Nem mindenhol igénylik a lakók a tömbházak felújítását

Sepsiszentgyörgyön január végéig kellett leadniuk a lakótársulásoknak a hőszigetelésre vonatkozó kérést, a határidőig azonban senki nem jelentkezett a programra. Holott a helyi önkormányzat idei költségvetésében tíz–húsz lépcsőház felújítására különített el pénzt – tudtuk meg Sztakics Éva alpolgármestertől.

Pereskedéssel behajtott önrész

A hőszigetelési program évekkel ezelőtti beindítása sikertörténetnek számított a székelyföldi megyeszékhelyen, Sepsiszentgyörgy volt ugyanis az első települése az országnak, ahol a kormányprogram részeként egy teljes lakónegyedet korszerűsítettek. Az ügy szépséghibája azonban, hogy a lakók önrészét – a költségek egyharmadát – csak több év alatt, pereskedéssel tudták behajtani.

Ennek nyomán elővigyázatosságból szigorították a feltételeket: néhány éve csak azok a lakótársulások pályázhatnak, amelyek rendelkeznek a költségek rájuk eső egyötödével, emiatt viszont már tavaly sem jelentkezett senki a programra. Egy másik feltétel, hogy a pályázóknak nem lehet közüzemi tartozásuk, ezt is nehezen teljesítik a sepsiszentgyörgyi lakótársulások.

A költségek többi részét a helyi és kormányzati költségvetésből, valamint európai uniós forrásokból fedezik. Az európai uniós pályázati feltételek egyébként sokkal szigorúbbak a kormány által megadott előírásokhoz képest: több engedélyt kell beszerezni, költségesebbek a tervek, bonyolultabb a közbeszerzés, ezek pedig mind növelik a kiadásokat, és bonyolítják az ügyintézést.

Az önkormányzat nem tiltja ugyan, hogy egy tömbház lakói önerőből végeztessék el a hőszigetelést, sőt ebben az esetben hétéves adómentességet is biztosítanak, de esztétikai megfontolásokból nem engedélyezik, hogy csak egy lakást újítsanak fel. A lakók önrésze háztartásonként a lakás méretétől függően ezer–kétezer lej, de ha egyénileg szigetelik le a lakást, akkor sem kerül sokkal többe.

Józsa Loránd építkezési vállalkozó lapunknak elmondta: akinek volt pénze, már eddig korszerűsítette a lakását, az új építésű magánházakat pedig eleve hőszigetelik. A tömbházak szigetelése azért is bonyolultabb, mert a lakóknak meg kell egyezniük, hogy mindenki egyformán pótoljon az összegbe, viszont aki kevesebb külső fallal rendelkezik, kisebb összeggel járulna hozzá, ezért sok a vita, és gyakran ezért marad el a beruházás.

Lassan halad a munka

Csíkszeredában ugyan van igény a lakók részéről, az idén elkezdett projektek azonban a tervezetthez képest lassabb ütemben haladnak, sőt néhány helyszínen még el sem kezdték a munkálatokat. A hargitai megyeszékhelyen több mint egy hónapja látott neki a licitet megnyerő bukaresti Eol Facility cég hat, tízemeletes tömbház felújításának. Az ablakok nagy részét már kicserélték, jelenleg a falak külső burkolása zajlik.

Ezzel szemben két másik – a Majláth Gusztáv Károly téren és a Testvériség sugárúton található – lépcsőház korszerűsítését még nem kezdte el a bukaresti vállalkozás. Bulbuk Márton mérnök, a polgármesteri hivatal által kinevezett projektfelelős rámutatott: a cég nem indokolta meg hivatalosan a késlekedést, mindössze annyit mondtak, hogy nincs elég alkalmazottjuk. A késés miatt múlt héten figyelmeztető levelet küldtek nekik.

Ugyancsak az Eol Facility miatt késlekedik egy másik projekt, amelynek keretében tíz társasházat újítanak fel. Az erre vonatkozó versenytárgyalást nem a bukaresti cég nyerte, jelentkezőként azonban fellebbezett az eredmény ellen. Bulbuk Márton elmondta: a fővárosi vállalkozás pályázatában nem teljesített minden feltételt – a kiírás szerint a tömbházak bejárati ajtóit alumíniumból kell elkészíteni, a cég pedig ezt figyelmen kívül hagyta. „A tervező feltételei világosak voltak, az óvás teljesen értelmetlen, csak a munkakezdés húzódik emiatt” – panaszolta a szakember.

Hét tömbház felújítása már elkészült

Kolozsváron javában zajlik a hőszigetelési program: jelenleg 44 tömbházat korszerűsítenek, ez 1617 lakrészt érint. Hét tömbházban – 200 lakrész esetében – már nagyjából be is fejezték a munkálatokat – derült ki a helyi önkormányzat rendelkezésünkre bocsátott legfrissebb összeállításából.

