Évek óta nem működik a több mint egymillió lejből felújított öntözőrendszer

Körülbelül 4000 hektárnyi területet lehetett volna öntözni Arad környékén az ópálosi szivattyúállomásnak köszönhetően, azonban az átadást követően csak néhány alkalommal működött, egészen 2020 nyaráig. Az ANIF aradi illetékesei az Agerpres hírügynökségnek elmondták, hogy az elmúlt öt évben azért nem indították be a pumpaházat, mert kiderült, hogy

– a csatornát ugyanis nem látták el vízzáró réteggel (más kérdés, hogy a rendszerváltás előtti évtizedekben sem volt vízzáró réteg a meder alján).

Ahhoz viszont, hogy a szivattyúállomás teljes kapacitását kihasználják, több gazdának kellene beruháznia olyan öntöző-berendezésekbe, amelyek lehetővé teszik a víz kinyerését a csatornából, illetve a locsolást.

Az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szerint a megye 350 ezer hektárnyi mezőgazdasági területéből jelenleg mindössze:

• 8000 hektár öntözhető, de csupán 800 hektárra jut víz ténylegesen, a meglévő rendszerekben fennálló működési problémák miatt;
• Ópáloson kívül a nyugati országhatár közelében, Szemlakon működik még egy szivattyúállomás.

Az elmúlt évek aszályai világítottak rá, milyen fontos lenne a termőföldek rendszeres öntözésre. Mint korábbi cikkünkben megírtuk, Arad megyében megkezdték az aratást, de a gabonatermés éppen a kevés csapadék miatt elmarad a várttól, a tavalyi mennyiség felét-háromnegyedét takaríthatják csak be.

– világított rá Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke. Szerinte a májusi esők nem pótolták a rendkívül száraz telet, júniusban pedig mostanáig nem volt eső, pénteken is csak futó zápor sepert végig Arad környékén.

korábban írtuk

Falugazdász a Krónikának: jó, ha nullszaldósok lesznek a termelők az alacsony gabonahozam miatt

Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.

„Két, öt vagy tíz milliméter eső nem használ semmit, legalább 30-40 milliméter kellene. A régi csatornarendszerek el vannak hanyagolva, benőtték a fák, nincsenek kitakarítva, így fel se tudják tölteni vízzel. Az érem másik oldala, hogy

Ezek a locsolórendszerek egyszerre nagyobb területet le tudnak fedni, de nagyon költséges a működtetésük, akár gázolajjal, akár árammal történik, és nem biztos, hogy az összes öntözés meg fog térülni. Olyan növényt öntöznek általában, ami nagyobb profitot hoz, például a vetőmag-kukorica, a borsó vagy a csemegekukorica” – mondta a Krónikának Nagy Zsolt.

Magyarországon „aradi vízzel” (is) öntöznek

Eközben az aradi gazdálkodók irigykedve nézhetnek a magyarországi szomszédokra, ahol szervezett körülmények között folyamatos az öntözés, ráadásul részben „aradi vízzel”. A román sajtó időről időre szenzációként tálalja, hogy Aradról „exportált vízzel” locsolják a magyar termőterületeket, de a Mezőhegyesi Ménesbirtok vezetői évekkel ezelőtt elmondták e cikk szerzőjének, hogy az öntözővíz 80 százalékát Apátfalvánál nyerik ki, az úgynevezett „aradi víz” csak 20 százalékot tesz ki, és néha veszik igénybe nemzetközi együttműködés alapján.