltíves folyosó vezet a lépcsőhöz és feljutunk az emeletre. Itt voltak a hálószobák, az ebédlő, a zongoraszoba és egy 2000 kötetes könyvtár. 1936-ban Bánffy Albert a kastélyt eladta a református egyháznak – olvasható a Szilágynagyfalui Református Egyházközség oldalán.
Fotó: Szilágynagyfalui Református Egyházközség
Arra a kérdésünkre, hogyan szeretnék bemutatni a kastély és egykori lakóinak történetét, a lelkipásztor azt felelte, a Bánffy család életét, fontosabb személyiségeit egy szép kiállítási anyagban örökítették meg.
„A háromszintes kastély nyitva áll a látogatók előtt, hiszen sokszínű kiállítás várja az ide érkezőket. A pincében borászati kiállítás és régi eszközök tekinthetők meg. A földszinten a Bánffy család életét bemutató kiállítás, a felújítás történetét bemutató fotókiállítás és egy gazdag népművészeti gyűjtemény látható.
Ezen kívül, az emeleten van egy nagy díszterem, amely 150-200 fő befogadására is alkalmas. Itt fogunk istentiszteletet tartani, kulturális programokat, konferenciákat és képzéseket szervezni” – részletezte a szilágynagyfalui lelkész, hozzátéve, hogy nyitottak bármilyen partneri kapcsolatra, amennyiben egyetemek, civil szervezetek vagy önkormányzatok szeretnének konferenciákat vagy más programokat szervezni a kastélyban.
A megnyitót követően a pincében borászati kiállítás és régi eszközök tekinthetők meg
Fotó: Hívogató Románia honlapja
Szőnyi Levente arról is beszélt portálunknak, hogy reményeik szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. Rámutatott, mivel Szilágynagyfaluban autópályaletérő is van, abban bíznak, hogy sok turista fogja meglátogatni a műemlék épületet és annak kiállításait.
A magyar közösség kulturális élete eddig is gazdag volt a településen. Számos kulturális programot szervezett a közösség az elmúlt években (pl. Bánffy György Napok, Arany János Napok). A kastély megújulásával szép helyet és teret nyertünk a közösségi életünk megélésére” – hangsúlyozta a Szilágynagyfalui Református Egyházközség lelkipásztora.

Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
szóljon hozzá!