Nem mindenkinek hiányzik a pluszpénz, de van, ahol leépítésekhez is vezethet a forráshiány

hogy az év utolsó felében ne merüljenek fel problémák. Nem mindenki osztja viszont ezt az álláspontot. Egyes polgármesterek szerint a helyzet a bérkiegészítés nyomán olyan aggasztó lett, hogy szinte bizonyosan leépítést kell végrehajtaniuk nemcsak az önkormányzatnál, hanem az ehhez tartozó intézményeknél is.

Vákár István, a megyei tanács alelnöke lapunknak elmondta: fel sem merült, hogy bárhol is le kellene építeni a személyzetet.

Mint részletezte: a közalkalmazottak bérkiegészítését rögzítő kormányrendelet közzététele után a Kolozs megyei önkormányzat költségvetését úgy alakították át, hogy az elbírja az intézkedés végrehajtását.

Azonban ilyen körülmények között is meg tudták hirdetni a közbeszerzési eljárást a szennyvízhálózat kiépítésére és a derítőállomás megvalósítására, sőt a község önerőből épít ravatalozót, a rohammentő-szolgálat (SMURD) számára pedig egy ingatlant újítanak fel, és rendeznek be. Maros megye legkisebb községét, Székelyvéckét sem fenyegeti a fizetésképtelenség veszélye.

Az önkormányzatnak nemcsak fizetésekre, de egy jelentősebb beruházásra is futja, ugyanis a polgármesteri hivatalnak meg kell előlegeznie az egyébként kormánytámogatásból megújuló művelődési ház korszerűsítésének értékét.

– nyilatkozta a három falut magába foglaló községet vezető Fekete Pál. Vámosgálfalván sincsenek gondok, biztosított a Küküllő menti település polgármestere, Balog Elemér. A Dicsőszentmárton melletti község elöljárója szerint ha „a kecske is jóllakik, meg a káposzta is megmarad” elv szerint adagolod a jövedelmedet, nem maradsz fizetésképtelen. Pedig, Vámosgálfalván beruházások is futnak, uniós önrészt is vállalniuk kell.

Szatmárnémetiben a munkaerőhiány okoz inkább problémát

Szatmárnémetiben sem a pluszpénz elmaradására panaszkodnak, Kereskényi Gábor polgármester szerint – a teljes észak-nyugati régióban – ennél

Szatmárnémeti különben sajátos helyzetben van, hiszen helyi forrásokból tartják fenn a kulturális intézményeket – a színházat, a filharmóniát –, az ott dolgozók február elsejei 50 százalékos fizetésemelése pedig 1,5 millió lejjel terhelte meg a városkasszát, de ezt is ki tudták gazdálkodni.

„Ha lenne munkaerő, és többet tudnánk költeni a beruházásokra, elképzelhető, hogy nem lenne elég a pénz, így azonban csak tologatjuk az összegeket. Arról már rég letettem, hogy Bukarestből nagyobb támogatást kapunk, tudom, hogy csak magunkra számíthatunk” – fogalmazott Kereskényi Gábor.

Székelyföldön elkerülhetetlennek tartják a létszámleépítést

Ezzel szemben Kovászna megyében kiadós pofonként érte az önkormányzatokat, hogy a költségvetés-kiegészítésből nem kaptak pluszpénzt, a megyei önkormányzat közleményben is jelezte, hogy évek óta ez az első alkalom, amikor ilyesmi előfordul. Mint rámutatnak:

ezeket az összegeket jövőre is felhasználhatták volna. A közlemény szerint több községben leállhatnak a beruházások, és az sem biztos, hogy folytatni tudják az alkalmazottak fizetését.

Kovászna megye vezetősége abban reménykedik, hogy a kormány év végén ismét átnézni az országos költségvetést, és a kiigazítás során az önkormányzatoknak is szánnak pénzforrásokat. Henning László, a megyei tanács alelnöke a Krónikának elmondta,

akkor zárják le ugyanis a harmadik negyedévet. Az alelnök inkább azt nehezményezi, hogy nem lesz pénzük a falvaknak a pályázati önrészek előteremtéséhez.