A városháza összesen kilenc finanszírozási szerződést kötött, a beruházások összértéke pedig eléri a 31,94 millió lejt – ebből 18,19 millió lej olyan költség, amit sem az EU, sem a kormány felé nem lehet elszámolni. Az Európai Unió egyébként 14,93 millió lejjel támogatja a hőszigetelési programot, a kormány pedig 3,27 millió lejjel finanszírozza a programot.

A jelenleg zajló munkálatok mellett három új finanszírozási pályázat vár elbírálásra az Észak-nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségnél, ezeket azonban már csak a következő uniós költségvetési ciklusban lehívható forrásokból tudják finanszírozni. Ezekben a pályázatokban összesen 64 tömbház – 2641 lakrész – hőszigetelésére kérnek támogatást.

Komoly érdeklődés tapasztalható Szatmárnémetiben is a tömbház-hőszigetelési program iránt, a folyamat azonban a bürokratikus ügyintézés miatt nehezen halad. Răzvan Ulici, a polgármesteri hivatal energetikai irodájának vezetője lapunknak elmondta: a teljes mértékben kormánypénzekből finanszírozott program 2008-as elindítása óta mintegy tucatnyi – két-, három- és tízemeletes – tömbház felújítására tudtak pénzt szerezni, de úgy tűnik, hogy apadóban vannak a források, tavaly ugyanis mindössze négy pályázatot hagytak jóvá.

Ulici szerint sokkal ígéretesebb a 2012-ben indult, 60 százalékban EU-s támogatással megvalósuló projekt, amelynek keretében eddig 14 tömbház 510 lakásának hőszigetelésére sikerült pénzt szerezniük.

Az irodavezető elmondása szerint a most zajló munkálatok előrehaladott állapotban vannak, és úgy számolnak, hogy július–augusztusban be is tudják fejezni a beruházásokat. Megtudtuk: további 15 tömbház (493 lakás) esetében folyamatban van a közbeszerzési eljárás, azonban a zavaros jogi helyzet és a licitre jelentkezett nyolc cég kérdésáradata miatt késésben vannak, így kérdéses, hogy az év végén lejáró határidőig tudnak-e végezni a kivitelezéssel. Hozzátette: ha sikerül ezt a támogatást is felhasználni, az EU-s finanszírozású programból a szatmári megyeszékhely által lehívott összeg eléri a 10 millió lejt.

Ulici azt is elmondta: 35 lakótársulás jelezte, hogy a továbbiakban ők is igénylik a korszerűsítést, a műszaki tervek megrendelésével azonban kivárnak, mivel az ezután megvalósítandó projekteket már a következő uniós ciklus keretében biztosított pénzekből kivitelezik, és elképzelhető, hogy módosulnak a feltételek. Az új előírásokat még nem közölték, és nem szeretnék kockáztatni, hogy kétszer kelljen elkészíttetni a terveket. Az irodavezető felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós program késésben van: a források lehívását már 2014-től biztosítani kellene.

Botrány övezi a hőszigetelési projektet

Botrány övezi Temesváron a tömbházak hőszigetelését célzó programot, miután az önkormányzat nem licit nyomán, hanem direkt megbízással alkalmazott egy céget a tervek elkészítésére, amely az eredeti ár húszszorosát akarja behajtani a munkáért a hivatalon.

A Digi24 hírtelevízió beszámolója szerint a korábbi megegyezés szerint a vállalkozás 64 ezer lejért készítette volna el a terveket, utólag viszont már több mint egymillió lejt kért a városházától. Az önkormányzat emiatt már tavaly beperelte a céget, a bíróság pedig első fokon a Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) közelálló helyi Proiect C&A vállalatnak adott igazat.

A tulajdonos egyébként azzal indokolta a drasztikus drágítást, hogy eleinte nem tudták, hány tömbház esetében kell elkészíteniük a hőszigetelési terveket. Ezt Ramona Olteanu helyi tanácsos is elismerte, mint rámutatott: a szerződésben valóban nem szerepel az érintett lépcsőházak száma, de elmondása szerint „ez nem szokványos helyzet, erre jobban oda kellett volna figyelni”. A szerződést 2013-ban írták alá, 2014-ben pedig a magáncég 1,2 millió lejt kért a városházától a munkálatokért.

Az önkormányzat múlt hónapban fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, így a per újrakezdődik a temesvári táblabíróságon. Nicolae Robu polgármester – aki egyébként a PNL Temes megyei szervezetének társelnöke – a Digi24-nek úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy bárki is tévedett volna a szerződéssel, amely „eleget tett a vonatkozó törvényeknek”.

„Az aláíráskor senki nem találta illegálisnak a szerződést. Senkit nem köteleztek rá, hogy ellássa kézjegyével a megegyezést, sem az önkormányzat, sem a cég részéről” – fogalmazott az elöljáró. A szerződést nem hozták nyilvánosságra, holott ezt törvény írja elő.