Csomagolhatnak? A kanadai cég elveszíti koncessziós engedélyét a dél-erdélyi nemesfémek kibányászására
Fotó: Makkay József
A román állam nem hosszabbítja meg a verespataki arany- és ezüstkészletek kiaknázása körüli hercehurca nyomán hírhedtté vált Roșia Montana Gold Corporation (RMGC) koncessziós engedélyét – jelentette be az Országos Ásványkincs Ügynökség (ANRM).
2024. június 21., 15:302024. június 21., 15:30
Az ANRM közölte, hogy a benyújtott dokumentáció átvizsgálása nyomán hozta meg a döntést. „A Roșia Montană Gold Corporation SA által a 85/2003. sz. bányászati törvény 20. cikke alapján benyújtott dokumentáció értékelését és az ebben az időszakban folytatott levelezést követően
– áll a hivatalos válaszban.
Mint arról beszámoltunk, az RMGC még április végén nyújtott be kérelmet a verespataki arany- és ezüstlelőhely kitermelésére vonatkozó, június 20-án lejárt koncessziós engedély ötéves meghosszabbítására. Ezenkívül
– írja a Profit.ro.
„Az ANRM 16 éve halogatja a döntést a bucsonyi lelőhelyre vonatkozó engedélykérelmekről, noha törvényileg kötelessége lett volna meghozni azt. Az RMGC a nemrég kérte, hogy az ANRM a kérelmeknek megfelelően adja ki a két projekt működési engedélyét. Az ICSID választottbírósági eljárása során a román állam következetesen fenntartotta azt az álláspontját, hogy a Bucsony-projektekre vonatkozó engedélykérelmek még mindig az ANRM jóváhagyására várnak, és ezen az állásponton alapult a többségi választottbírósági határozat” – áll az RMGC-t ellenőrző Gabriel Resources közleményében.
A Gabriel Resources
2 cent/részvény áron, ami megegyezik a torontói tőzsdei árral.
A verespataki arany- és ezüstlelőhely kitermelésére vonatkozó koncessziós engedély ötéves meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC), a blokkolt verespataki aranybányászati projekt fejlesztője.
A Gabriel Resources bennfentesei, elsősorban a legnagyobb részvényesek, 88 049 000 részvényt jegyeztek, ami bruttó 1,3 millió dolláros kötelezettségvállalást jelent. „A zártkörű forgalomba hozatalból származó nettó bevételt a vállalat folyamatban lévő stratégiai terveinek finanszírozására fogják felhasználni, beleértve a 2024. március 8-i ICSID-határozat (amely Románia javára döntött a verespataki beruházásra vonatkozó választottbírósági eljárásban – szerk. megj.) hatályon kívül helyezése érdekében tett lépések lehetőségét, a Gabriel Resources jogainak és érdekeinek fenntartását a verespataki bányászati koncesszióval és a bucsonyi projektekkel kapcsolatban, valamint a működőtőke-szükségletek finanszírozását″ – jelentette be a Gabriel Resources.
Mint arról beszámoltunk,
A Gabriel Resources összesen mintegy 6,7 milliárd dollárt kért, kamatokkal együtt, de az ICSID úgy döntött, hogy Romániának nem kell semmit fizetnie. Az ítélet meglepő, mivel az elmúlt hetekben mind a miniszterelnök, mind a pénzügyminiszter azt mondta, hogy Románia arra számít, hogy elveszíti az ügyet, és azt sugallták, hogy a román államnak 2 milliárd eurós kártérítést kellene fizetnie. Mint megírtuk, a Gabriel Resources képviselői bejelentették, hogy fontolóra veszik annak lehetőségét, hogy megfellebbezzék a verespataki bányaperben született, Romániának kedvező bírósági ítéletet – tudatta a cég.
„Ez egy mélyen elhibázott döntés” – mondta a cég elnöke, Anna El-Erian, aki rámutatott, hogy a román kormány politikai szerepvállalásával megakadályozott „egy emblematikus bányaprojektet”, amelyről a román állammal kötött partnerségi szerződésben állapodtak meg.
A cég még márciusban azt állította: nincs pénze arra, hogy kifizesse Romániának az elvesztett Verespatak-per költségeit.
Naponta több tíz turistát vonz a verespataki Bányászati Múzeum. A múzeum működtetője, Valentin Rus bányamérnök a Krónikának elmondta: nagy hibának tartja a romániai bányászat felszámolását.
A Gabriel Resources közölte, hogy mindössze kétmillió dollárral rendelkezik, miközben tízmilliót kell fizetnie Romániának. A kanadai vállalat részvényei meredeken zuhantak az ítélet kihirdetése után. A kanadai vállalat a torontói tőzsdén közzétett közleményében bejelentette, hogy mintegy kétmillió dollárnyi pénzeszközzel rendelkezik, és arra számít, hogy ezt a pénzt május végéig elkölti a folyó műveletekre. A Gabriel Resources akkor azt közölte, hogy az elkövetkező időszakban felülvizsgálja jelenlegi és jövőbeli pénzügyi kötelezettségeit, valamint azt, hogy képes-e forrásokat szerezni adósságának törlesztésére.
Ezzel egy időben egy tervezetből kiderül:
miután megnyerte a kanadai Gabriel Resources bányavállalat elleni folytatott pert.
Arany helyett a gazdasági szempontból kiemelten fontos fémkincsnek minősített germániumot bányászna a román állam Verespatakon, de a történelmi bányajáratainak idegenforgalmi hasznosítása is szerepel a kormány tervei között.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
szóljon hozzá!