Hargita megyében is hasonló a helyzet: Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szerint az önkormányzat és a hatáskörébe tartozó intézmények – a Csíki Székely Múzeum, a Csíki Játékszín, és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes – fenntarthatatlanná váltak a béremelés nyomán.

A szükséges bérkeret jelentősen meghaladja a lehetőségeket, így a létszámcsökkentő átszervezés elkerülhetetlen” – szögezte le. Ezzel Karda Róbert, Csíkszentdomokos polgármestere is egyetért, mint rámutatott: az önkormányzatok többsége nincs könnyű helyzetben.

„Számítottunk pluszpénzekre a költségvetés-kiegészítés nyomán az előző évek tapasztalatai alapján. Ha tudtuk volna év elején, hogy nem kapunk pénzt, másképp állítottuk volna össze a költségvetésünket” – magyarázta.

Csíkszentdomokoson szűkösen kijön a bérkeret, a megkezdett beruházásokat is tudják folytatni, de az alárendelt intézmények fenntartására, valamint a jövő évi beruházásokhoz szükséges tervekre, tanulmányokra bajosan tudnak előteremteni pénzt.

„Nehéz lesz az év hátralévő része, ha nem történik valami”

– fogalmazott Karda Róbert. Ezzel szemben Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere arról számolt be, hogy őket nem befolyásolja az évek óta példa nélküli helyzet, a pluszösszegek nélkül is jól kijönnek. Az elöljáró szerint beruházásokra és bérköltségekre is van pénz, egyedüli bosszúságuk, hogy a művelődési ház felújításával a kivitelező nem halad megfelelő ütemben.

Bihar megyében addig nyújtóznak, amíg a takarójuk ér

A Bihar megyei önkormányzat azzal vette elejét a problémáknak, hogy egyelőre nem emelték a fizetéseket, amelyek így az eredeti költségvetés által engedett szinten maradtak – tudtuk meg Pásztor Sándor megyei tanácselnöktől, aki rámutatott,

nem vállalták a kockázatát annak, hogy fedezet nélkül növeljék a béreket.

Két hónapja egy tanácshatározattal befagyasztották az augusztusi és a szeptemberi juttatásokat, és kivárták, mennyi pluszbevételük lesz, illetve mekkora összeget kapnak a központi büdzséből.

„Nálunk nem az az elv érvényesült, hogy egyszer megemeljük a fizetést, majd meglátjuk, kapunk-e rá pénzt, hanem addig nyújtózunk, amíg a takarónk ér. A számításunk bejött, a továbbiakban napirendre tűzzük a tanácshatározatot, amely révén a fizetéseket a bevételeinkhez, a kerethez mérten növeljük” – magyarázta Pásztor.

A nyolchónapos mérleg alapján Bihar megyének 11 millió lejes többletbevétele van, ez annak is köszönhető, hogy év elején inkább pesszimista költségvetést állítottak össze.

de a legfontosabb beruházásokra – a repülőtér új termináljának, valamint az új múzeumszékház építésére, illetve az úszómedence-programra – megvan a keret. Szerinte ugyanakkor egyértelmű, hogy az önkormányzatok szenvednek a pénzhiánytól, de abban reménykedik, hogy év végéig lesz még egy költségvetés-kiigazítás.

A jogszabály szerint a választott tisztségviselők bérét a minimálbérhez viszonyított koefficiens alapján számolják ki, azaz a jelenleg bruttó 1450 lejes minimálbér felel meg az 1-es szorzónak.

Romániában jelenleg az államfő fizetése a legmagasabb, esetében a koefficiens 12-es, azaz a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő összeget, bruttó 17 400 lejt keres. Innen fokozatosan csökken a szorzó a 3-as koefficiensig, amelyet a 3 ezer főnél kisebb lakosságú települések alpolgármesterei bérének kiszámításakor alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere nemrég arról számolt be: kilenc év után most először az önkormányzatnál a polgármester juttatása a legmagasabb, ő bruttó 13 ezer lejt keres, ami nettó 8 ezer lej – három hónappal ezelőtt még ennek felét kapta. Az alpolgármesterek bérét meghatározó együttható eggyel kisebb, így ők 11 500 lej bruttó fizetést kapnak.